HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Bécsben ugyanannyiért tankolhatunk, mint Budapesten, a cseheknél és a lengyeleknél jóval olcsóbban

A TISZA elnöke szerint ennek az az oka, hogy „Orbán Viktor jelentősen megemelte az üzemanyagot terhelő összes adót, köztük a jövedéki adót és az áfát, és a forint árfolyama is sokat gyengült.”


Magyar Péter, a TISZA párt elnöke a Facebookon bírálta a kormányt az üzemanyagárak miatt. Állítása szerint, miközben Orbán Viktor a benzinárral ijesztgeti a magyarokat",

Bécsben ugyanannyiért lehet tankolni, mint Budapesten, több környező országban pedig jóval olcsóbban.

A politikus azt írja: „Ma alacsonyabb a kőolaj világpiaci ára, mint 2010-ben volt, amikor Orbán Viktor 2010-ben átvette a kormányzást. Ehhez képest a benzinkutakon a 95-ös benzin ára majdnem a duplája a 2010-esnek.”

Magyar Péter szerint ennek az az oka, hogy „Orbán Viktor jelentősen megemelte az üzemanyagot terhelő összes adót, köztük a jövedéki adót és az áfát, és a forint árfolyama is sokat gyengült.” A TISZA elnöke posztját azzal a véleménnyel zárta, hogy „Orbán Viktor nem kormányoz és egyáltalán nem érdekli sem a lakosság, sem a magyar cégek folyamatosan romló helyzete. Ehelyett inkább hazudik, uszít és Európa legmagasabb adóival sanyargatja a hazáját."”

A bejegyzéshez egy táblázatot is mellékelt, amely szerint a 95-ös benzin átlagára Magyarországon 563 forint (1,48 euró), míg Csehországban 520 forint, Lengyelországban 512 forint, Bulgáriában 463 forint, Máltán pedig 509 forint.

Magyarországon az üzemanyagokat az Európai Unióban legmagasabbnak számító, 27 százalékos általános áfakulcs terheli. A kormány 2024. január 1-jével literenként körülbelül 41 forinttal emelte a jövedéki adót, amit 2025. január 1-jén egy újabb, nagyjából 8 forintos emelés követett a benzinnél. Ráadásul a forint árfolyama a 2010-es átlagos 275 HUF/EUR szintről 2026 februárjára 379 HUF/EUR környékére gyengült. A kormány a 480 forintos üzemanyagár-sapkát 2022. december 6-án vezette ki.

Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) elnöke jogász-vállalatvezetőből lett politikus, pártja a 2024-es európai parlamenti választáson 7 mandátumot szerzett. Orbán Viktor 2010 óta Magyarország miniszterelnöke, a 27 százalékos áfát az ő kormánya vezette be 2012-ben. A következő országgyűlési választást 2026. április 12-ére tűzték ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.


Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.

A kijelentésre az Indexnek

reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.

A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.

„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”

– írták.

A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.

Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.


Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint

„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.

A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.

„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”

– írta.

Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.

Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.

Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A választások előtt „ingyenpénzt” kapnak a tanárok is
A kormány egyszeri bérkiegészítést fizet a pedagógusoknak, ami legkésőbb április 10-ig megérkezik. Az összeg azonban eltörpül a rendőröknek és katonáknak járó hathavi fegyverpénz mellett. A szakszervezet szerint ez választási osztogatás.


Bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a pedagógusok, az összegnek pedig legkésőbb április 10-ig, két nappal a parlamenti választások előtt meg kell érkeznie. A juttatás azonban nem épül be az alapbérbe. A hírről a pedagógus-szakszervezetek képviselői számoltak be a Népszavának, miután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek.

Maruzsa Zoltán indoklása szerint a tanárok azért kapják a pluszpénzt, mert a 2025-ös átlagkeresetük nem éri el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke erre úgy reagált: akár azt is lehetne mondani, hogy ez „választási pénz”.

Ez az összeg eltörpül a katonák és rendőrök fegyverpénze mellett, akik hathavi fizetésüknek megfelelő, több millió forintos juttatást kapnak a választások előtt.

A kifizetés hátterében az áll, hogy a KSH adatai szerint a pedagógusok 2025-ös átlagkeresete a diplomás átlagbér 78,8 százaléka volt, ami elmarad a kormány által korábban célként kitűzött 80 százaléktól. Miközben a tanárok ezt az egyszeri összeget kapják, a szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók – például az iskolatitkárok és a pedagógiai asszisztensek – bérrendezése továbbra is megoldatlan, a 2025-ös teljesítményalapú emelések pedig jellemzően bruttó tízezres nagyságrendűek voltak.

A fegyverpénz kedvezményezettjei a rendőrök, katonák, pénzügyőrök, tűzoltók, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, valamint a határvadászok és a tisztjelöltek; a honvédségnél a kifizetések már január 30-án megtörténtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még az egyéni jelöltek háromnegyede nem adta le az ajánlásait, a kispártok különösen rosszul állhatnak
Az ajánlásgyűjtés első három napja után a 902 jelöltből 240 adta le az íveket, ebből 212 a Fidesz–KDNP és a Tisza Párté. A kisebbeknek a listaállításhoz szükséges 71 jelölt összegyűjtése is kihívást jelenthet.


„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”

értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.

A Nemzeti Választási Iroda kedd délelőtti, folyamatosan frissülő adatai szerint a 902 egyéni képviselőjelöltből mindössze 240-en adták le az ajánlásaikat, ami 26,6 százalékos arány

– írta a HVG. Ebből a 240 jelöltből 212-t a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt adja, mindkét politikai erő 106 jelöltje már az első napon leadta a szükséges íveket, a gyűjtés rajtját egyben erődemonstrációra is felhasználták. Aki már leadta az aláírásokat, annak a státusza az NVI rendszerében „bejelentve”, ami annyit tesz, hogy a helyi választási bizottság még ellenőrzi az íveket. A „nyilvántartásba véve” jelölés pedig már azt mutatja, hogy megvan az érvényes 500 ajánlás.

A választási szabályok szerint egyéni jelölt az lehet, aki március 7-ig legalább 500 érvényes ajánlást gyűjt össze a saját választókerületében. Országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni jelöltet indít. A választók április 12-én szavazhatnak.

A maradék 28, ajánlását már leadott jelöltből 20 a Mi Hazánk politikusa, de ez a párt 106 jelöltjéhez képest is csak 18,8 százalékos teljesítés. A DK 105 jelöltjéből mindössze négyen végeztek eddig, ami 3,8 százalékos arányt jelent.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyetlen jelöltje sem adta még le az ajánlásait.

Ezzel szemben négy független jelölt már sikeresen vette az akadályt. Leadta az ajánlásait Hadházy Ákos (Zugló), valamint az MSZP két ismert politikusa, a most függetlenként induló Kunhalmi Ágnes és Hiller István. A negyedik független jelölt a Vas megye 1-es körzetben induló Czeglédy Csaba, akit a DK támogat.

A listán szereplő jelöltek száma valójában már eggyel kevesebb, ugyanis a csepeli választókerületben induló Szabó Szabolcs, aki korábban háromszor is legyőzte a fideszes Németh Szilárdot, vasárnap bejelentette, hogy az ajánlásgyűjtés első napjának tapasztalatai alapján mégsem indul el a választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk