Hogyan lesz a legegyszerűbb az iskolaválasztás?
Minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének minden szempontból. Ez természetesen az iskolaválasztás esetében is igaz. Gyakorlatilag már óvodás korban végig az iskolán gondolkozunk. Sőt, ha még korábbra akarunk visszamenni, akkor onnantól, hogy megszületett a gyermekünk, azon aggódunk, hogy melyik óvoda, iskola lesz számára a legjobb. Vagy csak én kezdtem el már a gyerekem négy éves korától iskolai nyílt napokra járni?
Az iskolaválasztás legfontosabb szempontjai
Alapvetés, hogy minden gyermek, aki az adott év augusztus 31-éig a 6. életévét betölti, abban vagy legkésőbb az azt követő tanévben tankötelessé válik. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője dönt. Amennyiben a gyerek nem járt óvodába (aminek viszonylag kicsi az esélye, mert 3 éves kortól Magyarországon kötelező az óvodai nevelés), akkor egy iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt arról, hogy iskolaérett-e a gyermekünk. Előfordulhat olyan helyzet, amikor nem egyezik az óvoda/szakértői bizottság és a szülő véleménye. Ekkor maga a szülő is kezdeményezhet bizottsági vizsgálatot.

Ma már elmondhatjuk, hogy
szabad iskolaválasztás van, bár a gyermekünk elsősorban abba az iskolába tartozik, ahová lakcím szempontjából körzetesnek számít.
Ugyanakkor vannak iskolák, ahol egyszerűen sorsolással döntenek a felvételről, míg máshol előnyt éveznek egy adott óvodából érkező gyerekek. Választhatunk akár a munkahelyünkhöz közeli vagy a nevelési módszereinkhez, értékrendünkhöz jobban hasonlító, esetleg a gyermek képességeihez, érdeklődési köréhez passzoló iskolát.
Fontos szempont az is, hogy melyik tanító néni/tanító bácsi szimpatikus a gyermekünknek, illetve kiben látjuk mi is azt, hogy gyermekünkkel egy hullámhosszon van. Mindezt azonban nagyon nehéz egy rövid, 1-2 órás találkozóból levonni. Ráadásul
elképzelhető, hogy aki a szülőnek szimpatikus, azzal a gyermek egyáltalán nem jön ki.
Vagy éppen fordítva, lehet, hogy a gyerkőcnek az lesz a legszuperebb tanító, aki a szülőnél szóba sem jöhetne.

Mit érdemes még végiggondolni?
Az iskolaválasztás további szempontja lehet még:
* az osztálylétszám (kis- vagy nagy létszámú osztályok vannak-e jellemzően az adott iskolában),
* az iskola környezete (zöldövezeti vagy lakótelepi, milyen a megközelíthetősége),
* az iskola felszereltsége (van-e udvar, tornaterem, ebédlő, milyenek a mosdók),
bár ezek nem lehetnek az elsődleges nézőpontok.
Az osztálylétszámot tekintve manapság már az állami (önkormányzati) óvodák nagy részében is 24-28 fős csoportokba járnak a gyerekek, ennél kisebb osztálylétszám is ritka az állami iskolákban. Természetesen egy kisebb osztálylétszámnál könnyebb az alkalmazkodás, kisebb a zaj, a tanítók jobban tudnak figyelni mindenkire. A nyitottabb, barátkozóbb gyermekek azonban hamar feloldódnak a nagyobb létszámú osztályokban is, főleg, ha többen is egy osztályba kerülnek a korábbi óvodás csoportból.

Honnan szerezzünk még információt?
Az iskolaválasztás során érdemes kihasználni minden lehetőséget arra, hogy a kiszemelt néhány iskoláról minél több információt beszerezzünk, minél teljesebb képet kapjunk! Vegyünk részt a nyílt napokon, beiskolázási tájékoztatókon, valamint az úgynevezett „iskolacsalogató” rendezvényeken!
Próbáljuk megoldani, hogy mindegyikre elmenjünk, és ahová lehet, a gyermekünket is vigyük.
Beszéljünk az adott intézmény pedagógusaival, az odajáró gyermekek szüleivel. Esetleg fórumokon, Facebook csoportokban érdeklődjünk, hogy minél teljesebb képet kapjunk az iskola szellemiségéről, az ott folyó munkáról, a pedagógusok gyermekekhez való viszonyáról. Fontos az is, hogy a kiszemelt tanítónak milyen a gyermekekhez, a tananyaghoz és a tanításhoz való hozzáállása.
Az iskolaválasztás egy hosszú, alapos körüljárást igénylő folyamat. Ha azonban hallgatunk a megérzéseinkre is, biztosak lehetünk benne, hogy jól választunk, és gyermekünk szívesen jár majd az adott intézménybe.