SZEMPONT
A Rovatból

Munkát remélnek a falvak az erdő szélére költöztetett fogyatékosoktól

Az Abcúg riportjából kiderült, hogyan mehet félre a most induló, több milliárdos férőhelykiváltási program.
Mizsur András, Abcúg, fotók: Magócsi Márton - szmo.hu
2018. január 11.



Bár a nagy szociális intézmények kitagolásának pont az a célja, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők önállósodását, integrációját, a program megvalósulása teljesen az ellenkezőjét eredményezheti. Hozhat-e bármi eredményt, ha a fogyatékossággal élők ugyan kisebb intézményekbe, de a falu szélére, erdők mellé, megközelíthetetlen telkekre költöznek majd?

“Legalább nem lesz itt ez a dzsungel!”

– mondta a kéthelyi Honvéd utca egyik lakója, amikor arról kérdeztük, mit szól hozzá, hogy a házával szemben lévő gazos, elhanyagolt telekre épül fel azoknak a lakóotthonoknak az egyike, ahová a Kéthelyen működő, 140 fős intézményből költöztetnek ki fogyatékos embereket. Az idős néninek nincs baja az intézmény lakóival, gyakran találkozik velük a faluban járva, a boltban vagy a templomban. “Rendesek, mindig köszönnek!”, mesélte. Úgy tűnt, hogy a költözés híre nem igazán rázta meg az utca lakóit. “Hallottuk, hogy valamit építenek, de többet nem tudunk. Talán 2019-re lesz kész, ugye?” – kérdezett vissza bizonytalanul a néni egyik szomszédja, amikor becsöngettünk hozzá.

a2

A Marcalitól 7 kilométerre található Somogy megyei falu azzal került be nemrég a hírekbe, hogy több újság arról írt: Kéthelyen szennyvíztelep mellé építenek otthonokat fogyatékos embereknek. Szennyvíztelepet ugyan nem találtunk ottjártunkkor, de az való igaz, hogy a lakóotthon számára kiválasztott telek mellett egy szennyvízátemelő telep működik. Mindebből azonban nem sokat vehetnek észre az arrajárók; nem hatalmas szennyvíztartályokat kell elképzelni, az átemelő mindössze egy kerítéssel körbekerített aknából és egy póznából áll, néhány négyzetméter az egész.

Inkább tűnt problémásnak az, hogy a szóban forgó telek Kéthely központjától távol, az egyik településszéli utcában van, abban is utolsó telekként: két oldalról is mező határolja. A Honvéd utcán kívül a Május 1., a Sugár, és a Vár utcában is épülnek házak. Utóbbinál a telek a falu szélén, az utca végén található: ezt úgy kell elképzelni, hogy csak a telekkel szemben vannak lakóházak, oldalról és hátulról beépítetlen terület, illetve szántóföld fogja közre.

Tízezer ember fog kiköltözni

Többek között ezt kritizálta a most induló, 72 milliárd forint uniós támogatásból megvalósuló férőhelykiváltási programban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ). A tervek szerint 2023-ig összesen 10 ezer fogyatékkal élő ember (2018 végéig 2500, majd 7500) költözne a sokszor túlzsúfolt, leromlott állapotú intézményekből kisebb, az egyéni szükségletekhez jobban igazodó 7-12 fős lakóotthonokba. Így akarják elősegíteni társadalmi integrációjukat, és hogy a lehetőségekhez mérten minél önállóbb életet élhessenek.

a3

Az ÉFOÉSZ szerint mindebből vajmi kevés fog megvalósulni. A szervezet kifogásolta, hogy az új lakóotthonok sok esetben a települések központjától távol, azok szélén, esetleg utolsó házként épülnek fel. Így a lakók kevésbé tudnak bekapcsolódni a tepelülés életébe, például nem tudnak önállóan elmenni a cukrászdába vagy a boltba, így fennáll a veszélye, hogy kicsiben újratermelődnek az intézményi viszonyok.

a4

Kéthelyről két másik közeli faluba, Öreglakra és Somogyvárra is költöztetnek fogyatékosokat; ahogy ezek esetében is látni fogjuk, a településszéli telkek sokszor rosszul megközelíthetőek, illetve az elhelyezkedésből fakadóan nem feltétlenül a legjobb állapotú ingatlanok szomszédságában jönnek létre majd ezek az otthonok. Mindez azért is fontos, mert a legtöbb kéthelyi értelmi fogyatékos évtizedek óta az intézményben él, és ahogy a pályázatban olvasható, esélyük sincs, hogy visszakerüljenek családi környezetbe – jó eséllyel tehát életük hátralevő részét ezekben az házakban élik majd le.

Mindezeken felül alapvető problémának tartja az ÉFOÉSZ, hogy – mint Kéthely esetében is történik – a lakóotthonok sok esetben ugyanazokon a kis lélekszámú, kedvezőtlen demográfiai és gazdasági mutatókkal (pl. elöregedés, munkanélküliség, elvándorlás stb.) bíró településeken épülnek fel, ahol az intézmények is működnek. Kéthelyen például két otthon is a kiváltásra ítélt intézmény szomszédságában, attól alig 100 méterre épül.

Ez azért is lehet gond, mert a szolgáltatások (egészségügyi, kulturális, vagy szabadidős szolgáltatások) miatt a fogyatékosok a kiköltözés után is rá lesznek utalva az intézményre. (Különösen igaz lehet ez a kéthelyi intézményre, ahol munka rehabilitációs foglalkoztatás is működik.) A pályázat mindhárom település esetében is megemlíti, hogy hiányosak vagy nem érhetők el egyes szociális- és közszolgáltatások a falvakban, ezért ezeket ugyanúgy, ahogy eddig, az intézmény fogja biztosítani a jövőben is.

Fejlődést várnak a programtól

Kéthely polgármesterével, Molnár Balázzsal az egyik lakóotthon helyszínén beszéltünk. Nem igaz szerinte, hogy “a senki földjére” költöztetik a fogyatékos embereket; igyekezett úgy kiválasztani a telkeket, hogy azzal elősegítsék a lakók társadalmi integrációját. Ez abból is látszik, mondta, hogy mindegyik telek lakóházak közelében, környezetében lett kijelölve. A Május 1. utca legvégén található telket például külön értékesnek tartja a panoráma miatt.

Üres telket egyébként sem találni a falu központjában, indokolta a kéthelyi polgármester, miért nem a település központjában vagy ahhoz közelebb lesznek a lakóotthonok. A hat telekből így is négyet az önkormányzatnak kellett külön megvásárolnia, összesen 4 millió forintért, mert nem volt több olyan telek a település tulajdonában, ami megfelelt volna a célnak. (A telkek kiválasztásában a kéthelyi intézmény fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az intézmény vezetője is részt vett.)

Kéthelyen immár 50 éve működik fogyatékos ellátás, sok kéthelyi család generációk óta ezen a területen dolgozik, tudtuk meg a falu vezetőjétől. Az intézmény lakói aktívan részt vesznek a falu életében, eljárnak templomba, fellépnek a karácsonyi ünnepségen, magyarázta Molnár.

“Nekünk ők nem fogyatékosok, hanem kéthelyiek.”

Nemcsak emiatt támogatták Kéthelyen az intézmény pályázatát: a falu polgármestere fejlődést vár a férőhelykiváltási programtól. A lakóotthonokban szükség lesz ápolókra, gondozókra, azaz új munkahelyek létesülhetnek, sorolta a lehetőségeket. Másrészt reményei szerint a lakóotthon hatására beépülhetnek a most még üresen álló telkek is. Az elmúlt években kevés új ház épült, tette hozzá, jelezve, hogy Kéthelyen tényleg nagy szónak számít a hat otthon felépítése.

A Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonát is megkerestük, de az intézmény vezetője a riport elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy a pályázat nincs olyan állapotban, hogy érdemben tudjunk arról beszélni.

Nekik is kell valahol lakniuk, nem?

Megnéztük a projektben érintett másik falut, a Kéthelytől 30 perces autóútra található Öreglakot is: ott három lakóotthonban összesen 34-en élnek majd. A telkek Öreglak központjától messze, a falu egyik különálló részén, a Kossuth Lajos utcában vannak. Két ház egy évek óta beépítetlen szakaszon, a néhány éve lerombolt szeszgyár helyén épül majd fel. Míg a harmadik otthon a falu utolsó háza lesz, egy erdős szakasz szélén, ahol már rendes betonút sincs – pont úgy, ahogyan azt az ÉFOÉSZ több pályázatban is kifogásolta. Mint megtudtuk, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) maga választotta ki ezeket a telkeket. “Jobbat nem tudtunk felajánlani”, mondta az Abcúg megkeresére Maczucza Miklós, a falu polgármestere.

a8

Kéthellyel ellentétben, Öreglakon nem mindenki lelkesedett azért, hogy fogyatékos emberek költözzenek a faluba. Volt némi tunnyogás

– jellemezte a helyiek hozzáállását az a férfi, akivel az egyik presszóban elegyedtünk szóba az öregalki telkeket keresve. Sokan féltek tőlük: “minek hozzák ide ezeket a bolondokat?!, mondogatták a faluban. Jóval megértőbb volt az a férfi, akinek a házával szemben épülnek fel az otthonok. “Nekik is kell valahol lakniuk, nem? Nem hiszem, hogy az utcában bárkit is zavarnának” – mondta, amikor erről kérdeztük. A polgármester is elismerte, hogy voltak, akik nem örültek a költözésnek, és “fűtötték a lakosságot”, de igyekezett mindenkit meggyőzni, hogy nem kell félni a gondozottaktól.

Az öreglakiak ellenérzésénél végül erősebbek voltak a racionális szempontok. Az 1500 fős Öreglakon is probléma a munkanélküliség, pontosabban a lehetőségek hiánya: sokan járnak át a faluból Marcaliba vagy Kaposvárra dolgozni. Akárcsak Kéthelyen, itt is abban bíznak, hogy a lakóotthonok révén új munkahelyek jönnek létre. A férfi a presszóból is így kapott munkát; korábban traktoros volt, most az építkezéseknél dolgozik biztonsági őrként. Az öreglaki polgármester elmondása alapján minimum 12 állandó dolgozóra lesz szükség a házaknál, vagyis ennyi új munkahellyel számolnak. Szerinte a helyi viszonyokhoz képest “ez nem kevés”, főleg a nőknek lenne jó lehetőség, akik nem tudnak messzire eljárni, magyarázta. Képzések is lesznek, az első toborzást már meg is tartották, tette hozzá.

Fogyatékosok adhatnak jövőképet a falunak

Öreglak után az utolsó helyszínre, Somogyvárra mentünk át. Az 1800 fős faluban három otthont létesítenek, egyet az SZGYF tulajdonában lévő házból alakítanak ki, kettőt újonnan építenek fel. A kéthelyi és az öreglaki tapasztalatokkal összehasonlítva ezek a telkek vannak a legrosszabb helyen: az egyik településszéli utcában vannak, hátulról csak a szántóföld határolja azokat. Az oda vezető betonút alig látszott ki a sár alól, a valaha volt gyalogos járdát pedig teljesen benőtte a gaz. Öreglakhoz hasonlóan itt is az egyik otthon utolsó ház lesz, attól balról már az erdő kezdődik.

a9

Az SZGYF tulajdonában lévő ház már jóval beljebb van a faluban, mint a két telek. Korábban is lakóotthonként funkcionált, körülbelül négy éve zárt be, tudtuk meg a szomszédban lakó nőtől. Nyolc lány lakott ott a gondozójukkal, őket szerette, mesélte. Hallott a költözésről, úgy tudja, hogy most idősebbek jönnek, – és ahogy ő fogalmazott – meg olyanok, akiket nem lehet egyedül kiengedni az utcára.

“Hát minek kellett ide hozni ezeket a hülyéket?”

– méltatlankodott. Mint elmondta, attól fél, hogy elértéktelenedik a háza, nem tudja majd eladni a fogyatékosok miatt. “Remélem, legalább építenek valami kerítést is, nehogy átjöjjenek a bolondok”, tette hozzá.

a10

“Lépnünk kellett, ha fejlődni akarunk” – ezt már Gyurákovics László, Somogyvár polgármestere mondja, aki a korábbi otthon mellett lakó nőhöz képest jóval optimistábban tekint a férőhelykiváltási programra. Ahogy ő fogalmazott, “jövőképet adhat a falunak”: úgy számolt, hogy egy-egy otthonba 5-6 állandó ápolóra vagy szociális dolgozóra lesz szükség, így a beruházás révén 20 új munkahely jöhet létre helyben. “Ritka, hogy egy ekkora település ennyi relatíve jól fizető és szakképzettséget igénylő munkahelyet tud teremteni”.

Az is a kéthelyiek befogadása mellett szólt, hogy Somogyváron 1946 óta működik egy gyógypedagógiai intézet. Eddig úgy volt, hogy az ott nevelkedő gyerekeknek 24 éves koruk után el kellett hagyniuk a falut, de Gyurákovics szerint – aki maga is gyógypedagógus – a jövőben viszont átköltözhetnek a most épülő otthonokba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor?
A humorista odaszúrt Orbán Viktornak, de Magyar Pétert sem kímélte. Új videója fő témája a Pride és a felvonulás körüli közéleti események voltak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



A ragyogás című film széthulló elméjű főszereplőjéhez hasonlítja Orbán Viktort legfrissebb videója bevezetésében Pottyondy Edina.

„A főni megkattant, és a baltáját élesíti” - mondja a humorista.

Ezután szóba kerül a Kapu Tiborral készített miniszterelnöki interjú is, amikor Orbán arról kérdezte a magyar űrhajóst, hogy látszik-e a Nemzetközi Űrállomásról a háború.

„Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor? És a Várkonyi Andrea osztaléka látszik az űrből, Tibor?”

- parodizálta a kormányfőt Pottyondy.

A következő blokkban a betiltott Pride-ra tereli a szót a humorista. Miután összefoglalta a miniszterelnök évértékelőjétől a szombati, rekordrészvételt hozó felvonulásig tartó eseményeket, még a Tisza Párt vezetőjének is odaszúrt:

„Még Magyar Péter is kitöltötte a Pride-lottót, miután kihúzták a nyertes számokat, oylan átütő siker volt. Dicsőség Orbán Viktornak, hogy ezt is összehozta a valóban tévedhetetlen politikai géniusz.”

„A fenyegetőzés ellenére mégis az utcára ment töb százezer ember, és azt mondta, hogy dugjátok fel magatoknak a törvényeiteket! Lehet, hogy melegek vagyunk, de a buzik ti vagytok!”

A videóban kitér arra is, hogy mit gondol a Tisza Párt működéséről.

„Nekem azért egyre jobban hiányoznak a miniszterjelöltek, meg az államtitkár-aspiránsok és a legfontosabb közpolitikai elképzelések. Mert már van egy kevéske rossz tapasztalatom arról, hogy ha kormámnyprogram helyett annyit dobnak elém, hogy „Folytatjuk!”

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: