„Ez egy hadikonyha! Maszk kell a frontvonalba! Ez a legnagyobb összefogás! – magyar önkéntesek járvány idején
Válságban, katasztrófában mindig van segítség. A World Trade Centert ért támadás utáni órákban több ember ment a helyszínre, mint menekültek el onnan. Menteni, együttműködni akartak. Ezt állítja egy amerikai újságíró, Rebecca Solnet. Az ő könyvéről Gagyi Ágnes, szociológus írt a Fordulat társadalomelméleti folyóiratban.
Ilyen példa sok van a világon, ahogy Magyarországon is. Most a koronavírus-járvány idején fognak össze sokan, adja mindenki, amije van, pénzt, időt, eszközt, tehetséget, és a végén lesz belőle egy sosem feledhető tapasztalat, egy furcsán boldog érzés, élmény a hadiállapotban.
Nézzünk bele, kik és mit csinálnak, leginkább, miért. Sokan vannak, csak pár példa:
Ne éhezzen orvos, ápoló és mentős! 
A jelenlegi helyzetben az egészségügyi dolgozók vannak a frontvonalban. Sokan tapsolták őket a nyugat-európai példák alapján, de hamar kiderült, hogy a lelki erőn túl, másra is van szükségük.
Az erre reagáló egyik úttörő csapat ötletembere a járvány olyan áldozata, akinek új munkahelye az ő első munkanapján bezárt. Keve Márton, séf Angliából jött haza több, mint 1o év után. Ott magába szívta a társadalmi felelősségvállalást, itthon pedig nyomban kitalálta, hogy doktoroknak, ápolóknak kell főzni. Az Easy Wine Budapest tulajdonosa pedig a jótékony célra felajánlotta a kihasználatlanul álló konyhát. Barátnőjével, Farkas Katával meghirdették, mit szeretnének és mire lenne szükség. Azonnal jelentkezett Pancsovay Zita és Drégelyi Xénia, a Borganika gasztro tértől és Serfőző Márta, a Serfőző Gluten Free Bakery tulajdonosa. A csapat négy női tagjával valósult meg Marci ötlete, az Etesd a dokit.
„Nélkülük semmit nem érnék, én csak főzök. A feladatok 9o százaléka, a felajánlások begyűjtése, az ételek kiszállítása, mindennek a szervezése mind a lányokra marad” – vallotta be a főzésért rajongó, egykor mérnöknek készülő séf.
Az első két hétben napi 14-16 órát dolgoztak rendületlenül. Napi két fogás volt, főétel levessel vagy desszerttel. Abból kellett dolgozni, ami bejött.
„Ez egy hadikonyha, azt főzünk, amink van. Hús sokszor nem volt, de például a narancsos édeskrumpli levesünk igen népszerű volt. A krémlevesbe tejszín sem volt, de egy kis paprika olaj istenivé tette”
– mesélte Marci.
A fárasztó önkénteskedést azért élvezi, mert nagyon jó emberekkel van körülvéve. Azt mondja, olyanokkal ismerkedett meg, akikkel csak ilyen szituációban lehet.
Egy hónappal az indulás után Zita is beállt főzni a saját rendezvény helyszínén. Ő is szerelemből főz. Pénzügyi vonalon kezdte a karrierjét, de egyszer csak rájött, másfelé van az ő boldogsága. 2o17 őszén nyitotta a Borganikát.
„Ez egy gasztrotér, ahol lehet főzni egyénileg, csoportosan, vannak kóstolók, workshopok. Nagyon jól fejlődtünk, minden szuper volt, de márciusban hirtelen lemondtak minden foglalást. Én meg csak egy dolgot nem tudok, nyugton ülni.”
Gyorsan egymásra találtak az Etesd a dokival, vitte kolléganőjét Xéniát is, és szinte pihenés nélkül dolgoztak az első hetekben.
„Ijesztő volt a hirtelen ismertség, de már nyeregben vagyunk. Nagyon sok segítőnk van, aki szervezésben, felajánlásgyűjtésben, főzésben és kiszállításban ad hozzá.”- mondja Zita.
Most napi 240 adag ételt készítenek az Easy Wineban és a Borganikában. Jelenleg csak hétfőtől péntekig dolgoznak, de nagyon sok étterem csatlakozott hozzájuk, így mások is ki tudják szolgálni az egészségügyi dolgozókat.
A folyamatos munkához nagyon örülnek alapanyagoknak, de csak azoktól, akiknek van engedélyük vendéglátóhelyeknek beszállítani.
„Nem tudjuk sajnos elfogadni az egyéni felajánlásokat, Marika néni 1o tojását, két kiló lisztjét, mert szigorú HACCP előírások szerint főzünk ebben a helyzetben is.”
Kéréseket és felajánlásokat az etesdadokit@gmail.com címen várnak.
„Figyelünk arra, hogy bedobozolva is szépen nézzen ki az étel. Szeretik, amit csinálunk, sokszor kérik a receptet. Én magam szoktam kivinni a kórházba, amiket készítünk. Főzni és adni is ugyanolyan jó érzés.”
Zita nemcsak az idejét és a helyét adja:„A felajánlások mellett, ha venni kellett valamit, azt saját pénzünkből fedeztük, főleg az elején.”
Így sem bánja, amibe fogott, azt mondta, ez olyan tapasztalat, amihez nincs más fogható:
„Nem voltam katona, de szerintem ez lehet a bajtársiasság. A közös célért csináljuk. Egymásra néztek,
összekacsintotok. Eljön, nem kérdezi, nem nyűg, felemeli, felhozza, megcsinálja. Nagyon jó együtt, nagyon jó segíteni, nem hagyjuk abba.”
Hajléktalanoknak, időseknek a Bike Maffiától és a Hokedlitől
Sinkó Bori is egy bankban kezdte a karrierjét, 3 év múlva felismerte, semmi köze ehhez a világhoz. Bringás, környezetbarát ételfutár céget csinált.
„Szakácsnak készülő hátrányos helyzetű fiatalok gyakorlati helye is lettem, és mint társadalmi vállalkozás nyertem ezzel a projekttel 5 ezer dollárt. Ebből a pénzből pedig tudtam indítani egy új céget, a Hokedlit, ahol pedig bebizonyíthattam, hogy a főzelék finom és egészséges” – meséli, hogyan fordult az élete.
A két embernek munkát adó gyorsétteremben volt leves, feltét és sütemény is, cukor- és lisztmentesen. Egészséges, sikeres, toplistás streetfood lett Bori vállalkozása. Már az első két hónap után nullszaldósak voltak. Fesztiválokra, lagzikra is jártak, ilyenkor felvettek pár segítőt. Márciusban ők is hirtelen zártak.
A járvány eléggé megviselte Borit, a rengeteg hírtől halálfélelme, pánikrohama volt, ezért minimálisra csökkentette, mit olvas koronavírusról. Főzni akart időseknek, rászorulóknak, próbált állami közreműködést találni, de nem sikerült. Otthon ülni nem akart, a Budapest Bike Maffia vezetőjével, Havas Zolival beszélgettek, mit lehet most tenni, hol van szükség, arra, amit ő tud segíteni.
A 9 éve elsősorban hajléktalanokat etető csapat tudja, hogyan kell adományt gyűjteni, szervezni, osztani, ezért azt kérték Boriéktól, hogy főzzenek, minden egyéb segítséget megkapnak tőlük. Így is kezdték, aztán beszállt még egy barát, aki önkéntesként a kiszállítási munkát átvette, és 4 hétig készítettek ebédet két hajléktalanszállónak és egy kollégiumnak.
„Ez nem a gurméskodás ideje. Nekem át kellett állni erre, nem vagyok közétkeztető, nagy kihívás volt egyszerűbb, de jó ételeket csinálni, főleg, hogy ebben az időszakban voltak gondok a zöldségszállítással, úgyhogy jó sok hüvelyes finomságot főztem. Savanyú káposztából is volt vitamindús ebéd és nagyon jó volt a túrós csusza is, amihez nagyon jó füstölt szalonnát találtam.”
A Budapest Bike Maffia most átállt a meleg ebédről a tartós élelmiszerek osztására.
Boriék így új projektet kezdenek. Péntektől pestot árulnak, aminek a bevételéből újabb főzés lesz rászorulóknak. A vegyszermentes zöldekből vegán, gluténmentes és laktózmentes pestok készülnek. Ha mind eladják, száz embert tudnak megetetni a bevételből.
Az elsősorban hajléktalanokat segítő Budapest Bike Maffia március 8-án állt át a járványhelyzetre. Nem járja már húsz bringás az utakat, 4-5 ember teker ki utcán élőket segíteni heti háromszor. Visznek most sok vizet, pezsgőtablettát és gyümölcsöket is. Maszkot, fertőtlenítőszert is osztanak. Gyűjtenek pénzt, adományokat, lehet kuponokat venni, amikből ők bevásárolhatnak.
A korábbi büntetések miatt eltűnt hajléktalanok most a szezon miatt is előmerészkedtek, könnyebb őket megtalálni a városban, mint korábban – mondta el Zoli. Ő már látja a helyzet áldozatait:
„Sok az új ember, akin még látszik, hogy frissen kerültek utcára. Pár napja találkoztunk egy nővel, aki hospiceban dolgozott, elvesztette a munkáját, ezzel az otthonát is, kint meg még ki is rabolták, felfázott, nagyon rossz állapotban volt. Neki segítettünk szállóra jutni. Aki régóta kint van, már nem reménykedik. Ő még sírva kérdezte: Ugye, ebből fel lehet állni?”
A civil szervezet most az idős gondozásra is kiemelten figyel. Intézményeknek, családoknak visznek tartós élelmiszert nem csak bringával, hanem autókkal is.
https://www.facebook.com/budapestbikemaffia/videos/2651438145138833/
„A vírus felhívja végre a társadalom figyelmét, milyen fontos munkát végeznek a szociális intézményekben, és mennyire nem kaptak elég támogatást, segítséget az elmúlt évtizedekben.”
