KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Magyarország egyik legszegényebb részén segítenek megvalósítani a gyerekek vágyait

A MOME fiatal designerei olyasmit adnak a bódvaszilasi gyerekeknek, amit egyébként aligha kaphatnának meg: álmokat és önbizalmat, hitet saját magukban.


A Bódvaszilasi Általános Iskolában 70 százalék a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

Ezeknek a családoknak a nagy része egyik napról a másikra él, többségüknek nemhogy szórakozásra, ennivalóra is alig futja.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy csapatnyi oktatója és hallgatója viszont néhány éve elhatározta, hogy felvillantja számukra a fényt az alagút végén.

A község általános iskolájával közösen létrehozott Felhőgyár innovációs design műhely keretén belül azért dolgoznak, hogy mélyszegénységben élő gyerekek fiatal designerekkel, építészekkel, fotográfusokkal és grafikusokkal együtt végezhessenek kreatív alkotómunkát, ezzel segítve a résztvevők személyes jövőképének fejlődését.

A projekt vezetőjével, Fehér Borival beszélgettünk a TEDxDanubia konferencián tartott előadása előtt.

– Mi adta a projekt alapötletét és miért pont a Bódva mentén valósítottátok meg?

– Elképesztően fontosnak tartom, hogy

egy fiatal tervező ne csak egyfajta elefántcsonttoronyból nézze a világot, a designnak mindössze egy szűk szeletét megismerve, hanem ezt meghaladva lépjen ki a komfortzónájából.

Ha egy olyan helyen is találkozhat a design hatásaival, ami nem az ő megszokott világa, sokkal nagyobb eséllyel lesz képes bármilyen helyzetben kreatív megoldásokat fejleszteni.

Azért választottuk ezt a vidéket a terepmunkára, mert egyfelől relatíve közel van, pár óra alatt oda lehet érni kocsival, ahhoz viszont elég távol, hogy az odaút alatt kellően átlényegüljünk. Általában reggel 6 órakor indulunk Budapestről a MOME kisbuszával, 9-re érünk oda workshopot tartani a gyerekeknek, ezalatt pont át tudjuk állítani az agyunkat. Azért is jó a távolság, mert így az esetek nagy részében több napot maradunk, nincs folyamatos jövés-menés a fővárosba, így még erősebben jelen tudunk lenni és elmélyedni a feladatokban.

fgy1fgy3

– Milyen érzés volt számotokra az egyetemi "burokból" kilépve szembesülni az ottani körülményekkel?

– Az elején

"
szó szerint sokkhatásként érte a hallgatóinkat az egész dolog, az éhezéstől a szegregáción át az egyéb szociális problémákig.

Egyszerűen nem tudták kezelni, úgyhogy kellett találnunk egy helyi erőt, aki ismeri a közösséget és hidat tud képezni feléjük. Így találtunk rá a Bódvaszilasi Általános Iskolára, ahová több környező településről is járnak gyerekek. Egy elsős osztállyal kezdtünk el dolgozni, akik most már negyedikesek.

Felajánlottuk a szaktudásunkat az összes olyan területen, amihez értünk. Ilyen a textil-, divat- és formatervezés, de vannak köztünk építészek és grafikusok is. Megkérdeztük, mire lenne szükség, és első lépésként kifestettük a focipályán található nagy betonpadot. Kis házakat is építettünk az addig szinte teljesen kopár udvarra, utána pedig a gyerekekkel és tanítókkal együtt elkezdtünk gondolkodni rajta, mit tehetnénk még, így alakult szép lassan a dolog. Év közben általában tervezünk és a nyári időszakban valósítjuk meg a felgyűlt ötleteket.

fgy2
Névjegy

Fehér Bori építészként és design menedzserként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, és hosszabb külföldi tartózkodást követően utána is az intézmény kötelékében maradt. Jelenleg doktori iskola végzős hallgatója (szakterülete a szociális design), emellett ő a MOME EcoLab Fenntarthatósági kutatócsoport vezetője, illetve tudományos munkatársként is dolgozik. A 2016-os TEDxDanubia Fellowship programjába is beválasztották.

Mióta 2012-ben elkezdte tevékenységét a Bódva völgyében, hallgatóival és kollégáival arra keresi a választ, hogy a design milyen módon képes új perspektívát nyitni hátrányos helyzetű közösségek számára. Célja, hogy egy olyan teret alakítson ki, ahol a fővárosi designer és mélyszegénységben élő gyerek a helyiekkel együttműködve, hosszú távon, a megszokott oktatási keretektől eltérő módon tanulhat egymástól és a design segítségével megoldási lehetőségeket kereshetnek valós társadalmi problémákra.

Bővebb infókért a projektről KATT IDE.

fgy7

– A szülők mennyire voltak nyitottak, nem ütköztetek ellenállásba?

– Szerencsére a gyerekek eleve nagyon szeretnek suliba járni, arrafelé nincs túl sok időtöltési lehetőség, így voltaképpen ez jelenti számukra a programot. A szülők nagy része pedig nyilván megnézi előzetesen, mi az a hely, ahova napi 8-10 órákra beadja a gyerekét. Így már kezdettől fogva kialakult közöttünk a bizalom, az iskolán keresztül nagyjából képben voltak ők is a tevékenységünkkel. Szép lassan alakul a dolog, most már többen személyesen is ismernek minket, köszönünk egymásnak. Bízunk benne, hogy hosszabb távon velük is aktívan tudunk majd együttműködni.

Nemrég elindítottuk egy gyermekegészségüggyel foglalkozó projektelemünket, aminek keretében épp egy gyorsan és olcsón előállítható és összeszerelhető kiságyat tesztelünk a Bódva-völgyi fiatal anyák körében. Ezzel is szeretnénk erősíteni az egész család bevonását a tevékenységünkbe, de persze hosszú lesz a folyamat.

– És a gyerekek egyből nyitottak voltak mindenre? Gondolom a "design", "workshop" és hasonló fogalmakkal nem sokat tudtak kezdeni.

– Nyilván ezek mind olyan kifejezések, amelyek főként a nagyvárosi közegben maguktól értetődőek. De mindenre lehet szinonimát találni: ha csak a workshopot vesszük, az együtt tervezés, gondolkodás, tanakodás, vagy álmodozás mind jóval kézzelfoghatóbb számukra.

"
Annyiféleképpen lehet mondani, mint ahány színe van a szivárványnak.

Nagyon fontosnak tartom, hogy minden tervező elsajátítsa ezt a fajta empátiát.

"
Akivel foglalkozunk, annak a nyelvén beszélünk, egyenrangú félként kezelve ebben az esetben például a gyerekeket.

És ez egyelőre tök jól működik.

fgy6fgy8

– Mennyire lettetek részei az ott élők mindennapi életének?

– Elképesztően várják minden alkalommal, hogy menjünk. Két jele is van ennek: egyrészt nagyon vigyáznak mindenre, amit csináltunk (a kis házakat még takarítják is), másrészt nemrég a felsősök is számon kérték a suliban, hogy velük miért nem foglalkozunk. Pedig ők már kamaszodnak, így a kicsikkel végzett foglalkozások minden bizonnyal nem annyira kötnék le őket, de amikor látták, mennyire örömmel jönnek ki a gyerekek a végén, szintén megjött hozzá a kedvük.

– Ki tudnak szerinted törni az ott élők hosszabb távon a kilátástalanságból? Látsz rá esélyt, hogy aki szeretne, középiskolába vagy akár egyetemre is kerülhessen?

– A mottónk az, hogy perspektívákat gyártunk. Nem ígérjük, hogy a mostani harmadikosok mind ügyvédek, orvosok, vagy mondjuk tűzoltók lesznek. De azt reméljük, hogy meg tudják valósítani a saját vágyaikat és álmaikat. Nem mondom azt, hogy meg tudjuk változtatni az életüket, de igyekszünk ajtókat nyitni számukra, amelyeken keresztül ez adott esetben megtörténhet.

Szeretnénk nekik bátorságot és önbizalmat adni, hogy a saját énképüket minél nagyobbra értékeljék. Hiszek benne, hogy ez segíthet hozzá leginkább bárkit az említett dolgokhoz.

"
A hátrányos helyzetűek kreativitásának is óriási ereje van, csak meg kell győznünk őket róla, hogy van értelme felszínre hozniuk.fgy5fgy9

– Nemzetközileg hogy terjedt el a kezdeményezésetek híre?

– Bár Magyarországon a szociális design szinte teljesen ismeretlen fogalom volt, mielőtt mi belekezdtünk, tőlünk nyugatabbra (például Ausztriában, Hollandiában, vagy Amerikában) sokkal többen foglalkoznak vele. Úgyhogy már az elején elkezdtük megkeresni a hozzánk hasonló intézményeket, illetve voltak akik maguktól is ránk találtak az interneten. Az a célunk. hogy kiépítsünk egy minél szélesebb partneri hálózatot a szociális designnal foglalkozó egyetemek között, aminek a végcélja egy nemzetközi szociális design MA egyetemi program lenne.

Mi az a TED, aminek legutóbbi konferenciáján Bori is előadott?

A TED egy széles körben elérhető platform a megosztásra érdemes gondolatok (Ideas Worth Spreading) számára. A rendezvénysorozat eredetileg egy szűkebb közösségi kezdeményezésként indult 1984-ben, sajátos módon egyetlen konferenciahelyszínen ötvözve a technológia (Technology), a szórakoztatás (Entertainment) és a design (Design) témaköreit.

Az elmúlt tíz évben a TED közönsége az online videoszolgáltatásoknak és a közösségi médiának köszönhetően folyamatosan bővült, így mára több mint száz nyelven, és több száz millió videomegosztás révén terjeszti a gondolatokat rendkívül széles palettán mozogva: a tudományos, üzleti és szórakoztató témákon keresztül egészen a globális problémák provokatív megvitatásáig.

Fehér Bori TEDx-es előadása:

A TEDx rendezvénysorozatok pedig ugyanebben a szellemben, a TED által felügyelt licenszek mellett, de független lelkes helyi csapatok és közösségek szervezésében valósulnak meg világszerte. Erre a független önszervező működésre utal a névben található "x". A TEDxDanubia előadásairól szóló korábbi cikkeinket IDE és IDE kattintva olvashatod.

– Hová futhat ki a Felhőgyár projekt ideális esetben?

– Nagyon szeretnénk egy állandó helyet a faluban, mert egyelőre nincs ilyen: az iskola termeit használhatjuk, helyi vendégházakban szállunk meg, de ezek közül egyiket sem mondhatjuk a magunkénak. Szuper lenne, ha szert tudnánk tenni egy műhelyépületre, lehetőleg kerttel együtt, így sokkal intenzívebben jelen tudnánk lenni.

Ezzel egy időben a MOME budapesti campusa is fejlesztés alatt áll. A tervek szerint 2018-ra készül el, az új épületegyüttes mellett pedig azt is nagyon fontosnak tartja az egyetem vezetése, hogy a 21. század kihívásaihoz illeszkedő programokat folytasson az intézmény. Szeretnék elérni, hogy az elején már említett

elefántcsonttorony helyett az egyetem egy olyan hely legyen, aminek szoros kapcsolata van a külvilággal.

A mi projektünknél jobban pedig talán semmi nem illeszkedik ebbe a koncepcióba, tehát van okunk bizakodni.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak
A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.


Ahogy arról korábban írtunk, egy ország fogott össze azért, hogy a 10 hónapos kisfiú, Ágoston megkaphasson egy amerikai kezelést ritka és agresszív leukémiájára. A noszvaji kisgyerek érdekében még Szoboszlai Dominik és felesége is megmozdult.

Most azonban szomorú hírt kapott a család, mindössze négy nappal a tervezett amerikai indulás előtt. Ágoston nem kaphatja meg a Car-T kezelést, amire hónapok óta készültek, és amihez már az anyagi támogatás is összegyűlt. A szülők a Facebook-oldalukon írták meg, hogy mi történt.

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja. Felfogni sem tudjuk mi történt, mi történik velünk. Ma reggel az amerikai orvos csapat úgy döntött, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg a Car-T kezelést. Egy olyan dologra hivatkoznak, amiről végig tudtak, és szó sem esett róla, hogy gondot okozhat. Most, 4 nappal az indulás előtt mégis orvosi kockázatot látnak benne.”

A szülők szerint az amerikai orvosok a BCG oltásra hivatkoztak. „Ez az oltás a legtöbb fejlett országban már nem kötelező, itthon is próbálják elérni néhányan, hogy kivezetésre kerüljön. [...] A kemoterápiák hatására legyengült immunrendszer mellett ez az oltással bejuttatott TBC kórokozó elterjedt és 3 hetes lázat okozott Ágostonnál januárban, emiatt hiúsult meg a transzplant amire már meg volt az időpontunk” – írták a kisfiút támogató Facebook-oldalon. Hozzátették: „ Az eredeti terv az volt, hogy a transzplant alatt és után is fogja még kapni a TBC gyógyszereket hónapokig, mire igazoltan kigyógyul belőle. Csak sajnos mire a TBC gyógyszerek hatottak, és mehettünk volna transzplantra, a leukémia visszajött, és ezért le lett fújva. A TBC nemcsak 3 hetes lázat okozott, hanem egy diónyi nyirokcsomó duzzanatot, ami gennyel volt tele, ez az oltás helyéhez legközelebb eső hónalj nyirokcsomóban alakult ki, ezt a nyirokcsomót kivették.”

A szülők azt is leírták, hogy szerintük az amerikai döntés nem indokolt.

„A fent leírtak alapján nem értjük, hogy ez miért ok arra, hogy a kezelésből kizárják, hiszen ez a kórokozó mint mondtuk, elvileg az egészséges emberekben is kimutatható ezen a helyen. Ez egy kontrollált fertőzés, nincs láza, nincs tünete, a transzplantot is megcsinálták volna mellette, pedig ott sokkal nagyobb immunrendszer elnyomás van. A magyar orvos csapat egyhangúan amellett érvelt és küzdött, hogy ez nem egy valódi indok arra, hogy Ágoston ne kaphassa meg a kezelést. Mindent megtettek azért, hogy átvigyék az igazunkat, az igazukat orvosi szempontból alátámasztva.”

A család szerint most nagyon kevés lehetőség maradt.

Az egyik egy kísérleti kezelés, ami nem kifejezetten Ágoston géneltérésére van, és támadja az egészséges sejteket is. A másik egy gyógyszer, de ha ezt alkalmazzák, utána már nem kaphatná meg a Car-T kezelést. A harmadik egy olyan terápia, amit eddig az orvosok nem támogattak.

Azt írták, hogy amíg nem beszéltek az orvosokkal, nem tudják, melyik irány lesz járható.

„Jelenleg arra kell minden energiánkat koncentrálni, hogy ebből a helyzetből kihozzuk a legjobbat, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt legjobb irányt és lehetőséget megtaláljuk Ágoston számára. Mindezek mellett sok nevetést és jó kedvet, élményt és szeretetet kell csempészni a mindennapjaiba, ez a legfontosabb feladatunk, Ő továbbra sem vehet észre semmit ebből.”

Április elején még arról számoltak be, hogy a 3,5 éves Ágoston egy nagyon ritka és agresszív leukémiával küzd, ami évente csak 30–40 gyereket érint világszerte. A túlélési esély immunterápia nélkül csupán 15–20 százalék. A szülők ezért kezdtek gyűjtésbe, hogy a kisfiú megkaphassa az amerikai kezelést, ami reményt jelentett számukra. Az összeg összejött, de az indulás előtt négy nappal mégis elutasították a kezelést.

„Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy NEKTEK köszönhetően a pénz nem akadály, ez nem fogja korlátozni, hogy melyik irány legyen kijelölve” – írták posztjukban a szülők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: