prcikk: Karácsony Kárpátalján, az aggregátorok zümmögésében | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Karácsony Kárpátalján, az aggregátorok zümmögésében

Az orosz rakéták nem tudják megtörni az ukrán ellenállást. A magyar-ukrán identitású Christiannal beszélgettem családról, túlélésről, és arról, milyen karácsonyuk lesz a háború tizedik hónapjában.


Nem sokkal a háború kitörése után beszélgettem Christiannal először. Akkor mentőautót szállított Bucsára, ahol a lakása is van. Azután többször segített is nekünk ukrán nyelvű szövegek fordításában. Azóta a háború nem csendesedett, romok és halottak Európa keleti határán. Karácsony előtt újra megkerestem, kíváncsi voltam, hogy él, és hogy él túl.

– Most hol vagy?

– Otthon vagyok, mármint Kárpátalján. Számomra Kárpátalja is otthonnak számít, itt születtem, itt nőttem fel. Úgyhogy most Ungváron vagyok, szülővárosomban, innen szoktam járni Bucsára, Kijevbe. Néha munkaügyben, máskor humanitárius segítséget szállítok.

– Mi van a bucsai lakásoddal?

– Még tél előtt helyreállítottam, az orosz hadsereg rombolása után, úgyhogy most nyugodtan hagytam ott. Kicsit könnyebb az élet itt Kárpátalján, mivel ide nem érnek el az orosz rakéták. Másrészt van házunk itt is, ahol tudunk egy aggregátort működtetni, és van internet-hozzáférés. Az áramszolgáltatás eleve jobb itt, mint Kijev megyében.

– És most van áram vagy aggregátorról mentek?

– Jelen pillanat egy kávézóban ülök, itt aggregátorral működik minden. Az áramszünetek gyakoriak, nagyjából a nap 30-35 százalékában van áram, tehát többnyire nincs.

Kint zümmög az áramfejlesztő, bent a bolt fényei, mint máskor

– Az aggregátorba való üzemanyaggal nincs gond?

– Szerencsére nincs üzemanyaghiány. Aggregátorokkal és szünetmentes tápokkal hidaljuk át az áramszünetes időszakokat.

Viszont amikor áramszünet van, akkor a mobilhálózat is gyenge. Olyankor a tornyoknak sincs áramellátása.

Például Bustyaházán, ami a román határnál van, eleve roamingba kapcsol a telefon, amikor áramszünet van. Szerencsére a mobilszolgáltató a roamingért nem számol fel különdíjat, ez sokat segít.

– Karácsony estéjén, vagyis most tíz hónapja tart a háború. Milyen évetek volt, és milyen lesz a karácsonyotok?

– December 24-én van a harmincadik születésnapom is. Az elmúlt 5-6 évben elhanyagoltam a születésnapomat, most viszont összegyűjtöm a barátaimat: ungváriakat, kárpátaljaiakat, még kijevieket is, mindenkit, aki itt van. Az az igazság, hogy kezdem már megszokni az áramszüneteket, meg a rakétatámadásokat, az energetikai infrastruktúrára állandó rombolását. Ez egy rossz álom, aminek sajnos még nincs vége.

Ha szerényebben is, fizikailag kevesebb fénnyel, de a lelkünkben annál több fénnyel lesz a Karácsony Ukrajnában, Kárpátalján.

Ukrajna egy nagy ország, és és bár folyamatosan támadják az orosz rakéták az energetikai infrastruktúrát, az ukrán energetikusok emberfeletti munkát végeznek a fagyban, hidegben. Így még most is megvan az az áramellátás, amire szüksége van egy embernek a túléléshez. Persze az élet akadozik, nem olyan, mint korábban volt. De az emberek próbálják fenntartani a gazdaságot, emellett az egyszerű ukrán emberek is nagyon sokat tesznek azért, minél hamarabb sikereket érjenek el az ukrán fegyveres erők a harctéren.

Aggregátor minden kirakat előtt, karácsonyfa, ukrán csúcsdísszel

– Mi a helyzet a családoddal? Az utolsó információm, ha jól emlékszem az, hogy ők elmentek Prágába.

– Igen. Most már szerencsére együtt vagyunk, visszajöttek. Itt vagyunk Kárpátalján. Az első hónapokban nem tudtuk, mi lesz itt. Azóta úgy tűnik, ide nem nagyon érnek el az orosz rakéták. Egy rakétatámadás volt Volócon, a vasúti infrastruktúrát célozták meg. Az ottani károkat már helyreállították, és úgy látom, annak ellenére, hogy nagyon gyakran Kárpátalja irányában is mennek rakéták, az ukrán légvédelem a Nyugat segítségével egyre hatékonyabban hárítja el ezeket a csapásokat. Így Kárpátalja, mint Ukrajna legnyugatibb pontja, nincs veszélyben. Ezért most itt az egész család, a gyermekem is, a feleségem is. Igaz, sok ismerősünk, barátunk kiköltözött erre a télre Európába, főleg azok, akik kisgyermekkel vannak.

– Ezek szerint ti meg tudjátok oldani a telet?

– Nekünk saját házunk van, tűzifával is tudunk fűteni, és aggregátor is van, úgyhogy a tél így túlélhető.

– Milyen éved volt?

– Ez az év volt a legszörnyűbb az egész életemben. Előtte már a koronavírus is egy kemény ütés volt. Akkor megálltunk mi is, mint az egész világ, viszont a világ már elkezdett lélegezni, elkezdett működni minden,

Ukrajna viszont olyan, mintha a koronavírusban maradt volna, csak még pluszban van egy másik vírus, ami gyilkol, népirtást végez, ez az orosz terrorista állam.

Mi ugyanúgy ba vagyunk zárva, mint korábban a járvány idején. Én láttam, hogy mi az a bombázás. Én láttam orosz repülőket, láttam orosz helikoptereket.

– Hol láttad?

– Bucsában, még az első napokban. Láttam, amit az orosz hadsereg művelt. Láttam a háborút. Azoknak az embereknek egy picikét könnyebb itt Kárpátalján, akik nem látták a háborút, csak tévében. De én láttam, mi az a háború, bújtam el bombák, meg rakéták elől. Az emberek persze itt Kárpátalján is együttélnek az áramszünetekkel. De ilyenkor, amikor hideg van, elképzelik magukat a fiúk helyzetében, akik a frontvonalon vannak, és csatákat vívnak, és mindenki érti, hogy ahhoz képest mi itt nagyon jól vagyunk, akkor is, ha csak 3-4-5 órán át van naponta áram. Ebben a 3-4 órában is arra kell, hogy gondoljunk, hogyan tudunk segíteni a fiúknak a harctéren. A mi életünk most erről szól.

– A te tágabb rokonságodban, családodban vannak, akik a hadseregben harcolnak?

– A nagybátyám az ukrán belügyminiszter tanácsadója volt egy ideig, a rendőrségnél szolgál, például Herszonban ő és a csapata mentek be elsőként a városba. Amikor az ukrán fegyveres erők felszabadítanak egy várost vagy egy falut, ők mennek be elsőként, hogy a stabilizációs folyamatokat végrehajtsák, és csak akkor jelenik már a médiában, hogy a várost felszabadították, ha ők már elvégezték a dolgukat.

– Hogy képzeljem el a mindennapjaitokat?

– Ha most Ungvár központjában végigmész, olyasmi, mintha egy méhrajt hallanál mindenhonnan zümmögni.

Azt is mondják ránk most, hogy a generátorok vagy aggregátorok országa vagyunk. Ukrajna most egy ilyen aggregátor-ország. Zümmögve döngenek az aggregátorok motorjai, és folyik az élet.

Az emberek alkalmazkodnak az áramszolgáltató által kiadott előzetes „órarendhez”, mikor lesz áramszolgáltatás az adott körzetben. Persze amint van egy rakétatámadás, akkor sürgősségileg leállítják az áramellátást egész Ukrajnában, azért, mert nagyobb bajokat okozhat, amikor egy rakéta becsapódik valamilyen működő energetikai csomópontba. Akkor nincsen órarend. Ezek után van három–négy nap, amíg megfeszített tempóban dolgoznak az ukrán energetikusok, hogy helyreállítsák azt, amit Oroszország lerombolt, és azután megint órarend szerint élünk.

De a lényeg, hogy az élet nem áll meg. A házhozszállító kis sushi étteremben ha kell, bekapcsol az aggregátor,

de igenis lehet rendelni, és igenis lehet élni.

A kritikus infrastruktúráról már nem is beszélve, tehát kórházak, satöbbi, ez mind működik. Úgyhogy az emberek órarend szerint élnek, tudják, hogy mikor van áram, és igyekeznek úgy rendezni az életüket, hogy azalatt a 3–4 óra alatt mindent, amit kell, el tudjanak végezni. Élik az életüket ebben a méhrajban, amit az aggregátorok hangja teremt.

– A munkahelyekkel mi van?

– Nagyon sok leáll, amikor nincs áram.

– Azért, mert nincs aggregátor, vagy nincsen akkora kapacitású aggregátor, ami egy adott termeléshez kell?

– Az ilyen kapacitású aggregátorokból hiány van. Ez az egyik probléma. A másik az, hogy amikor nagy az igény, akkor emelkedik az ár is, és az aggregátorok ára hihetetlenül nagyot ugrott Ukrajnában, de gondolom Európában is.

– Igen.

– Próbáltam beszerezni még Magyarországról is, de a hirdetések 90 százaléka olyan, hogy amikor felhívod a céget, kiderül, már megvették. Tehát hiány van. A másik probléma, hogy ha van is belőle, akkor az nem a legjobb, viszont hihetetlenül magas, plusz 100-150 százalékos áron. Most ez a helyzet, ezért variálnak az emberek. És persze megjelenik a kreativitás.

Egy egyszerű autó-akkumulátort feltöltenek a szolgáltatási időben, és amikor nincs áram, akkor egy inverter közbeiktatásával meghajtják vele a gázbojler szivattyúját.

Így tud működni sok helyen a melegvízellátás egész nap.

– Elmondom neked egy nagyon érdekes tapasztalatomat. Nem egy, nem két emberrel beszélgettem, akik azt mondják, hogy tulajdonképpen most került be Ukrajna az ő Európa-tudatukba. Hogy Ukrajna ezzel a háborúval hirtelen kibővítette Európát, és az európai gondolkodást, ami eddig valahol véget ért a román-magyar-szlovák-lengyel határ vonalánál.

– Az az igazság, hogy nekem is az az elemi érzésem itt Ukrajnában, Ukrajna mentalitásában, hogy mi ukránok eltörhetetlenek vagyunk. Ez az ukrán brand most a világban. De ez számomra még 2014-ben kezdődött, amikor még diák voltam, 22 éves. 2014-ben lettem bizonyos abban, hogy nagyon büszke vagyok, hogy itt születtem.

Nagyon büszke vagyok, hogy ukránnak is nevezhetem magam, mert én nem tudom magam 100 százalékos magyarnak nevezni, büszke ukrán-magyar vagyok.

2014-ben már láttam, hogy nagy változások várnak ránk, csak nem sejtettem, hogy ennyire nehezen és ennyire véresen fogjuk ezt kivívni. Sajnos a világnak, a médiának ez kellett ahhoz, hogy megértse, miről is szól Ukrajna. Tehát én is egyetértek veled, hogy sajnos ezzel a véres háborúval sikerült a maga teljességében közvetíteni a világ számára, hogy kik vagyunk mi ukránok, és miért kell, hogy együtt legyünk, miért akarunk a civilizált világ része lenni, miért küzdünk ezért, és miért lesz jó nekünk együtt Európában, Oroszország nélkül.

– Mik a reményeid, mik a terveid, milyen év lesz a következő?

– Az én tervem, meg az én álmom az, hogy befejeződjön ez a háború, de sajnos most már a civilizált világ is elismeri, hogy nem lesz könnyű befejezni. A tárgyalások nem hoztak és nem tudnak hozni semmilyen eredményt, mert egy olyan ellenséggel állunk szemben, akinek abszolút semmi sem szent. Ez egy olyan ellenség, amely csak az erőből ért. Ezért én 2023-tól azt várom, hogy minél jobban beletegyünk mindent. Én magamat is arra készítem, hogy esetleg közelebb leszek a harctérhez. Mert onnantól kezdődik az én jólétem, az én nyugalmam, az én karrierem, az én jövőm, a családom, a gyermekem jövője, ha legyőzzük Oroszországot.

Én azt várom, hogy Oroszország eltűnjön innen. Egyszer és mindenkorra.

Az, hogy mi lesz Oroszországgal, nekem teljesen mindegy. Azt várom, hogy eltűnjön innen, és azután, ahogy eltűnik az ukrán földről az orosz, meg tudjunk annyira erősödni, hogy soha többé a büdös életben Oroszországnak ne legyen bátorsága idejönni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Orbánék pitiáner tolvajbandaként végzik, miközben az újkori magyar történelem legnagyobb esélyét játszották el
A politológus élete legnagyobb csalódásának nevezte, mi lett a volt tanítványaiból. Szerinte a Tisza Pártnak a kétharmadra is esélye van, és a 2026-os voksolás kimenetelének globális hatásai is lehetnek.


Kéri László politológus, szociológus a Szélsőközép nevű YouTube csatornán azt mondta, életének legnagyobb közéleti csalódása az, ami a Bibó Kollégiumban egykor általa is tanított Fidesz-alapítókból lett.

Azt állítja, ennél szerencsésebb korosztály és csapat nem volt az újkori magyar történelemben, mert húsz évük volt felkészülni a kormányzásra, nem tapadtak a Kádár-rendszerhez, rengeteg nemzetközi tapasztalatot gyűjtöttek, és egy viszonylag békés, gazdaságilag konszolidálódó időszakban, dőlő uniós pénzek mellett vették át az országot.

„Ehhez képest szerintem az, hogy csalódás, az nem eléggé erős kifejezés. Tehát, ha arra gondolok, hogy milyen peremfeltételek mellett kapták az országot, és hogy hagyják itt, akkor ez az újkori magyar történelem leginkább eljátszott és soha vissza nem térő esélye, alkalma” – mondta Kéri, aki szerint ezt a bélyeget és kollektív bűnt soha nem fogják magukról lemosni.

„Szerencsés világgazdasági, szerencsés politikai konstelláció mellett egy ilyen végtelen, pitiáner tolvajbandaként végzik” - fogalmazott.

A politológus úgy véli, a Fidesz-alapítók bukásának egyik oka a kollégiumi múltjukban keresendő. A Ménesi úti intézmény egy olyan eszméletlen zárt világ volt, amely hihetetlenül erős közösségteremtő erővel bírt, és ez a szoros kötelék elnyomta a belső kritikát.

Kéri szerint Orbán Viktor sorozatosan „dupla vagy semmit” játszott, és ezekből rendre győztesen került ki, ami tovább erősítette a tévedhetetlenségének mítoszát a csoporton belül. A másik okot Lord Acton híres mondásával magyarázta: „A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál, ezeket az embereket egytől egyig mind megrontotta a kontroll nélküli hatalom.”

Szerinte a kontroll hiánya miatt az egykori jó tulajdonságaik elsorvadtak, és elhatalmasodott rajtuk a démonuk. Példaként Gulyás Gergelyt hozta fel, aki Kéri szerint egy „szégyellős ministránsból” vált olyanná, aki folyamatosan hazudik, még ha láthatóan nem is esik neki jól.

Kéri László szerint Orbán Viktornak „nem volt soha ideológiája, pillanatnyi érdekei voltak, és a pillanatnyi érdekéhez kapott mindig valamilyen álideológiai hátteret.”

A politológus több személyes anekdotát is megosztott a Fidesz korai időszakából. Felidézte a párt ötödik születésnapját 1993-ban, ahol Lévai Anikó a férjéről azt mondta: „Tudod, a Viktort az emberek vagy szeretik, vagy utálják. És ezzel én is így vagyok.”

Egy másik alkalommal, amikor Orbán azon bosszankodott, hogy az emberek félnek tőle, Kéri felesége, Zita megjegyezte, hogy ezen el kéne gondolkodnia. Orbán erre azt válaszolta: „Aki fél tőlem, az menjen orvoshoz.” Kéri feleségének replikája így hangzott: „Ennyi orvos nincs ebben az országban.” Kéri szerint Orbán ezt tíz évvel később is felemlegette neki.

A politológus elmesélte azt a történetet is, amikor 1983-ban a Bibó Kollégium alakuló ülésén azzal keltett botrányt, hogy kijelentette, ő kiköltözne egy olyan kollégiumból, ahol három ember – Simicska, Varga Tamás és Orbán – felszólító módban beszél a többiekkel. Amikor Orbán számonkérte, Kéri azt vágta a fejéhez: „Az a baj veletek, hogy rosszabbak vagytok a Kun Béla-féle Lenin-fiúknál.” Tizenöt évvel később a már miniszterelnök Orbán a parlament folyosóján odaszólt neki:

„Azért a Kun Bélázásért egyszer még elszámolunk.”

Kéri szerint Orbán Viktor legnagyobb politikai és személyes kudarca a 2002-es választási vereség volt. „A 2002-es választás elvesztését az soha nem fogja megbocsájtani az országnak. Tehát én azt láttam rajta, hogy az az igazi törés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz egyáltalán nem volt felkészülve a vereségre, és ezt a kudarcot a miniszterelnök a mai napig nem heverte ki.

A politológus úgy látja, a magyar demokratikus kísérlet 2006-ban siklott ki, és az azóta eltelt időszakban az ország négy legfontosabb alrendszere – a gazdaság, a politikai rendszer, a társadalmi szerkezet és a kultúra – is tévútra került. Szerinte a gazdaság csődben van, a jogállamiságot felszámolták, a társadalmi polarizáció drámaian megnőtt, a kulturális életet pedig tönkretették.

Úgy véli, a 2026-os választás igazi válaszút lesz, mert az Orbán által létrehozott rendszer nem reformálható.

A globális politikáról szólva Kéri azt mondta, a világban 2008 óta halmozódó válságok – pénzügyi, klíma, migrációs, kiber – kedveznek az olyan „erős embereknek” és „szélhámosoknak”, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping vagy Orbán, akik azt hitetik el, hogy univerzális problémamegoldók. Ennek fényében a 2026-os magyar választásnak hatalmas nemzetközi tétje van.

„Egy Orbán-győzelem ennek a tábornak elég komoly segítség lenne. Ha itt megbukik, akkor az pont ennek a típusnak és ennek a típusú berendezkedésnek az inverze is lehet, tehát meg is fordítja” – fejtette ki.

A választási esélyeket latolgatva Kéri László azt mondta, a pártlistás versenyt már eldőltnek tekinti, szerinte azt a Tisza Párt nyeri. A választás azonban a 106 egyéni körzetben dől el, ahol a helyzetet sokkal nehezebb modellezni.

Saját, az országot bejárva szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, a Tisza Párt jelöltjei hatalmas energiával dolgoznak, míg a Fidesz jelöltjei mögül elfogyott a korábbi bázis, és sok fideszes polgármester is inkább kivár.

Szerinte minden esély megvan nemcsak a Tisza győzelmére, hanem a kétharmados győzelemre is, ehhez elég, ha 65-öt megnyernek a 106-ból egyéni kerületből.

Az értelmiség felelősségével kapcsolatban Kéri azt mondta, mindenki csak a saját nevében beszélhet. Ő és a felesége azzal tették meg a magukét, hogy az elmúlt másfél évben 103 helyen jártak az országban a Tisza Pártot segítve.

„75 éves létemre ennyit tudtam tenni azért, hogy változás legyen. Azt gondolom, hogy a kortársaim, vagy a hasonló felkészültségűek közül jó néhánynak még ezt meg kellett volna tenni” – mondta, kritikával illetve azokat, akik megelégedtek azzal, hogy „idióta tévéknél vitatkoznak”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Orbán Viktor katonaéveiről lehet kompromittáló anyaga a Kremlnek
Az oknyomozó újságíró szerint zsarolásra alkalmas iratok lehetnek Moszkva birtokában. Az újságíró szerint ez magyarázatot adhat a miniszterelnök oroszbarát fordulatára, miközben a Szemjon Mogiljevics-féle zsarolási teóriát kamunak tartja.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare oknyomozó újságírója volt a Helyzet van podcast vendége, ahol a magyar választási kampányt övező titkosszolgálati játszmákról, az ellene indított lejárató kampányról és az orosz befolyás mélységeiről beszélt.

Az újságíró szerint a mostani intenzív kampányidőszak nagyjából az ő március 6-i, a VSquare-en megjelent cikkével kezdődött, amelyben arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei jelentek meg Magyarországon, hogy Orbán Viktor érdekében befolyásolják a választásokat. Panyi elmondta, maga a tény, hogy orosz befolyásolási kísérlet zajlik, több mint tízéves kutatómunkája után nem lepte meg.

„Ami meglepett, az az, hogy ez a helyzet odáig eszkalálódott, hogy a magyar kormány az igazából semmit nem tesz ez ellen”

– fogalmazott. Állítása szerint olyan információk jutottak el hozzá, majd később a Financial Times által megszerzett dokumentumok is ezt erősítették meg, hogy a Kreml egy 80 fős kormánypárti influenszerhálózaton keresztül terjesztett volna mesterséges intelligenciával generált, orosz dezinformációs tartalmakat, miközben 30 ellenzéki véleményvezért próbáltak volna elnyomni. Szerinte az teszi unikálissá a magyar esetet más országokéhoz képest, hogy

míg máshol az állam ellenállt az orosz beavatkozásnak, „Magyarországon ez a magyar kormány hatalomban tartása érdekében történik”.

A cikk megjelenése után szerinte a kormányoldal és a propaganda sajtó példátlan támadást indított ellene. „Ez volt az első olyan eset, hosszú-hosszú évek óta, amikor átlépte a határt, mondjuk Kocsis Máté, Fidesz frakcióvezető és mások is. Retorikailag és jogilag is átlépték azt a határt, amit korábban igyekeztek betartani” – mondta Panyi, aki szerint korábban kerülték a direkt vádakat, hogy egy bíróságon véleménynyilvánításnak minősüljön a kijelentés.

„Itt átlépték azt a határt, hogy direkt módon kijelentették azt, hogy én egy kém vagyok, meg hazaáruló vagyok.”

Hozzátette, Kocsis Máté a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaként letagadta, hogy a testületben elhangzottak volna a GRU-s ügynökök magyarországi jelenlétére vonatkozó információk.

Az elmúlt hetekben megszaporodott, nyugati lapokban megjelent, nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozó cikkek kapcsán Panyi Szabolcs úgy véli, nem egy, a nyugati szövetségeseknek tulajdonítható, összehangolt akcióról van szó. Szerinte

a helyzet egyszerűen annyira súlyossá vált, hogy az már nemzetbiztonsági kihívást jelent a NATO és az EU számára is.

Úgy látja, az események inkább „hólabdaszerűen” indultak el, miután ő nyilvánosságra hozott egy részletet egy lehallgatott Szijjártó-Lavrov beszélgetésből, ami más újságírókat is arra ösztönözhetett, hogy megkérdezzék a saját forrásaikat.

A lehallgatott beszélgetések eredetéről szólva kifejtette, a nyugati titkosszolgálatok vélhetően nem a magyar politikusokat, hanem orosz célpontokat figyelnek meg, és a magyar vezetők egyszerűen „a vonal túlsó oldalán” bukkannak fel.

„Túl sokat telefonálnak Moszkvába, ennyiről van szó”

– jelentette ki. Szijjártó Péter esetében szerinte a külügyminiszter többszöri figyelmeztetés ellenére sem használ biztonságos kommunikációs csatornákat, ami Panyi szerint, ha nem Magyarországon történne, súlyos büntetőeljárásokat vonna maga után.

„Az én feltételezésem az az, hogy a legsúlyosabb dolgok, azok mind privátban, a személyes találkozókon hangzanak el.”

Az ellene indított lejárató kampány második, intenzívebb hullámát egy másik cikke váltotta ki, amely egy ukrán pénzszállító elfogásáról szólt. Ennek hatására jelent meg a Mandineren egy vágott és vélhetően manipulált hangfelvétel egy forrásával folytatott beszélgetéséről. Az újságíró szerint ez egyértelműen bosszú volt, amelynek valódi kiváltó oka egy korábbi, a brüsszeli „pancser kémtevékenységről” szóló cikke lehetett. Az ukrán pénzszállítós akciót egy tudatos, Farkas Örs, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár által vezényelt provokációnak tartja, aminek célja egy Ukrajnával való konfliktus gerjesztése volt.

A Farkas Örs nevével fémjelzett időszakról szólva Panyi a titkosszolgálatok működésében kontinuitást lát, de az elmúlt hetek eseményei szerinte brutális eszkalációt jelentenek. Úgy véli, a szolgálatoknál eltűnt a szakmai középvezetés, és a szerveket teljesen Orbán Viktor újraválasztásának szolgálatába állították. „Ki fog ezután bármit megosztani egy magyar titkosszolgálattal, hogyha azt látják, hogy a következő pillanatban azt mondjuk egy újságíró ellen tudják felhasználni. Tehát ez elképesztően felelőtlen” – mondta. A saját lehallgatásával kapcsolatban megjegyezte, elképzelhető, hogy egy új, a Pegasus utódjának számító magyar kémszoftverrel hajtották végre az akciót.

A kémkedés vádjával tett feljelentést Panyi Szabolcs a politikai kommunikációs gépezet részének, jogi szempontból komolytalannak tartja.

„A kémügyek nem úgy működnek, hogy bejelenti a kormány sajtótájékoztatóján, a kormányinfón a miniszter, hogy ő egy kém és ezzel feljelentést teszünk.”

A valódi veszélyt nem a jogi eljárásban látja.

„Amitől igenis tartani kell az az, hogy mindig vannak mentálisan, pszichológiailag instabil emberek, akik elhiszik, hogy én tényleg egy ukrán kém, én tényleg egy hazaáruló vagyok, és esetleg ők azt gondolják, hogy nekik kell igazságot szolgáltatni.”

Az orosz befolyásról szóló könyvén is dolgozó újságíró beszélt arról is, hogy mi állhat Orbán Viktor oroszbarát fordulata mögött. A Szemjon Mogiljevics nevével fémjelzett zsarolási teóriát „full kamunak” tartja. Ehelyett szerinte a magyarázat sokkal hétköznapibb.

Kutatásai alapján létezik olyan, a Kreml által is őrzött kompromittáló anyag, amely Orbán Viktor katonaéveire és a 3/4-es csoportfőnökséggel való állítólagos együttműködésére vonatkozik. Bár ez szerinte erkölcsileg nem lenne elítélhető, egy antikommunista imázsra építő politikus számára a 2000-es években rendkívül súlyos lehetett volna.

Emellett már a 2000-es években létezett egy olyan orosz titkosszolgálati kapcsolattartó, aki a Kreml és a magyar kormány között a korrupt üzleteket menedzselte, és már akkor felvette a kapcsolatot a Fidesszel, amikor Orbán még a Gazprom legvidámabb barakkjáról beszélt.

Panyi a megnövekedett nyilvános szerepléseit tudatos stratégiának nevezte, amellyel a lejárató kampányra reagál, és amellyel a hatalmas nemzetközi szakmai szolidaritást is viszonozza. Szerinte az európai közvélemény a magyar eseményeket nem a helyi kampány, hanem az orosz befolyás kontextusában értelmezi.

„Ők úgy értelmezik, hogy ez az orosz befolyásolási kísérlet, ez az orosz módszerek átvétele, és amikor egy újságírót kémkedéssel vádolnak, az konkrétan az a putyini mintázatnak az átvétele.”

Saját munkájára egyfajta kémelhárításként tekint, mivel állítása szerint a magyar állami szervek nem végzik el ezt a feladatot.

„Mi történik akkor, ha egy miniszter olyan dolgokat csinál, amit ha bárki más csinálna, akkor kattanna a bilincs?”

Ezt a kérdést Szijjártó Péter tevékenységére utalva tette fel, akinek Lavrovval való viszonyát egyenlőtlennek és alárendeltnek írta le.

Arra a kérdésre, hogy milyen érzés az állam ellenségeként élni, úgy reagált, hogy a magyar kormányt nem tekinti szuverénnek, a módszereket és a vádakat pedig orosz mintázatúnak tartja. „Én nem vagyok közellenség, lehet, hogy az államnak az ellensége vagyok, de hogy én újságíróként a magyar nyilvánosságot, a magyar közönséget, a magyar olvasókat szolgálom. Az, hogy most van egy olyan rezsim, amelyik nem feltétlenül a magyar szempontokat tekinti a legfontosabbnak, (...) hát ezért hadd ne érezzem már rosszul magam.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán péntek reggeli beszédéről: Az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott
A politikus a választás előtti utolsó pénteken reagált Orbán Viktor bejelentésére. A Momentum alapítója szerint a kormányoldal ezzel a lépéssel egy „szánalmas öngólt” rúgott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



A Momentum Mozgalom alapítója szerint a kormányoldal „tényleg elfogyott” a vasárnapi választás előtt. Fekete-Győr András egy pénteki Facebook-posztban úgy fogalmazott, az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott.

„Tizenhat éven át tartó, gátlástalan egész pályás letámadás után egy ország várta, hogy a NER csodacsatára a legvégén még bemutasson egy utolsó nagy cselezést.

Ha valamikor, hát most tényleg sikerült magára terelnie a figyelmet: húszezren figyelték élőben a beígért »rendkívüli bejelentést«. Az egész ország várta lélegzetvisszafojtva a titkos fegyvert, a mindent elsöprő ellencsapást a hetek óta rájuk szakadó botránylavinára...” – írta Fekete-Győr.

A politikus által említett „rendkívüli bejelentés” Orbán Viktor pénteki üzenete volt, amely a kampányhajrában nagy figyelmet kapott. Az üzenetet Lakner Zoltán politológus Grósz Károly egykori MSZMP-főtitkár hírhedt beszédéhez hasonlította, amelyben a rendszerváltás előtt a fehérterrorral riogatott. A miniszterelnök most egy szervezett, káosszal fenyegető kísérletről beszélt.

Fekete-Győr szerint ez a bejelentés nem érte el a célját, sőt, a visszájára sült el.

„Erre a nagy roham helyett mit kapunk? Még csak nem is kapufát, hanem egy a saját térfélen botladozva rúgott szánalmas öngólt. Már ahhoz is kevesek, hogy vergődjenek.”

A kampány utolsó napjait amúgy is a kölcsönös vádaskodás jellemezte. Dömötör Csaba bejelentette, a Fidesz Demokrácia Központot hoz létre, hogy a polgárok jelezhessék a Tisza Párt által elkövetett választási visszaéléseket. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter azt állította, a kormány orosz dezinformációval terjeszt hamis híreket a pártja jelöltjeinek állítólagos visszalépéséről.

A Momentum alapítója a bejegyzésében egyenesen Rogán Antalt szólította meg, és a rendszer végéről írt.

„A szemünk láttára omlik össze az a bizonyos legyőzhetetlennek hitt gépezet, és a nagy fináléra a gigantikus leszámolás helyett szerencsére nem maradt más, csak egy erőtlen, tartalom nélküli semmi.”

Úgy véli, a választók fogják megadni a kegyelemdöfést vasárnap. „Ennek a rendszernek tényleg vége van. Úgy tűnik, nem maradt több ász az ingujjukban, vasárnap pedig mi magunk, magyarok milliói fogjuk megadni a kegyelemdöfést ennek a szánalmas agóniának!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András hamis zászlós akcióra figyelmeztet: orosz provokátorok jöhetnek
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia egy ukrán álláshirdetésre hivatkozva készíti elő a terepet egy provokációnak. Rácz András szerint a cél az, hogy egy esetleges erőszakos tömegoszlatást később „ukrán beavatkozásként” lehessen beállítani.


Rácz András szerint a kormánymédia tudatosan készíti elő a terepet egy lehetséges provokációnak a közelgő választásokra. A szakértő azt állítja, hogy „a kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra”.

Úgy véli, ez a narratíva egy olyan, hamis zászlós akció alapja lehet, amelynek keretében orosz provokátorok érkeznének Magyarországra.

Rácz András szerint a kormányközeli sajtóban napok óta szerepel egy hír, amely egy ukrán álláskereső oldalon megjelent, azóta már lezárt hirdetésen alapul. Ebben a „Mi Büszkeségünk” nevű civil szervezet állítólag jó fizikai állapotú embereket keresett magyarországi nyilvános eseményeken való részvételre. A szakértő szerint a történet több ponton is sántít.

Egyrészt gyanúsnak tartja a hír forrását, egy Mario Nawfal nevű libanoni-ausztrál bloggert, aki a magyar kormány számára kedvező témákban már korábban is feltűnt. A bejegyzés szerzője szerint „nem túl nagy az esélye, hogy éppen ő böngészne ukrán nyelvű álláshirdetéseket”, valószínűbbnek tartja, hogy valakik elküldték neki az információt.

Rácz András a gyakorlati megvalósítást is kétségbe vonja, szerinte a hirdetés nem számol az ukrajnai realitásokkal. „Ukrajnában a hadiállapot miatt a katonakorú férfiaknak gyakorlatilag lehetetlen külföldre utazniuk” – állítja, hozzátéve, hogy egy civil szervezet valószínűtlen, hogy elegendő kiutazási engedélyt tudna szerezni.

Emellett a hirdetésből hiányoznak az EU-ba való beutazáshoz szükséges feltételek, mint a biometrikus útlevél vagy a vízum. A felajánlott fizetést is irreálisnak tartja, mivel a 100 ezer hrivnyás díj a fronton harcolók harci pótlékának felel meg, nem pedig egy civil megbízásnak.

A bejegyzés szerint nem ez az első eset, hogy a választások előtt felmerül egy esetleges hamis zászlós művelet gyanúja. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő korábban a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügyét nevezte egy előre megtervezett akciónak, amelynek célja a választások befolyásolása lehetett. Az ügyre reagálva Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította, hogy az incidenssel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni.

Az „ukrán provokáció” vádja sem új, Magyar Péter korábban egy konkrét ügynökséget nevezett meg, amely szerinte egy ukrán zászlós provokációért volt felelős.

„Ergo, ha például a választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Rácz szerint a mostani történet arra lehet alkalmas, hogy ha a választások után erőszakos cselekmények történnének, a kormánymédia azokat ukrán beavatkozásként tálalhassa. A szerző hozzáteszi, hogy az átlagember egy tüntetés zajában nem tudja megkülönböztetni az orosz és az ukrán beszédet.

A bejegyzés szerint Ukrajnának nem állna érdekében egy ilyen akció, Oroszországnak viszont annál inkább. „Valójában persze Ukrajnának mindez egyáltalán nem érdeke. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy Oroszországból akár százas nagyságrendben is érkezzenek provokátorok.”

Rácz András szerint erre már több példa is volt a posztszovjet térségben, például Moldovában. A logisztika sem lenne bonyolult, állítja: Szerbián keresztül be lehetne utaztatni az embereket, főleg, ha a magyar hatóságok félrenéznek.

Az Oroszország-szakértő végül a hatóságok felelősségét hangsúlyozza. „FONTOS részlet, hogy mindezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a magyar hatóságok félrenéznek. Ergo, mind a rendőrségnek, mind a nemzetbiztonsági szerveknek kulcsszerepük van/lenne egy ilyen forgatókönyv megakadályozásában” – zárja gondolatait Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk