Háborút indított Trump a szabad internet ellen
Mint Obama legtöbb intézkedését, az internettel kapcsolatos rendeletét is minél hamarabb el akarja tüntetni Trump. Az elnök még január végén nevezte ki Ajit Pai-t a Szövetségi Kommunikációs Bizottság - ez a bizottság felel Amerikában az internet szabályozásáért - elnökének, aki már Obama idején, két éve is keményen kritizálta a rendeletet.
Miről szól Obama rendelete, és mit szeretne Trump és Ajit Pai?
Az Obama-éra egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy sikerült átverni a nyílt és egyenlő internetelérést biztosító törvényt, amely kordában tartja a netszolgáltató óriásvállalatokat.
Netsemlegesség - ez a gyűjtőneve azoknak a szabályozásoknak, amelyek biztosítják a szabad, nyitott internetet, ahol minden egyenlő eséllyel elérhető mindenkinek. A jelenleg érvényben lévő szabályozás kimondja, hogy a netszolgáltatók nem tilthatják el önkényesen a felhasználókat semmilyen tartalomtól, nem részesíthetnek előnyben egyes szolgáltatásokat (akár gyorsabb, akár olcsóbb eléréssel), nem szoríthatnak háttérbe másokat és főleg: nem kérhetnek pénzt más cégektől azért, hogy cserébe gyorsabb hozzáférést adjanak a felhasználóknak az ő szolgáltatásukhoz, mint a vetélytársakéhoz.
Hogy magyarra fordítsuk: a netszolgáltató például nem dönthet úgy, hogy a saját filmnézős oldalán zökkenőmentes a videók lejátszása, míg a vetélytársén direkt akadozik.
Some of @AjitPaiFCC's neighbors joined in to #savetheinternet at our vigil yesterday. We'll be back tonight! #NetNeutrality pic.twitter.com/G61iBwmMp7
— Protect Our Internet (@ProtectOurNet) 2017. május 15.
Hogyan változtatták meg Obamáék a törvényt két éve?
Ahhoz, hogy a Szövetségi Kommunikációs Bizottság mindazt ellenőrizni tudja, amit az előbb felsoroltunk, az addig információs szolgáltatónak minősülő netszolgáltatókat átsorolta telekommunikációs szolgáltatóvá. Így már közszolgáltatónak minősülnek, ezzel lehetővé téve, hogy szigorúbban ellenőrizhetőek legyenek, valamint így kötelesek lettek ellátni az alapvető szolgáltatási feladataikat.
Ajit Pai szerint azonban ez a szabályozás így bizonyíthatóan fojtogatja az iparágat, szerinte már 5,1 milliárdos beruházáscsökkenést és 100 ezer munkahely megszűnését okozta.
A felmérések alapján azonban semmiféle negatív változás nem történt a szabályok két évvel ezelőtti bevezetés óta.
Az Index a Free Press nevű szervezet friss májusi jelentésére hivatkozva azt írja, a szigorú netsemlegesség nemhogy nem fogta vissza a netszolgáltatókat, de még jót is tett nekik: a szervezet adatai szerint a szabályok elfogadása óta eltelt két évben 5 százalékkal nagyobbat nőttek a beruházásaik, mint az azt megelőző két évben.
A free and open internet is the foundation of free speech. Trump’s @FCC wants to take that away. #NetNeutrality pic.twitter.com/WT09lWann8
— Rep. Doris Matsui (@DorisMatsui) 2017. május 17.
Ajit Pai javaslata
Nem arról van szó, hogy nem akarnak semleges internetet, csak úgy gondolják, hogy a biztosításához nincs szükség ilyen szigorú szabályokra. Ezért:
• visszaállítanák a netszolgáltatók besorolását, így újra a gyengébb szabályozás vonatkozna rájuk
• a személyes adatok védelmét és a versenyellenes magatartás megbüntetését a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságra bíznák (ez szintén egy korábbi állapot visszaállítása lenne)
• eltörölnék azt az internetes magatartási kódexet, amely alapján eddig a Szövetségi Kommunikációs Bizottság felléphetett a cégek versenyellenes vagy a felhasználókat bárhogy negatívan érintő gyakorlatai ellen.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke április 27-én tette közzé véleményezésre a javaslatát, ma, május 18-án szavaz először a Bizottság a tervezetről, de ez csak az első lépés. Most a tervezet hivatalos vitára bocsátásáról döntenek, a véglegesítése majd a vélemények átnézése után következhet, és csak az után lehet majd a végső szavazást megejteni.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez jót vagy rosszat tenne, mindenesetre máris masszív ellenállást váltott ki. "A legnagyobb techcégeket – Google, Facebook, Microsoft, Amazon, stb – tömörítő szervezet, az Internet Association kiállt a rendelet megtartása mellett. Több mint 800 startup és befektető írt közös nyílt levelet, szintén a jelenlegi szabályozás megtartásáért. Több mint 170 jogvédő szervezet is közösen fordult az Bizottsághoz, hogy ne gyengítsék a netsemlegesség védelmét" - olvasható az Indexen.
Forrás: Index
