Hatalmas fakivágást akadályoztak meg eddig sikeresen a civilek Kispest és Ferencváros határán – egymás után jelentek meg az ehhez hasonló szalagcímek 2019 nyarán. A helyiek tiltakozása és kitartása miatt ugyanis egy időre megmenekült attól a Határ útnál húzódó Kiserdő, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.

„Nagy ritkaság, hogy a kormány a tervezési folyamatokat leállította az önök tevékenysége nyomán” – mondta akkor a KKBK-t, vagyis a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját képviselő egykori országos főépítész, Fegyverneky Sándor.

A Kiserdő fontos a környéken élőknek: ide ki tudnak jönni a zöldbe sétálni, ibolyát szagolni, a kacsákat nézegetni a patakban, és nem kell kiutazniuk a városból ahhoz, hogy a természet közelében legyenek. Van, aki sportolni jár az erdőbe, mások itt levegőztetik a gyerekeiket.

„Telente nagyon feltűnő, hogy amint leesik egy kis hó, a Kiserdőben a város többi részével ellentétben lehet szánkózni, itt nem válik szinte rögtön latyakká” – mondja Németh Krisztina, az útépítés elleni tiltakozásként életre hívott és Highlights of Hungary díjra jelölt Van más út – Kiserdővédők csoport aktivistája. „A Kiserdőt alapvetően a helyiek használják, futók, nyugdíjasok, gyerekes családok, és a kutyások, itt jól megférnek egymás mellett.”

„Az, hogy milyen egy élhető város, illetve mire van szükség egy élhető városban, most, a koronavírus-járvány idején pontosan megmutatkozik: kell, hogy legyenek olyan helyek, ahol egymástól akár sok méter távolságot tartva sétálhassanak az emberek, úgy, hogy közben a zöldben is legyenek. A Kiserdő pont alkalmas erre, és úgy látom, most többen is vannak ott, mint máskor”

– mondja Németh Krisztina.

„Amikor az emberek egész nap a négy fal közé vannak zárva, szükség van olyan helyekre, ahová kiszabadulhatnak a falak közül. Ettől élhető egy város, nem pedig az autóutaktól.”

Ha ennyire fontos a Kiserdő az itt élőknek, miért és hogyan került veszélybe? A Kiserdő a IX. kerületi József Attila-lakótelep és a XIX. kerületi Wekerle-telep között húzódó 21 hektáros terület, amit a Gyáli út, a Távíró utca, az Üllői út és a Határ út vesz körbe. 2017-ben napvilágot látott az a terv, amely szerint az Újbudát Csepellel és Dél-Pesttel összekötő Galvani híd miatt a Határ utat négysávos úttal bővítenék ki a híd levezető nyomvonalaként, így a sínekkel együtt összesen nyolcsávos utat telepítenének ebbe a városrészbe, a plusz négy sáv kialakításához pedig kivágnák a Kiserdő egy részét. A tervek hírére reagáltak a helyiek.

A Galvani-híd építési terve miatt fókuszba került a Kiserdő sorsa. „Ez nem egy ismert zöldterület volt” – mondja Németh Krisztina. „Sokan nem is tudtak a Kiserdő létezéséről, és bár látszik Budapest térképén, nem egy Városliget méretű hely. Wekerle-telep és a József Attila lakótelep viszont alapvetően zöld lakótelep, és aki látja a különbséget egy élhető lakótelep és a belváros között, az abszolút tudja értékelni azt, hogy miért jó egy ilyen kis erdősáv a környéken.”

A hídépítés tervének hírére kispesti részről Ferenczi István önkormányzati képviselő helyi lakosként és a szintén helyi civil szerveződés, az Átalakuló Wekerle vezetője, Tracey Wheatley összehívott egy találkozót, amin az erdő mindkét oldalát képviselő néhány résztvevő elhatározta, hogy tájékoztatja az ebben érintett környékbelieket, megkérdezik a véleményüket, megkeresik az önkormányzatot, és próbálnak minél több, a hírekben nem részletezett információhoz jutni.

"Sürgősen lépni kellett, mivel 2017 szeptemberére meghirdették a tervzsűrit, amelyen máris az addig tervezett nyomvonalak közötti választás lett volna a téma. Annyit akkor sikerült elérnünk, hogy a lakossági ellenállás híre eljutott a döntéshozókhoz és a tervezőkhöz, így a tervzsűrit elhalasztották.

Kiderült, hogy a projektvezető cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) néhány lépéssel elmaradt, hiányzott például a lakosság bevonása, a civil tájékoztatás. Fürjes Balázs államtitkár nyílt levélben kérte őket, hogy tervezzék újra az útszakaszt – tehát a híd megépítése nem került le a napirendről, csak a levezető nyomvonal kiserdei szakaszára vonatkozó tervezést tolták ki időben 6 hónappal.

A felszólítás egyik eleme az volt, hogy vonják be a civileket a tervezési/véleményezési folyamatba, egyébként pedig a Kiserdőt elkerülő új, környezetkárosítással nem járó alternatív megoldásokat keressenek. Ezután mi rendszeresen próbáltunk bevonódni és kérdezni, de azt a választ kaptuk, hogy a tervezési szakaszban nem kaphatunk információt. Aztán az értékelési szakaszra hivatkozva nem válaszoltak semmi érdemit. Mi nem adtuk fel, folyamatosan próbáltunk képben maradni és informálni az embereket.” Most ott tartunk, hogy a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja múlt nyáron egy közvetítőn, Fegyverneky Sándoron keresztül tárgyal velünk."

Hogy miért ennyire fontos a Kiserdő a helyieknek?

A Kiserdővédők közösség szerint egyrészt azért, amiért minden zöldterületet érdemes megvédeni. Mindenhol akad ezzel probléma, de úgy vélik, ha városi zöldterület van veszélyeztetve, az még nagyobb gond, mivel a városokban nincsen annyi hely, hogy az emberek kiszabaduljanak, friss levegőn legyenek.

A globális klímaválság küszöbén pedig a fás területek ökológiai szinten is nagyon fontosak, és a lakosságnak is nagy segítséget nyújtanak pl. a hőszigetek kialakulásával szemben, és a levegő tisztítása kapcsán. Egy ökoszisztéma megóvása pedig még egy ligetben is fontos, nemhogy egy egész erdősávban.

A Kiserdő, ha közelebbről nézzük, akkor többnyire ugyan öreg fákból áll, az állapotán lehetne javítani, ezt senki sem vitatja, ám vannak benne nagy tölgyfák is, és akad egy-két védettnek minősülő állat, például feketerigó, fülemüle, és előfordul időnként szürke gém is. De önmagában az, hogy egy ekkora fás terület van a szomszédunkban, már óriási kincs."

És mi még a közösség gondja egy ide települő, új, több sávos autóúttal? "Wekerle-telep egyik oldalán ott a Nagykőrösi út, a másikon az Ady Endre út, a József Attilánál ott az Üllői út, az ezek mentén élők nagyon jól tudják, mivel járnak az ezekhez hasonló forgalmas utak" – magyarázza Németh Krisztina.