A koronavírus-járvány negyedik hullám felívelő szakaszában vagyunk - mondta a járványhelyzetről Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint bár a járványügyi adatok emelkednek, de a 60 százalékos átoltottság miatt most nem lesz olyan sok fertőzött és kórházban ápolt beteg, mint a korábbi hullámokban. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az oltás az egyetlen hatékony fegyver a vírus terjedésének megakadályozására.
A kormány egyelőre nem tervez szigorításokat, a boltokban és a tömegközlekedésben sem írják elő a kötelező maszkhasználatot.
Úgy vélik, hogy aki nincs beoltva, azt a maszk sem fogja megvédeni a fertőzéstől. Gulyás szerint ők mindent megtettek és megtesznek azért, hogy minél többen oltassák be magukat. Ha azonban úgy alakul a helyzet, megfontolják, hogy újból kiterjesszék a védettségi igazolvány használatát.
A miniszter nem adott konkrét választ arra, hogy pontosan hányan vannak beoltva a kórházban ápolt koronavírusos betegek között, csak azt mondta, hogy magasabb az oltatlanok aránya, mint az oltottaké, és jelenleg több mint 90 százalékuk 60 évnél idősebb.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a személyes adat védelme miatt nem hozhatják nyilvánosságra azt, hogy hány beoltott van kórházban, és az elhunytak listáján sem tüntethetik ezt fel az áldozatoknál, hogy kapott-e oltást vagy sem, mert ez különleges személyes adatnak számít, ráadásul kegyeletsértő is lehet ennek közlése.
Azt már Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő árulta el, hogy a 12 – 19 év közötti gyerekek több mint 50 százalékát oltották már be, a pedagógusok átoltottsága pedig 85 százalék felett van. Éppen ezért nem kell arra számítani, hogy újra „csiki-csuki” helyzet lesz az iskolákban, vagyis egyszer bezárnak, egyszer kinyitnak.
A kormány ugyanis egyelőre nem tervez szigorító intézkedéseket bevezetni az iskolákban, óvodákban.
Gulyás Gergely arról is beszélt egy kérdésre válaszolva, hogy nem tartja jó ötletnek azt, hogy az osztályokat válasszák ketté védettekre és nem védettekre, egyelőre nincs erre törvényi lehetőség sem. Szerinte ez elég brutális intézkedés lenne, éppen ezért nem is fognak ilyesmit elrendelni.
A koronavírus-járvány negyedik hullám felívelő szakaszában vagyunk - mondta a járványhelyzetről Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint bár a járványügyi adatok emelkednek, de a 60 százalékos átoltottság miatt most nem lesz olyan sok fertőzött és kórházban ápolt beteg, mint a korábbi hullámokban. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az oltás az egyetlen hatékony fegyver a vírus terjedésének megakadályozására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkijt állva tapsolták, Orbánt árulónak nevezték a háború évfordulóján az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament rendkívüli ülésén több képviselő is hevesen bírálta a magyar kormányfőt. A vita középpontjában a magyar vétó áll, amely egy Ukrajnának szánt, kulcsfontosságú pénzügyi csomagot akadályoz.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Ezután a felszólalók közül többen is keményen bírálták a magyar miniszterelnököt.
Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő szerint Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök Putyint támogatják, és így fognak megmaradni a történelem számára. „Nem vagyunk az orosz árulók oldalán, kiállunk önök mellett” – üzente Zelenszkijnek.
Iraxtse Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint Orbán a szankciók megvétózásával árulást követ el az ukrán nép ellen. Terry Reintke, a zöldek képviselője úgy fogalmazott, Orbán Viktor „Ukrajnát és Európát, mindannyiunkat elárult”. Valérie Hayer, a liberális Renew párt szónoka a Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakciót kritizálta.
„Putyinnak vannak szövetségesei Európában, Bardella úr, önök Putyin láncos kutyái” – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor volt az, aki aláásta a 90 milliárd eurós támogatást.
Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője azzal érvelt, hogy a bajban segíteni kell, de ettől nem kell belekeveredni a háborúba. Szerinte Ukrajna blokkolja a Magyarországnak szánt olajszállítmányokat, de „nem fogunk engedni a zsarolásnak”.
A kormánypárti politikus úgy vélte, ha az EU tovább küldi a milliárdokat Ukrajnába, akkor még több koporsóra lesz szükség, és Európa a világ beteg embere lesz.
A magyar kormánypárti álláspontot helyeselte Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, aki szerint Magyarország helyesen jár el.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselő viszont kijelentette:
„Ukrajna uniós tagállam lesz egy napon, akkor is, ha egy tagállam, Magyarország ezt szeretné blokkolni”.
A vita után a parlament 437 igen, 82 nem és 70 tartózkodás mellett határozatban ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A dokumentum követeli a harcok azonnali beszüntetését, az orosz csapatok kivonulását, és hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
A határozat újabb szankciókat és az orosz energiáról történő fokozott leválást sürget, beleértve az Északi Áramlat 1–2. vezetékek végleges leállítását. A határozatot egyetlen magyar képviselő sem támogatta: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció tagjai nem vettek részt a szavazáson, a fideszesek és a Mi Hazánk képviselője pedig ellene szavazott.
Az évfordulón az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökei közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna mellett. Kiemelték: a szuverenitás és a területi integritás tisztelete alapelv, a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az EU 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és a tagállami vezetők további 90 milliárd eurós csomagról döntöttek a 2026–27-es időszakra, amelyből 60 milliárd eurót katonai célokra fordítanának – ezt a csomagot blokkolja jelenleg Magyarország. Az Unió emellett kész hozzájárulni Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáihoz, és támogatja egy, az agresszió bűntettének kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék felállítását.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A választások előtt „ingyenpénzt” kapnak a tanárok is
A kormány egyszeri bérkiegészítést fizet a pedagógusoknak, ami legkésőbb április 10-ig megérkezik. Az összeg azonban eltörpül a rendőröknek és katonáknak járó hathavi fegyverpénz mellett. A szakszervezet szerint ez választási osztogatás.
Bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a pedagógusok, az összegnek pedig legkésőbb április 10-ig, két nappal a parlamenti választások előtt meg kell érkeznie. A juttatás azonban nem épül be az alapbérbe. A hírről a pedagógus-szakszervezetek képviselői számoltak be a Népszavának, miután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek.
Maruzsa Zoltán indoklása szerint a tanárok azért kapják a pluszpénzt, mert a 2025-ös átlagkeresetük nem éri el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke erre úgy reagált: akár azt is lehetne mondani, hogy ez „választási pénz”.
Ez az összeg eltörpül a katonák és rendőrök fegyverpénze mellett, akik hathavi fizetésüknek megfelelő, több millió forintos juttatást kapnak a választások előtt.
A kifizetés hátterében az áll, hogy a KSH adatai szerint a pedagógusok 2025-ös átlagkeresete a diplomás átlagbér 78,8 százaléka volt, ami elmarad a kormány által korábban célként kitűzött 80 százaléktól. Miközben a tanárok ezt az egyszeri összeget kapják, a szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók – például az iskolatitkárok és a pedagógiai asszisztensek – bérrendezése továbbra is megoldatlan, a 2025-ös teljesítményalapú emelések pedig jellemzően bruttó tízezres nagyságrendűek voltak.
A fegyverpénz kedvezményezettjei a rendőrök, katonák, pénzügyőrök, tűzoltók, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, valamint a határvadászok és a tisztjelöltek; a honvédségnél a kifizetések már január 30-án megtörténtek.
Bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a pedagógusok, az összegnek pedig legkésőbb április 10-ig, két nappal a parlamenti választások előtt meg kell érkeznie. A juttatás azonban nem épül be az alapbérbe. A hírről a pedagógus-szakszervezetek képviselői számoltak be a Népszavának, miután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek.
Maruzsa Zoltán indoklása szerint a tanárok azért kapják a pluszpénzt, mert a 2025-ös átlagkeresetük nem éri el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke erre úgy reagált: akár azt is lehetne mondani, hogy ez „választási pénz”.
Ez az összeg eltörpül a katonák és rendőrök fegyverpénze mellett, akik hathavi fizetésüknek megfelelő, több millió forintos juttatást kapnak a választások előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Megkezdte a választási csalásokat a Fidesz, szükség esetén feljelentést is teszünk
A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket, és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
Magyar Péter egy Facebook-posztban azt állítja, a Fidesz megkezdte a választási csalásokat. A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
A politikus azt is írta, hogy több körzetben kórházakban, iskolákban vagy munkahelyeken folytatnak tiltott aláírásgyűjtést, valamint szerinte több fideszes jelölt bűncselekmény elkövetésével rágalmazza a TISZA jelöltjeit.
„A Fidesz jelöltjei szintén tiltott módon önkormányzati és állami erőforrásokat, sőt az Agrárkamara fórumait is igénybe veszik a kampányukhoz”
– tette hozzá Magyar, aki posztjában kitért arra is, hogy a „szatellit ellenzéki pártok” jelöltjei sokszor a TISZA jelöltjeként hivatkoznak magukra a szórólapjukon. A bejegyzést azzal zárta:
„Minden esetben bejelentést teszünk a helyi választási bizottságnál, és szükség esetén feljelentést teszünk.”
A 2026-os országgyűlési választás hivatalos kampányidőszaka 2026. február 21-én indult. Ettől a naptól adják ki az ajánlóíveket; egyéni jelöltként 500 érvényes ajánlás szükséges, a leadási határidő 2026. március 6. 16:00. A választók online is kérhetnek tájékoztatást arról, hogy mely jelölt(ek) ívén szerepel az ajánlásuk. Az ajánlóívek személyes adatokat tartalmaznak, ezért azok kezelése szigorúan adatvédelmi elvekhez kötött, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság külön kampánytájékoztatót adott ki a jogszerű, célhoz kötött adatkezelésről.
A kampány tisztaságát érintő viták az elmúlt hónapokban felerősödtek. 2025 októberében a Telex beszámolója szerint Magyar Péter azt állította, hogy a kormánypárt MI-vel hamisított videókkal kampányol ellene, a kormányoldal ezt nem ismerte el. Ugyanakkor kormánypárti sajtó az NVI adataira hivatkozva azt írta 2026 februárjában, hogy a TISZA által kommunikált országos ajánlásszámok eltértek a hivatalos számoktól. A kampány és a közintézményi, illetve szakmai fórumok viszonyát illetően is vannak vitás ügyek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett gazdafórumok kormányoldali politikusok részvételével zajlanak, ami ellenzéki bírálatokat vált ki. Korábbi választások idején helyi választási bizottság már marasztalt el jelöltet iskolai helyszínen folytatott kampány miatt, ami jelzi, hogy az intézményi tereken a kampánytevékenység különösen érzékeny jogterület.
Magyar Péter egy Facebook-posztban azt állítja, a Fidesz megkezdte a választási csalásokat. A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
A politikus azt is írta, hogy több körzetben kórházakban, iskolákban vagy munkahelyeken folytatnak tiltott aláírásgyűjtést, valamint szerinte több fideszes jelölt bűncselekmény elkövetésével rágalmazza a TISZA jelöltjeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Iványi Gábor ellen orosz hátterű lejáratókampány indult
A frissen regisztrált oknyomozoriport.hu oldalon jelent meg a szexuális zaklatásról szóló álhír. A cikket fizetett hirdetésekkel és 17 külföldi profillal terjesztették, több tízezer embert elérve.
Vélhetően orosz hátterű dezinformációs gépezet indított összehangolt lejáratókampányt Iványi Gábor lelkész ellen. Hamis vádakkal, frissen létrehozott weboldalakkal és fizetett hirdetésekkel próbálják hitelteleníteni nemcsak őt, hanem közvetve Magyar Pétert is - írja a Telex.
A lejáratás hátterében egy oknyomozoriport.hu nevű weboldal áll, amelynek doménjét egy magánszemély mindössze február 18-án jegyeztette be. Az oldalt mesterséges intelligenciával írt szövegekkel, stockfotókkal és hamis, múltbeli dátumokkal ellátott cikkekkel töltötték fel.
A kampány két nappal később, február 20-án indult, amikor a cikket először egy Tóthné Mária nevű, szinte kizárólag fideszes propagandát terjesztő profil osztotta meg az X-en. Ezzel egyidőben egy videó is felbukkant, amely a cikk állításait ismételte el.
A terjesztés másnap, február 21-én vett új lendületet, amikor pár óra leforgása alatt 17, egymástól látszólag független nigériai, angol nyelvű csatorna tette közzé a cikket és a videót.
Ezzel párhuzamosan az „Oknyomozó Riport” nevű Facebook-oldalon is megjelent a cikk, amelyet két hirdetésben is terjeszteni kezdtek. A hirdetések 24 óra alatt 35 ezer, illetve 90 ezer embert értek el, főként az 55 év feletti korosztályban. Az oldalt még tavaly nyáron regisztrálták „Nvghsdv” néven, autószerelő műhelyként, majd a kampány indulásakor, február 20-án nevezték át és töltötték fel az új tartalommal.
A lejárató cikk azt állítja, hogy Iványi Gábort 15 volt diákja vádolja szexuális zaklatással. A sztori szerint az áldozatok 8–13 éves gyerekek voltak, akik közül többen öngyilkosságot kíséreltek meg.
A cikk semmilyen forrást nem jelöl meg, a szövegezése pedig nyakatekert és magyartalan, ami gyenge minőségű fordításra utal.
Erre példa az a mondat, amellyel Iványit bemutatja: „Iványi Gábor 1951-ben született Magyarországon, és az ország egyik legismertebb metodista lelkészévé, valamint szociális aktivistájává vált” - a magyar újságírók csak akkor szoktak születési országot írni a cikkek szereplőihez, ha az az átlagtól eltérően nem Magyarországan jöttek világra. Mivel a magyar médiában felbukkanó közéleti személyek döntő többsége itt született, ezért teljesen felesleges, és elég furcsa is kiírni ezt. Hacsak nem silány fordításról van szó.
A narratíva ezután Magyar Péterre is kitér, akit Iványi közeli szövetségeseként állít be. Sőt Magyar a cikk szerint „szellemi vezetőjeként” tekint a lelkészre.
A Gnida Project, egy orosz hibrid hadviseléssel foglalkozó szervezet, a dezinformációs műveletet a Storm-1516 nevű csoporthoz kötötte. A kódnév a Microsoft kiberhadviselés elleni részlegétől származik. A Storm-1516 a Washington Post oknyomozása és az amerikai pénzügyminisztérium szankciós dokumentumai szerint szorosan kötődik az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz. „Egy súlyosabb orosz akció nyitányai lehetnek a magyar ellenzéket célzó dezinformációs műveletek” – mondta január végén Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, titkosszolgálati szakértő.
A mostani akció nem előzmény nélküli. A Storm-1516 nevével fémjelzett akciók sorában már január végén is terjedt egy álhír, amely egy fiktív szervezetre, az Oknyomozó Újságírók Európai Központjára hivatkozva azt állította, hogy Magyar Péter 16,7 millió dollárnyi készpénzt csempészett ki Ukrajnából Londonba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére. Február elején pedig egy újabb álhír jelent meg, amelyben Magyar Pétert 40 millió euró EU-s segély lenyúlásával vádolták.
Iványi Gábor ellen jelenleg bírósági eljárás zajlik, ugyanis azzal vádolják, hogy társaival hatósági személyek ellen követett el erőszakot. A lelkész politikailag motiváltnak tartja a vádakat.
Vélhetően orosz hátterű dezinformációs gépezet indított összehangolt lejáratókampányt Iványi Gábor lelkész ellen. Hamis vádakkal, frissen létrehozott weboldalakkal és fizetett hirdetésekkel próbálják hitelteleníteni nemcsak őt, hanem közvetve Magyar Pétert is - írja a Telex.
A lejáratás hátterében egy oknyomozoriport.hu nevű weboldal áll, amelynek doménjét egy magánszemély mindössze február 18-án jegyeztette be. Az oldalt mesterséges intelligenciával írt szövegekkel, stockfotókkal és hamis, múltbeli dátumokkal ellátott cikkekkel töltötték fel.
A kampány két nappal később, február 20-án indult, amikor a cikket először egy Tóthné Mária nevű, szinte kizárólag fideszes propagandát terjesztő profil osztotta meg az X-en. Ezzel egyidőben egy videó is felbukkant, amely a cikk állításait ismételte el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
