News here
hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kiserdővédők: A járvány miatt is kiderült, mennyi zöldterületre van szükség egy élhető városban

A helyi közösség tiltakozása és kitartása miatt egy időre megmenekült a fakivágástól a Határ útnál húzódó Kiserdő, és attól, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. április 07.


Link másolása

hirdetés

Hatalmas fakivágást akadályoztak meg eddig sikeresen a civilek Kispest és Ferencváros határán – egymás után jelentek meg az ehhez hasonló szalagcímek 2019 nyarán. A helyiek tiltakozása és kitartása miatt ugyanis egy időre megmenekült attól a Határ útnál húzódó Kiserdő, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.

„Nagy ritkaság, hogy a kormány a tervezési folyamatokat leállította az önök tevékenysége nyomán” – mondta akkor a KKBK-t, vagyis a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját képviselő egykori országos főépítész, Fegyverneky Sándor.

A Kiserdő fontos a környéken élőknek: ide ki tudnak jönni a zöldbe sétálni, ibolyát szagolni, a kacsákat nézegetni a patakban, és nem kell kiutazniuk a városból ahhoz, hogy a természet közelében legyenek. Van, aki sportolni jár az erdőbe, mások itt levegőztetik a gyerekeiket.

„Telente nagyon feltűnő, hogy amint leesik egy kis hó, a Kiserdőben a város többi részével ellentétben lehet szánkózni, itt nem válik szinte rögtön latyakká” – mondja Németh Krisztina, az útépítés elleni tiltakozásként életre hívott és Highlights of Hungary díjra jelölt Van más út – Kiserdővédők csoport aktivistája. „A Kiserdőt alapvetően a helyiek használják, futók, nyugdíjasok, gyerekes családok, és a kutyások, itt jól megférnek egymás mellett.”

„Az, hogy milyen egy élhető város, illetve mire van szükség egy élhető városban, most, a koronavírus-járvány idején pontosan megmutatkozik: kell, hogy legyenek olyan helyek, ahol egymástól akár sok méter távolságot tartva sétálhassanak az emberek, úgy, hogy közben a zöldben is legyenek. A Kiserdő pont alkalmas erre, és úgy látom, most többen is vannak ott, mint máskor”

hirdetés

– mondja Németh Krisztina.

„Amikor az emberek egész nap a négy fal közé vannak zárva, szükség van olyan helyekre, ahová kiszabadulhatnak a falak közül. Ettől élhető egy város, nem pedig az autóutaktól.”

Ha ennyire fontos a Kiserdő az itt élőknek, miért és hogyan került veszélybe? A Kiserdő a IX. kerületi József Attila-lakótelep és a XIX. kerületi Wekerle-telep között húzódó 21 hektáros terület, amit a Gyáli út, a Távíró utca, az Üllői út és a Határ út vesz körbe. 2017-ben napvilágot látott az a terv, amely szerint az Újbudát Csepellel és Dél-Pesttel összekötő Galvani híd miatt a Határ utat négysávos úttal bővítenék ki a híd levezető nyomvonalaként, így a sínekkel együtt összesen nyolcsávos utat telepítenének ebbe a városrészbe, a plusz négy sáv kialakításához pedig kivágnák a Kiserdő egy részét. A tervek hírére reagáltak a helyiek.

A Galvani-híd építési terve miatt fókuszba került a Kiserdő sorsa. „Ez nem egy ismert zöldterület volt” – mondja Németh Krisztina. „Sokan nem is tudtak a Kiserdő létezéséről, és bár látszik Budapest térképén, nem egy Városliget méretű hely. Wekerle-telep és a József Attila lakótelep viszont alapvetően zöld lakótelep, és aki látja a különbséget egy élhető lakótelep és a belváros között, az abszolút tudja értékelni azt, hogy miért jó egy ilyen kis erdősáv a környéken.”

A hídépítés tervének hírére kispesti részről Ferenczi István önkormányzati képviselő helyi lakosként és a szintén helyi civil szerveződés, az Átalakuló Wekerle vezetője, Tracey Wheatley összehívott egy találkozót, amin az erdő mindkét oldalát képviselő néhány résztvevő elhatározta, hogy tájékoztatja az ebben érintett környékbelieket, megkérdezik a véleményüket, megkeresik az önkormányzatot, és próbálnak minél több, a hírekben nem részletezett információhoz jutni.

"Sürgősen lépni kellett, mivel 2017 szeptemberére meghirdették a tervzsűrit, amelyen máris az addig tervezett nyomvonalak közötti választás lett volna a téma. Annyit akkor sikerült elérnünk, hogy a lakossági ellenállás híre eljutott a döntéshozókhoz és a tervezőkhöz, így a tervzsűrit elhalasztották.

Kiderült, hogy a projektvezető cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) néhány lépéssel elmaradt, hiányzott például a lakosság bevonása, a civil tájékoztatás. Fürjes Balázs államtitkár nyílt levélben kérte őket, hogy tervezzék újra az útszakaszt – tehát a híd megépítése nem került le a napirendről, csak a levezető nyomvonal kiserdei szakaszára vonatkozó tervezést tolták ki időben 6 hónappal.

A felszólítás egyik eleme az volt, hogy vonják be a civileket a tervezési/véleményezési folyamatba, egyébként pedig a Kiserdőt elkerülő új, környezetkárosítással nem járó alternatív megoldásokat keressenek. Ezután mi rendszeresen próbáltunk bevonódni és kérdezni, de azt a választ kaptuk, hogy a tervezési szakaszban nem kaphatunk információt. Aztán az értékelési szakaszra hivatkozva nem válaszoltak semmi érdemit. Mi nem adtuk fel, folyamatosan próbáltunk képben maradni és informálni az embereket.” Most ott tartunk, hogy a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja múlt nyáron egy közvetítőn, Fegyverneky Sándoron keresztül tárgyal velünk."

Hogy miért ennyire fontos a Kiserdő a helyieknek?

A Kiserdővédők közösség szerint egyrészt azért, amiért minden zöldterületet érdemes megvédeni. Mindenhol akad ezzel probléma, de úgy vélik, ha városi zöldterület van veszélyeztetve, az még nagyobb gond, mivel a városokban nincsen annyi hely, hogy az emberek kiszabaduljanak, friss levegőn legyenek.

A globális klímaválság küszöbén pedig a fás területek ökológiai szinten is nagyon fontosak, és a lakosságnak is nagy segítséget nyújtanak pl. a hőszigetek kialakulásával szemben, és a levegő tisztítása kapcsán. Egy ökoszisztéma megóvása pedig még egy ligetben is fontos, nemhogy egy egész erdősávban.

A Kiserdő, ha közelebbről nézzük, akkor többnyire ugyan öreg fákból áll, az állapotán lehetne javítani, ezt senki sem vitatja, ám vannak benne nagy tölgyfák is, és akad egy-két védettnek minősülő állat, például feketerigó, fülemüle, és előfordul időnként szürke gém is. De önmagában az, hogy egy ekkora fás terület van a szomszédunkban, már óriási kincs."

És mi még a közösség gondja egy ide települő, új, több sávos autóúttal? "Wekerle-telep egyik oldalán ott a Nagykőrösi út, a másikon az Ady Endre út, a József Attilánál ott az Üllői út, az ezek mentén élők nagyon jól tudják, mivel járnak az ezekhez hasonló forgalmas utak" – magyarázza Németh Krisztina.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Több mint 50 milliót gyűjtöttek a kiszabadított ukrán hadifogolynak, akinek a karjából 4 centiméter csont hiányzik
Mikhajlo Dianov testvére indított gyűjtést, hogy fizetni tudják az orvosi számlákat, rengetegen szeretnének segíteni a katonán.

Link másolása

hirdetés

Az ukrán hadifogoly, Mikhajlo Dianov megdöbbentette az internetet, amikor kiderült, milyen szörnyű kínokat kellett átélnie és milyen kínzásokat végeztek a testén az orosz fogságban. Az Ukrán Védelmi Erők által közzétett bejegyzésben Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen viszont rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára, akinek úgy tűnt, hogy a jobb karja is eltört.

A Pravda ukrán hírügynökségnek azt nyilatkozva Aljona Lavrusko, hogy testvére karsérülése annak a következménye, hogy

„rozsdás fogóval” húztak ki egy idegen tárgyat Dianov karjából, mindezt úgy, hogy nem használtak érzéstelenítőt.

Lavrushko úgy nyilatkozott a lapnak a Ladbible beszámolója szerint:

hirdetés
„Mikhajlo lelkileg nagyon erős és rendkívül boldog, hogy visszatért."

Azt is elmondta, hogy Dianovnak meg kell műteni a karját, amelyből állítólag 4 cm csont hiányzik.

Lavrusko kifejtette:

"Problémák vannak a karjával: valószínű tályog lehet. Meg kell műteni, a műtét során pedig egy lemezt kell elhelyezni a csontra, mert 4 cm csont hiányzik a karjából, amit mindenképpen korrigálni kell."

A testvér PayPal-adománygyűjtést indított, hogy Dianov orvosi számláit kifizethesse. Illia Ponomarenko, a Kyiv Independent újságírója szerint

eddig több mint ötmillió ukrán hrivnyát (kb. 54 millió forint) gyűjtöttek össze neki.

Az ukrán védelmi minisztérium először szeptember 24-én osztott meg Dianovról készült képeket (az egyik a fogság előtt, a másik pedig a fogság után).

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt hét csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Gyászol Orbán Viktor, így emlékezett a közösségi oldalán
A miniszterelnök közös fotót tett közzé Szakcsi-Lakatos Bélával.

Link másolása

hirdetés

Szakcsi Lakatos Béla zenéje „ima volt, és értünk imádkozott” – írta Orbán Viktor bejegyzésében.

A miniszterelnök közösségi oldalán tett közzé közös képet a ma elhunyt Szakcsi Lakatos Bélával.

Orbán szerint a zongorista „képes volt arra, amire csak a legnagyobbak képesek: szívből játszott - a lelkünkért.”

hirdetés

Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész 79 éves korában hunyt el.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
„Nagyon gáz tanárokat kirúgni azért, mert kiállnak az igazukért” – a TV2 egyik legismertebb arcánál is betelt a pohár
Till Attila igazságtalannak tartja a döntést, és Facebook-videóban vállalt szolidaritást a polgári engedetlenségi akciójuk miatt kirúgott tanárokkal.

Link másolása

hirdetés

"Nagyon sokat köszönhetek a tanáraimnak, az egész életemre kihat, amit tőlük kaptam! Tanárokat kirúgni azért, mert kiállnak az igazukért, nagyon gáz" - ezt írta Till Attila, a TV2 műsorvezetője a Facebook-oldalán megjelent videóhoz. A felvételen szolidaritást vállalt a polgári engedetlenségi akciójuk miatt kirúgott tanárokkal.

Till Attila igazságtalannak tartja a döntést, hiszen a tanárok a megélhetésükért sztrájkolnak, ami amúgy alapjog, és ha nem kapnak több fizetést, nem tudnak megélni, el fogják hagyni a pályát, nem lesz elég tanár. "Nem tudom, miért nem lehet ezt megérteni!"

Ha ők nincsenek, lehet, hogy én a televízióban sem szerepelek - jelentette ki a műsorvezető.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, minden idők legnagyobb magyar jazz-zongoristája
Szakcsi Lakatos Béla 79 éves volt.

Link másolása

hirdetés

Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész.

A szomorú hírt Borlai Gergő tudatta Facebook-oldalán, aki egy bejegyzéssel tisztelgett a zongorista előtt.

A Magyar Jazz Szövetség közösségi oldalán írta, Szakcsi Lakatos Béla személye összefonódott a hazai dzsessz fejlődésével és kiteljesedésével, távozása pótolhatatlan veszteség.

Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, családjának csak ekkor lett annyi pénze, hogy hangszert vegyenek neki. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként ismerkedett meg a dzsesszel, és érdeklődése a kötetlenebb műfaj, az improvizáció felé fordult.

hirdetés

1957-től Kovács Andor gitáros együttesének volt tagja, tíz évvel később már saját zenekarával szerepelt egy válogatáslemezen. A hatvanas évek közepén egy lemezjátszóval tért haza Nyugatról, amelyen felváltva hallgatta a Beatlest, a Rolling Stonest, elektronikus zenét, Sztravinszkijt és a legmodernebb dzsesszt. 1968-ban Duka Norberttel és Lakatos Gézával megalakította az LDL triót, amely a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott.

1970-ben tagja volt Pege Aladár nagybőgős kvartettjének, amely a Montreux-i Dzsesszfesztiválon második díjat nyert. Fél évig New Yorkban dolgozott egy magyar vendéglőben, szabadidejében dzsesszklubokba járt, és egy olcsón beszerzett Fender-zongorával tért haza, a hangszert ő használta először Magyarországon. 1972-76 között a Rákfogó, 1980-tól a Babos Gyulával létrehozott Saturnus együttessel, majd a Hungarian Jazz Quartet tagjaként elévülhetetlen érdemei voltak a fúziós dzsessz hazai térnyerésében. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, és mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.

Példaképéhez, Leonard Bernsteinhez hasonlóan rendkívül sokoldalú zenész, játszott együttesben és szólóban, saját kompozíciót és dzsesszstandardot, klasszikus versenyművet nagyzenekarral, ifjú dzsessztehetségek oldalán és a 100 Tagú Cigányzenekarral, rögzített lemezre négykezeseket Vukán Györggyel, és adott ki népdalfeldolgozásokat tartalmazó világzenei albumot.

A legrangosabb fesztiválokon lépett fel, gyakran társult külföldi muzsikusokhoz alkalmi együttesekben. A George Jinda és Chieli Minucci által alkotott Special EFX tagjaként tucatnyi korongon szerepelt szerzőként és előadóként.

A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, a dzsesszt a komolyzenével, a népzenével és a cigányzenével ötvözve megteremtette a gipsy-jazz műfaját. Írt musicaleket, rockoperákat (Piros karaván, Cigánykerék, Szidike lakodalma, A bestia, Szentivánéji álom), Cristoforo címmel balettet is. Egyik zeneszerzője, szereplője és közreműködője volt a 2014-ben bemutatott Somnakaj című első roma sorsjátéknak.

Az utóbbi másfél évtizedben behatóan tanulmányozta Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez munkásságát, érdeklődése a fúziós dzsessz mellett egyre inkább a kortárs komolyzene és a dzsessz ötvözése felé fordult.

2010-ben indult művészi vállalkozása, a Climate Change minden korábbi kísérleténél komolyabban vizsgálta, hogyan lehet mai improvizatív zeneművészként és zeneszerzőként megragadni és tovább vinni az előző századok magyar zenei örökségét, a Kárpát-medencei hangszeres népzene hagyatékát.

Nevéhez különleges koncertek sora fűződik: több alkalommal előadta Mozart D-dúr (Koronázási) zongoraversenyét, a kadenciákban saját dzsesszimprovizációit játszva. Zenekarával fellépett a London Jazz Fesztiválon, és a BBC rádió élőben közvetítette estjüket New Gypsy Jazz címmel. Különlegesség volt a Lyoni Zenei Biennálén Lukács Miklós cimbalmossal előadott improvizációja is, akivel Check It Out, Igor címmel 2005-ben közös lemezük is megjelent.

Az utóbbi években több koncertlemezét adták ki, ezeken olyan neves amerikai zenészekkel muzsikál együtt, mint Chris Potter és Tim Ries szaxofonos, Reginald Veal és Robert Hurst bőgős, Terri Lyne és Rudy Royston dobos.

2017-ben a Müpa a magyar dzsesszélet előadói közül elsőként őt választotta az évad művészének. Az intézményben a zene világnapján, a New Currents koncerten a szintén a muzsikusi pályát választó fiai mellett amerikai és brit sztárokkal lépett színpadra, majd decemberben Bachtól a bluesig címmel adott koncertet.

Szakcsi Lakatos Béla művészete elismeréseként 1987-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat.

A Kossuth-díjat 2005-ben vehette át "a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéseiért, amelyet felsőfokon interpretál a világ pódiumain". 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és a Hazám-díjat.

2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2018-ban Fonogram-díjat kapott a Gábor S. Pál műveit feldolgozó To Meet Again című, a Trio Midnighttal és Tony Lakatossal közös jazzalbumért.

2019-ben művészeti igazgatója volt az Európai Roma Fesztiválzenekar projektnek. Idén januárban a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjban részesült, szeptemberben jelent meg CD-n nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája (a szövegeket Bolyki György írta), amelyet élete fő művének tekintett. A bibliai képekre épülő történet az emberi döntések felelősségét feszegeti.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: