SZEMPONT
A Rovatból

Mi van, ha épp most kasztráljuk a férfiakat? - rendhagyó ellenvélemény a metoo-kampány kapcsán

Azt megmondtuk a férfiaknak, hogy mit NE csináljanak, de hogy mit HOGYAN kéne – na, azt nem. Hargitay Judit véleménycikke.


Nem gondoltam volna, hogy egyszer védőbeszédet írok a férfiak mellett. Mi, nők általában nem hisszük, hogy rászorulnak. De a metoo-zás kellős közepén járunk, a héten vádat emeltek Harvey Weinstein ellen, miközben én esküszöm, kezdem megsajnálni az erősebbik nemet. Vélemény.

Van egy régi magyar film. Valamikor a 40-es évek elején készült, Halálos tavasz a címe. Karády Katalin és Jávor Pál a két főszereplő - az akkori ügyeletes „dögös-duó”, mindegy.

A sztori: egy férfi és egy nő egymásba szeret, udvarlás, titkos találkák egy kis óbudai lakásban (szigorúan semmi szex!), majd a nőről kiderül, hogy egy másik vasat is a tűzben tart. A férfi összeomlik, szakít, bánatában útra kel. A vonaton megismerkedik egy másik nővel, egymásban vigaszra lelnek, eljegyzés stb. Az esküvő előtt néhány nappal a férfit felkeresi a volt nagy szerelem, és bevallja, hogy megbánta bűneit, még mindig őt szereti. A férfinak választania kell: a nőt, akit még ő is szeret, vagy a nőt, aki mellette állt a legmagányosabb pillanataiban. Szerelem vagy becsület, ugye. És a férfi főbe lövi magát. Hogy ez most megoldás-e, mindegy.

A lényeg az, hogy akkoriban egy ILYEN dilemmáért egy férfi olyan lelkiismereti válságba került, hogy öngyilkos lett. És ez egy teljesen elfogadott filmtéma volt, sőt, óriási siker lett. Ma meg kiröhögnénk.

Csak azért meséltem ezt el, mert

mostanában egyre többször sajnálom meg a férfiakat.

Dübörög a metoo-kampány, és természetesen nincs jóérzésű ember, aki ne háborodna fel a szexragadozók aljasságain, és ne szánná a kiszolgáltatott áldozatokat. A szexuális bűncselekményekről nem is nyitok vitát, ott nincs helye könyörületnek.

Mégis úgy érzem, hogy a mai férfiakon egy olyan világ morális értékrendjét és igazodási pontjait kérjük számon, ami már rég letűnt, maximum Karády Katalin búgó hangja őrzi a celluloid-szalagon.

Amikor épp megjelenik egy aktuális – lássuk be, meglehetősen kioktató és kőkeményen odacsapó – nővédő cikk arról, hogy a férfiak, úgy általában, jobb, ha most már leállnak, és vége a beszólogatós, utána-füttyögetős világnak, én elgondolkozom azon, hogy vajon mit érezhet mostanában egy átlagos férfi.

Mert azt megmondjuk neki, hogy mit NE csináljon, de hogy mit HOGYAN kéne – na, azt nem.

Az ilyen cikkek – félreértés ne essék, én is írtam hasonlót – alatti kommentekből is azt veszem ki, hogy a férfiak többsége igazságtalanul támadva érzi magát, és teljesen el van bizonytalanodva. Mert nem adunk nekik igazodási pontokat. Talán azért, mert nincsenek is. Azt mondjuk: egy úriember magától is tudja, mit illik, mit nem. De bennem ott motoszkál a kisördög: tényleg? Biztos tudja?

Igen, a háború előtti, kiskezitcsókolomos időkben létezett egy kimondatlan morális kódex, amelyhez mindenki igazodni tudott. Belenevelték a gyerekekbe, egész kicsi koruktól. Ma viszont nem létezik ilyen. Ma egy férfi egyáltalán nem biztos, hogy tudja, hogy egy étterembe mindig a férfi megy be előre, hogy a nő bal oldalán illik közlekednie, hogy kesztyűs kézzel nem fogunk kezet egy nővel. Ezek a háború előtt magától értetődő szabályok voltak, most meg nem azok. És lehet, hogy ma egy átlagos férfi azt sem mindig tudja, hogy egy félresikerült bók, egy odafüttyentés, sőt, akár egy merészebb mozdulat még „pasisnak” számít, vagy már zaklatásnak. Honnan tudnák, amikor egyszer ennek számít, egyszer meg annak? Lássuk már be, hogy vannak nők, akiknek bőven belefér egy-két sikamlós viccecske, míg mások mélyen megalázónak érzik ugyanazt. Sőt: amit az egyik férfitól sértésnek veszünk, a másiktól bóknak, egyszerűen azért, mert az egyik tetszik, a másik meg nem. És amíg fiatal – vagy nem is annyira fiatal – lányok cici-kirakós szefikkel árasztják el milliószám a közösségi médiát, aztán durcásan közlik, hogy „bocsi, ez csak mutiba van, nem vagyok én k…va, mit képzelsz, hogy beszólsz?”, akkor azért összeráncolom a szemöldököm. Ez most komoly, lányok?

A társadalomban teljes káosz uralkodik a nő-férfi viszonylatokban, szinte minden téren szabad a vásár.

Igen, rendet kell tenni, de nemcsak a férfiakon kell elverni a port. Nekünk, nőknek is óriási a felelősségünk abban, hogy új szabályokat alakítsunk ki, de nem kivont karddal. Talán érdemes meghallgatni a másik felet is, és a tisztességet, az empátiát, a határok betartását úgy ÁLTALÁBAN elvárni egymástól és megadni egymásnak. Mert egy nő is lehet ám tisztességtelen. Egy nő is lehet ám ragadozó. Egy nő is visszaélhet a hatalmával. A zéró tolerancia ránk is vonatkozik. Vagy nem?

A szexuális zaklatás hatalmi kérdés. Igen, hatalma sok esetbe inkább a férfinak van, hiszen fizikailag ő az erősebb. Igen, talán túl maszkulin a világunk. Igen, ez ellen tenni kell. De emlékszem, egyszer elbeszélgettem egy kedves férfibarátommal, aki mondott egy elgondolkodtatót: „Ti nők nem is tudjátok, mekkora a hatalmatok. Képesek vagytok a világ legnagyobb csodájára: létrehozni egy másik emberi lényt. Nektek semmit sem kell bizonyítanotok. Nekünk, pasiknak viszont állandóan tepernünk kell. Ha az élet minden területén elfoglaljátok előlünk a terepet, mi marad nekünk? Mivel nyűgözünk le utána benneteket?”

Ha a fenti gondolatnak nem is minden pontjával értek egyet, azért egy tanulságot levontam belőle:

emancipálódjunk, igen, de azért ne kasztráljuk teljesen a férfiakat. Maradjon egy kis mozgásterük.

Mert egyszer csak ott állunk majd, öntudatos nőként, és riadtan pislogunk, hogy nincs egy erős váll, amelyre ráhajthatnánk a fejünket gyenge pillanatainkban. Ezt meg azért mégse akarjuk. Ugye?

Fotó forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk