News here
hirdetés

KÖZÖSSÉG

Közösségszervező és építész hallgatók fogtak össze a kistelepülések fejlesztéséért

A Közösség-Tér-Település program célja, hogy a helyi lakosok úgy érezzék, igen is van beleszólásuk közvetlen környezetük életébe.

Link másolása

hirdetés

A Közösség-Tér-Település (röviden KTT) csapata 2019-ben vágott bele abba a gyakorlati programba, amely elsősorban közösségszervező és építész hallgatókkal dolgozik hazai kistelepülések fejlesztésén. A program célja kettős, hiszen amellett, hogy a KTT lehetőséget teremt a hallgatók számára, hogy kézzel fogható szakmai tapasztalatokra tegyenek szert, a képzési programnak település- és vidékfejlesztési missziója is van.

Ebből adódóan a képzés főleg építész és közösségszervező hallgatóknak szól, de a szervezők – a szabad helyek függvényében – közösségi és civil szakértő szakos hallgatókat, a kulturális mediáció és humánökológia területén, az urbanisztika és a tájépítészet, illetve további rokonterületeken tanuló hallgatókat is várnak a csapatokba.

A program céljai közé tartozik, hogy a különféle intézményekről és szakokról érkező hallgatók saját szakmájuk területén kipróbálhassák magukat, emellett ismerjék meg egymás szakterületeit, a szakmák egymáshoz való viszonyát és kapcsolódásaikat.

A Közösség-Tér-Település képzési program Makovecz Imre, Beke Pál és Varga A. Tamás, továbbá az egykori „nyitott ház kollégium” munkásságán alapszik. A program megvalósításának célja a szakmai közösség eredményeinek továbbörökítése is.

A program felépítése

A KTT programja három pilléren alapszik. A hallgatók mindenekelőtt egy egyhetes alapozó képzésen vesznek részt. Ennek célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek egymással, mentoraikkal, valamint képzőikkel és természetesen a közösségi tervezés módszertani alapjaival. A hét során a hallgatók interaktív műhelymunkákon és tréninggyakorlatokon keresztül ismerkednek a közösségi tervezés és azon belül is a közösségi tér tervezésének gyakorlatával. A képzés végére kialakulnak a terepmunka csapatai.

hirdetés

A csapatok ettől kezdve a mentorok támogatásával településeken kezdik meg a közösségi tervezést.

A közösségi tervezések általában néhány hónap munkáját ölelik fel, s elsődleges céljuk, hogy a programban résztvevő kistelepülések lakóinak igényeit ez idő alatt kellőképp fel tudják mérni a hallgatók, s velük egyetértésben olyan közösségi terek terveit tudják létrehozni és kidolgozni, amelyek aztán a közösségi építések során valósulnak meg. A KTT nyári építőtáboraiban zajló közösségi építésekbe az érintett települések lakosai is aktívan bekapcsolódnak.

A KTT-n való részvétel lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy a gyakorlatban tapasztalják meg a különböző szakmák együttműködésében rejlő lehetőségeket, fejlesszék a sajátjuktól eltérő szempontok, megközelítések befogadásának, megvitatásának képességét, bővítsék a szakmai kapcsolatrendszerüket, gyakorlatot szerezzenek, az intézmények működésétől, a városfejlesztésen át az Európai Uniós források elosztásáig egyre hangsúlyosabbá váló közösségi alapú megközelítések alkalmazásában, az önkormányzatokkal való együttműködés során betekintsenek egy-egy település működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos szempontokba, dilemmákba.

A fentieken túl szintén fontos aspektus, hogy a programban való részvételt egyes felsőoktatási intézmények beszámítják a kötelező gyakorlat időtartamába, vagy a hallgatók kreditelszámolást igényelhetnek a részvételért.

Baranya és az első évfolyam

A Közös Pontok Közösség- és Településfejlesztő Nonprofit Kft. által indított programhoz rögtön az első évben öt hazai felsőoktatási intézményi kar is csatlakozott 2019-ben: az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének, a Nyíregyházi Egyetem Társadalom- és Kultúratudományi Intézetének hallgatói, valamint a Pécsi Tudományegyetem két karának (a Bölcsészettudományi Kar és a szekszárdi Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar) és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia diákjai jelentkezhetnek a három lépcsős, gyakorlatorientált képzésre.

A Közösség-Tér-Település legelső évfolyamának hallgatói mostanra már sikeresen túl vannak egy-egy közösségi tervezésen és építésen, amelyek a baranyai Magyaregregyen és Martonfán valósultak meg a 2020-as évben.

A Nyíregyházi Egyetem, az egri Eszterházy Károly Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói hónapokon keresztül tervezték, majd egy hét alatt a helyi lakosokkal közösen hozták létre a magyaregregyi Patak Party, valamint a martonfai Fölsőkúti Pihenő közösségi tereit, amelyeknek az ott élők azóta is használói. Ezekről a projektekről részletesen ITT és ITT lehet olvasni:

Baranya megyében egy harmadik településen is indult az első évfolyammal közösségi tervezés. Szászváron a közösségi tervezőműhelyek a pandémia miatt sajnos a vártnál lassabban haladtak, az ismert okok miatt a KTT szervezői több alkalommal is kénytelenek voltak felfüggeszteni a találkozókat. A helyiekkel közös tervezés azonban így is folytatódott, a diákok és mentorok részvételével folyamatosan online tervezőket tartott a csapat. Mígnem az idei nyárra végül elérkezettnek látták az időt, hogy a hallgatókkal közösen, most már biztonságos körülmények között belevágjanak az építkezésekbe.

Az eddig körvonalazódó elképzelések augusztus 23. és 29. között realizálódnak a településen. A szászvári munkálatok során többek között egy dimbes-dombos heveredő, egy sütögető, illetve egy függőszékekkel felszerelt, láblógatós közösségi tér is kialakításra kerül majd, de a gyerekek és fiatalok számára is készülnek meglepetésekkel.

“A program elengedhetetlen része az építések helyszínéül szolgáló település(rész)ek lakosaival való, számos alkalomból álló közös gondolkodás és tervezés, amelynek keretében meghatározásra kerülnek a közösségi igények és szükségletek, többek között azok, amelyekre egy-egy faépítmény (vagy más, egy hét alatt megvalósítható építési-építészeti folyamat) lehet a válasz”

– mondta Beke Márton, a KTT egyik alapítója, ötletgazdája.

Ő édesapjához (a fentebb említett Beke Pálhoz) hasonlóan népművelőként végzett, már gyerekkorában sok művelődési házban megfordult, így nem volt kérdés, hogy ugyanezt a pályát választja. Érettségi után egy szerelemnek köszönhetően a Mosonmagyaróvár melletti Bezenyére került, ahol a helyi művházban kezdett dolgozni, akkor még végzettség nélkül.

"Az idősek nyugdíjügyintézésétől és ügyes-bajos dolgaitól a néptánccsoport képzésén át a helyi szabó-varró körnek való helyszínbiztosításig mindenbe igyekeztünk besegíteni. Számomra ezt jelenti a népművelés: megoldást találni minden olyan közösségi igényre, ami az adott településen felmerül" – idézi fel.

Az egész program ötlete onnan jött, hogy ennek a szakmának sokáig nem volt saját képzése, miután népművelőnek és művelődésszervezőnek sem lehetett már tanulni (az andragógia, amit helyette bevezettek, messze nincs teljes átfedésben az eredetivel). Nemrég azonban közösségszervezés néven újraindult az eredeti szellemiségben, ami azt jelenti, hogy újra vannak olyan hallgatók, akik művházakban, illetve helyi közösségekkel szeretnének dolgozni.

"Ideális esetben a népművelő szakma nemcsak arról szól, hogy programokat szervezzenek a művházban, amire aztán vagy eljönnek az emberek, vagy nem. A cél az, hogy átfogó képük legyen a település egészéről: figyeljék, mire van szükségük az embereknek és támogassák a közösségi aktivitásokat. A KTT-vel is ezt a szellemiséget szeretnénk továbbvinni"

– magyarázza Beke Márton. A cél az, hogy a helyi lakosok úgy érezzék, igen is van beleszólásuk a településük életébe. Ezt a folyamatot szeretnék mindenhol végigvinni a program segítségével, immár második alkalommal.

Indul a második évfolyam!

A Közösség-Tér-Település programjának lényege, hogy minden induló évfolyam esetében új régiók új településeire helyezik a hangsúlyt, s ezzel párhuzamosan minden évfolyam résztvevőit új intézmények hallgatói adják a programba.

A hamarosan útnak induló második évfolyam közösségi tervezéseinek és építésinek helyszíne két Nógrád megyei falu, Diósjenő és Nógrád lesznek. A helyszínekből eredően a második évfolyamba elsősorban budapesti intézmények hallgatóit várják a szervezők a felsőoktatásból.

Ilyen például a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Milton Friedman Egyetem a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, illetve az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar

A KTT második évfolyama 2021 szeptemberében indul. Ha te is szívesen kipróbálnád magad egy vidékfejlesztéssel foglalkozó, közösségi projektben, akkor szeptember 5-ig még jelentkezhetsz a második évfolyam hallgatói közé ezen az oldalon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
10 milliárd forintos vagyona van Magyarország leggazdagabb tanárának, mégis egy falusi iskolában tanít
Attilának mindene megvan, de a tanítás és mások segítése ösztönzi a legjobban.

Link másolása

hirdetés

Az 53 éves Füzesi Attila 10,3 milliárdos vagyonával évek óta szerepel a 100 leggazdagabb magyart felsorakoztató listán. Huszonévesen lett milliárdos, miután Oroszországban vitt sikerre egy ingyenes reklámújságot.

„Harmadikos egyetemista koromban kaptam otthon egy ingyenes reklámújságot, és mondtam apámnak, hogy csináljuk meg ezt Moszkvában. Volt Budapesti Extra nevű újság, bementem, és a kezembe adtak 3 részletben 12 ezer dollárt minden papír nélkül. Kimentem, vettem belőle egy fénymásolót, két számítógépet, és elkezdtük nyomni az ottani Pravda nyomdában az újságot”

- mesélte Attila. Azóta volt kávézólánca és alumíniumöntödéje is, azt is elmondta, hogy az utóbbival nagyot bukott.

„Ha tetszik a dolog, akkor ingyen is megcsinálom, csak siker legyen, élvezzem azt a dolgot, és legyen nemes a cél. Itt az iskola, ami tényleg sok időmet veszi el, de itt is a siker a lényeg. Csak itt nem pénzben mérik, hanem a gyerekek tudásában”

– mondta arról, hogy vagyonos ember létére miért tanít egy fülöpjakabi iskolában. Az is kiderült, hogy itt van egy gyönyörű háza, tóval, medencével és 60 darabos autógyűjteménnyel. Elmondta, hogy szeret vidéken élni, az ideje felét ott tölti.

Attila heti két napon tart történelemórákat, nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek megfelelő tudást szerezzenek. A tanításon túl pénzügyileg is segíti az iskolát, beszállt például az iskolabuszba, de volt olyan is, hogy elvitt magával Dubajba három diákot, akiket a motivációs fogalmazásuk alapján választott ki. Ezen túl évente viszi a gyerekeket Aushwitzba, hogy ne csak az iskolapadból tanuljanak a történelem egyik legsötétebb korszakáról.

hirdetés

A végén elmondta, hogy az iskola, a tanítás, a gyerekek és mások segítése, az, ami a gőzt adja, amitől igazán teljesnek és sikeresnek érzi az életét.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
Eldőlt, mi lesz a házzal, amit a gyermekmentőkre hagyott halála előtt egy 82 éves nádudvari nő
A ház portájára egy emlékérmet is elhelyeznek majd Piroska néni tiszteletére.

Link másolása

hirdetés

Ahogy arról írtunk, végrendeletében a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatra hagyta ötven négyzetméteres vályogházát a nádudvari Somogyi Piroska, aki tavaly decemberben, 82 éves korában halt meg a debreceni kórházban.

A nő a helyi TSZ-ben dolgozott növénygondozóként, férje, unokája, gyermeke nem volt, de élete vége felé úgy gondolta, kevés vagyonát a gyermekmentőknek adja.

Mostanra az rtl.hu szerint az is eldőlt, hogy mi lesz a ház sorsa:

„A házikóból Gyermekrohamkocsi Rekreációs Központot hozunk létre, hogy bajtársaink ki tudják pihenni az éves fáradságot és stresszt. Nagyon hálásak vagyunk, hiszen különleges adomány a számunkra. Magunktól, az adományokból sosem költöttünk volna ilyen célra, de most megadatott”

– írta a Gyermekrohamkocsi gyermekmentő alapítvány a Facebook-oldalán.

Hozzátették: „Természetesen a ház portájára emlékérmet fogunk elhelyezni Piroska néni tiszteletére. Így tudjuk sokáig megőrizni emlékét, valamint tisztelegni az egyszerre meglepő és megható adománya előtt.”

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
23 évesen 34 gyerekről gondoskodik – megmutatta, hogy néznek ki a reggelei
A fiatal nő menhelyén öthónapos a legfiatalabb, 16 évesnél is több a legidősebb lakó.

Link másolása

hirdetés

Már több mint 7 millióan látták Tusayiwe Mkhondya videóját a TikTokon, amiben a 23 éves nő bemutatja egy átlagos reggelét, írja a New York Post. A malawi nő 34 fiatalról gondoskodik, akik között vannak árvák, utcagyerekek és egyedül maradt lányanyák is.

Tusayiwe 18 évesen találta magát utcán a gyerekével, nem sokkal ezután alapította YANA (You Are Not Alone, magyarul Nem Vagy Egyedül) nevű szervezetét.

A menhely legfiatalabb lakója öthónapos, míg a legidősebb már 16 éves is elmúlt.

A TikTokra feltöltött videóból kiderül, hogy a fiatal nő reggelei 4 órakor kezdődnek. Az 5 év alatti gyerekeknek főz, majd a teljes csapat reggelijét is összekészíti. A gyerekek általában este 7-kor mennek az ágyba, de mivel sok a kisbaba, éjszaka többször is fel kell kelni etetni őket.

A reggeli rutint bemutató videót itt lehet megnézni:

@tusaiweyana Someone requested this ⬆️ note:My other children are on holiday and I am the only one who cook for the under 5 children! & Every child has his/her own morning chores! #foodie ♬ QUIET DOWN 2 - Madison Malone

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Megszólalt a kisfiú, aki megmentette a nagymamája életét
A nagymama játék közben elvesztette az eszméletét. Norbi az anyukájától tudta, hogy mit kell csinálni vészhelyzetben.
Címkép: RTL - szmo.hu
2022. június 23.


Link másolása

hirdetés

Korábban beszámoltunk róla, hogy a 8 éves Norbi megmentette a nagymamája életét, amin még a mentőhelikopter orvosa is meghatódott.

Most az RTL Híradónak megszólalt a kisfiú. Ország-várost játszottak a nagymamájával, amikor az asszony rosszul lett, szerencsére Norbi a tévéből és az anyjától tudta, hogy ilyen esetben a 112-t kell hívni.

„Odamentem hozzá, kiabáltam a fülébe, de nem reagált, próbáltam nyomkodni a szívét, de nem csinált semmit”

– mesélte Norbi, hogy mi történt, mielőtt tárcsázta a segélyhívót.

A mentők azt tanácsolták neki, hogy amíg kiérnek, próbáljon egy felnőttől segítséget kérni, Norbi ezért átment a szomszédhoz. Végül a mentősök újraélesztették a nagymamát, egy órába telt, míg stabilizálni tudták az állapotát, ami után mentőhelikopterrel kórházba szállították.

hirdetés

Norbi már a mentők kiérkezése után hívta fel az anyukáját, aki azonnal a helyszínre sietett.

„Nagyon büszke vagyok rá, végtelenül. Okos kisfiú”

- mondta Norbi édesanyja az RTL-nek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: