Hagyományból jövőépítés: új lendületet kap a Csányi Alapítvány tehetséggondozó programja

„Szerintem a legnagyobb vágyam teljesült” – mondta az a 9 éves kisfiú, aki tegnap este az egész világ szeme láttára sétálhatott fel a Puskás Aréna gyepén felállított színpadra a Bajnokok Ligája-döntő után. Zsombi az UEFA elnökének társaságában foghatott kezet a PSG és az Arsenal sztárjaival, saját aranyérmet kapott, sőt, még a BL-serleget is megérinthette – számolt be róla az RTL Híradó.

A fiú, aki az Arsenalnak szurkolt, a svéd-magyar csatárnak, Gyökeres Viktornak magyarul gratulált. Arra a kérdésre, hogy mondott-e neki valami személyeset, Zsombi csak ennyit felelt: „Nem, csak annyit mondtam neki, hogy gratulálok, amikor elhaladt előttem.”

Zsombi az RTL Híradónak azt is elárulta, eleinte fel sem fogta, mekkora dologban van része. „Nem tudtam, hogy ez ilyen óriási dolog, de aztán rájöttem, hogy kezet fogtam nagy sztárokkal.” A szülei végigizgulták a nagy pillanatot. „Nagyon drukkoltam, mert tudtam, hogy ő is úgy indult el otthonról, hogy nagyon izgult: jaj, mi lesz, nehogy elrontson valamit” – mondta az egyik szülő.

A kisfiú is bevallotta, hogy mennyire lámpalázas volt. Az élmény feldolgozása még tart, olyannyira, hogy Zsombi holnap az iskolában előadást is tart majd a kalandjairól. Addig is őrzi emlékeit: egy aláírt mezt, egy tornazsákot és egy új labdát, amit azóta le sem tesz. A lehetőség egyébként nem a véletlen műve volt. Az Európai Labdarúgó-szövetség alapítványa vette fel a kapcsolatot az Amigos a gyerekekért civil szervezettel, akik már 12 éve foglalkoznak kórházban kezelt gyerekekkel. Zsombival egy műtétje után, a Bethesda Gyermekkórházban találkoztak, és nem volt kérdés, hogy őt választják a különleges feladatra.

Rajta kívül más gyerekeknek is felejthetetlen élményt nyújtott a budapesti döntő. Az UEFA hallássérült gyerekeknek is biztosított lehetőséget egy különleges jelzőrendszer segítségével, az Ezüst Cipő Foci Suliból pedig 11 fiú és egy lány labdaszedőként vehetett részt a meccsen. Mindez egybecseng az UEFA üzenetével, miszerint a labdarúgás mindenkié.

Az RTL beszámolóját Zsombi nagy kalandjáról itt lehet megnézni:

Magyar Péter miniszterelnök szombat délelőtt jelentette be, hogy hét, a gyermekvédelemben nevelkedő kisgyerek is ott lehetett a Puskás Arénában a Bajnokok Ligája döntőjén.

A kormányfő a közösségi oldalán közzétett posztban arról írt, hogy a részvételt az UEFA által a kormány részére juttatott jegykeret tette lehetővé – írta a 444.hu.

A bejelentés szerint a gesztus egy többszereplős összefogás eredménye volt, amelynek célja az volt, hogy a gyerekek emlékezetes estét kapjanak.

„Örülök, hogy az UEFA által a kormány részére juttatott jegyeknek köszönhetően hét, a gyermekvédelemben nevelkedő kisgyermek is ott lehet a Bajnokok Ligája budapesti döntőjén” – fogalmazott Magyar Péter FB-oldalán.

A gesztus politikai visszhangot is kapott: a döntő estéjén Orbán Viktor volt miniszterelnök egy videóban a Puskás Aréna befogadóképességéről beszélt.

A szombat esti, Paris Saint-Germain–Arsenal BL-döntő hatalmas logisztikai feladatot jelentett a fővárosnak, a Puskás Arénába több mint 60 ezer szurkoló érkezett. A meccset végül tizenegyesekkel a PSG nyerte meg, ezzel megvédve címét.

A kormány szerint a gyerekek meghívása a társadalmi felelősségvállalás jele, amely összhangban áll a gyermekvédelem rendszerének beígért átalakításával, míg a kritikusok szerint a lépés elsősorban kommunikációs célokat szolgált.

„Képzeljük el a gyereket, ahogy reggel kilép a farm udvarára, kezében egy marék kukoricával… Még nem tudja, de épp most kezd el tanulni.” Bükkszenterzsébeten egy új általános iskola nemcsak tantermet, hanem ólakat is épít, szeptembertől pedig új szemlélettel nyit az iskola.

Már az utolsó simításokat végzik a Kolumbusz Kristóf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületein és udvarán. A tanévkezdésre elkészül az alsó tagozatosoknak szánt épület, a kézműves foglalkozásoknak helyet adó régi múzeumépület, valamint az állatok óljai is.

– írta a HEOL.hu. A munkát egy gondnok irányítja, aki az iskolai szünetekben is ellátja a jószágot.

Az állatokat helyi gazdáktól kapják kicsiként, majd miután felnevelték őket, visszaadják a gazdáknak, és új kisállatok érkeznek. Az oktatási program része az emelt szintű angoloktatás lektori órákkal és szakkörökkel, a zenei és képzőművészeti képzés, valamint a gyakorlati technikaórák, ahol a gyerekek hímezni, varrni, fúrni-faragni tanulnak majd a felelős állattartás mellett.

Az iskola több épületben működik majd. Az alsósok az óvoda és a bölcsőde mellett kapnak helyet, a felsősök pedig a 300 éves, egykori parókiaépületben tanulnak, amelynek alsó szintjén a zenei órák, emeletén a tantermek lesznek. A kézműves foglalkozásokat a régi múzeum épületében tartják, ennek udvarán lesznek az ólak is. Az iskola egy 130 négyzetméteres fedett teraszt is kapott, ahol egy nagy képernyőn keresztül állandó kapcsolatban lesznek egy svájci testvériskolával.

Az intézmény szeptemberben első és második osztállyal indul, az osztálylétszámot 15 főben maximalizálták a tantermek mérete miatt. Ortó Szilárd polgármester szerint a napi egyórás, állatokkal való foglalkozás felfrissülést jelent majd a gyerekeknek.

Az iskola alapítványi fenntartásban, a Tudás és Jövő Bükkszenterzsébeten Alapítvány működtetésében kezdi meg a munkát. Az indításhoz két engedélyre van szükség: a Heves Vármegyei Kormányhivatal szakmai és infrastrukturális, valamint a minisztérium alapítási jóváhagyására.

Az intézmény igazgatója Dömök László lesz. „Amikor még nem is álmodtam arról, hogy iskolát alapítunk, már akkor is, ha megkérdezte volna valaki, hogy szerintem ki a legjobb tanár, én Dömök Lászlót mondtam volna. Akkor még eszembe sem jutott, hogy egyszer ő lesz az iskolánk igazgatója” – fogalmazott Ortó Szilárd.

Az önkormányzat eddig 30-40 millió forintot költött önerőből a projektre, és a szülőktől is alapítványi hozzájárulást várnak. Mivel a térség halmozottan hátrányos helyzetű, a pedagógusok 20 százalékos bérpótlékot kapnak. Az engedélyeztetési folyamat miatt az első évben a tankönyvek nem lesznek ingyenesek. Az épület a helyszűke miatt csak részlegesen akadálymentes: rámpa van, de megfelelő mosdót nem tudtak kialakítani.

Az iskolaalapítás fő oka az volt, hogy a környékbeli szülők egyre nagyobb számban vitték gyerekeiket más településekre, Pétervásárára vagy Egerbe. A polgármester szerint ez a napi ingázás óriási terhet rótt a családokra.

Az elmúlt tanévekben a bükkszenterzsébeti telephelyen az általános iskolai oktatás szünetelt, a környékbeli családok jelentős része pedig a napi ingázást választotta. A szülők terheit a korai kelés és a váltott műszakokkal nehezített családi logisztika növelte. Erre reagálva döntött az önkormányzat: visszakérte a korábbi iskolaépületet, megkezdte az átalakításokat, és egy alapítványi fenntartási modellt állított fel, amely kis létszámú osztályokkal és farmalapú neveléssel ígér helyben alternatívát.

A 2025–2026-os időszakban felgyorsult az előkészítés: kijelölték az épületek funkcióit, kialakították a svájci testvériskolai kapcsolat feltételeit, és véglegesítették az indítási modellt. Párhuzamosan elindult a kétlépcsős engedélyezés a kormányhivatalnál és a minisztériumnál, miközben az önkormányzat saját forrásból vitte előre a beruházást a Heves vármegyei Bükkszenterzsébet településen.

VIDEÓ: A tervekről

A Kattegat hullámai egy bálnatetemet sodortak a dániai Anholt-sziget partjaihoz – ma újabb vizsgálatokkal próbálhatják kideríteni, hogy Timmy, a hetekig Németországban vergődő púpos bálna történetének ez a végpontja-e.

Egy hajó utasai vették észre pénteken a sekély vízben sodródó tetemet, amelyből a képek tanúsága szerint már sirályok lakmároznak. A bálna maradványai a sziget északi részén, a parttól nagyjából 80 méterre fekszenek.

A dán hatóságok bejelentették, hogy még ma megvizsgálják a maradványokat, és mintát vettek DNS-vizsgálathoz – írta a német BILD. A helyszíni beszámolók szerint a tetemen nem találtak GPS-jeladót.

A dán Anholt-sziget az Északi-tenger és a Balti-tenger közötti Kattegat térségében fekszik, ahol a hivatalos dán bálna-megfigyelő program tavaly egyetlen púpos bálnát sem regisztrált. A körülmények miatt merült fel, hogy a tetem Timmyé lehet.

A bálna története március 3-án kezdődött, amikor először észlelték a Balti-tenger németországi részén, messze a természetes élőhelyétől. Március végén sekély vízben rekedt, és bár többször is megpróbálták mélyebb vizek felé terelni, mindig visszatért.

A mentőakció végül egy összetett műveletté nőtt: április végén egy vízzel feltöltött uszályra terelték, és a dán vizeken keresztül szállították az Északi-tenger felé. Végül május 2-án engedték szabadon a Skagerrakban, nagyjából 200 kilométerre a mostani tetem megtalálási helyétől.

A mentőakció sikerét már akkor többen megkérdőjelezték. Fabian Ritter tengerbiológus szerint a bálna legyengült állapota miatt kockázatos volt a szállítás.

Ritter szerint a mostani fejlemény szomorú, de nem teljesen váratlan.

Németországban valóságos népmozgalom bontakozott ki Timmy megmentésére, a mentést magánkezdeményezés és magánfinanszírozók tették lehetővé. A púpos bálnák sorsa azonban nemcsak érzelmi, hanem ökológiai kérdés is. A nagytestű tengeri emlősök kulcsszerepet játszanak a tengerek ökoszisztémájában, többek között a tápanyagok körforgásában, ezt a jelenséget nevezik a szakértők „bálnapumpának”.

A következő napokban a DNS-vizsgálat eredménye adhat egyértelmű választ arra, hogy a Dániában talált tetem valóban Timmyé-e. Ha beigazolódik a gyanú, a szakértők a halál okának vizsgálatát is sürgetik, valamint dönteniük kell a maradványok további sorsáról.

Via Index