HÍREK
A Rovatból

Ellenzék: hazaárulás, privatizálás, párhuzamos állam kiépítése – reakciók a Fidesz törvényjavaslataira

A pártok azt ígérik, ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.


Mint arról mi is beszámoltunk, a parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.

Alapítványi tulajdonba kerülnek még kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól.

Az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.

A parlamenti szavazás után

hat ellenzéki párt azt ígérte, hogy ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

A Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum kedden közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet online is közvetítettek.

VIDEÓ: Az ellenzék sajtótájékoztatója

Ezen Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy

a Fidesz a jövő évi választás közeledtével a vesztét érzi, és a kedden elfogadott jogszabályok célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont. Ezen keresztül ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt

- fogalmazott.

Ezeket a törvényeket lehet, hogy a közeli napokban kihirdetik, de az ellenzék a 2022-es választás megnyerésével ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek - szögezte le.

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a kedden elfogadott törvényekkel azok alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, aminek során elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. Jogszabályok mondják ki, hogy az államnak hogyan kell kezelnie a nemzeti vagyont, mert a döntéseinek átláthatónak, nyomonkövethetőnek, és számonkérhetőnek kell lennie - hangsúlyozta. Amikor alapítványoknak játsszák át az állami vagyont, akkor ezek a garanciák megszűnnek - mondta.

A képviselő arra szólította fel az alapítványi kuratóriumok tagjait, hogy felelősen gazdálkodjanak a rájuk bízott vagyonnal, mert egy 2022-ben bekövetkező kormányváltás után az új kabinet nagy figyelmet fog arra fordítani, hogy akik "megkárosították a nemzetet, akik valamennyiünk pénzét ellopták", azok megkapják a megfelelő büntetésüket.

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy miközben mindenki a pandémiára figyel, az Orbán-kormány "kilapátolja a pénzt". A kabinet mintegy ezermilliárd forintot tesz át olyan alapítványokba a nemzet vagyonából, amelyeket olyan kuratóriumok vezetnek, amiket "teleültetnek fideszes katonákkal" - mondta. Kiemelte, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Szakács László szerint egy esetleges kormányváltás után ezek a vagyonelemek visszakerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, és elszámoltatják az érintett kuratóriumokat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy miközben az ország élethalál harcát vívja a járvánnyal, a Fidesznek "csak a lopáson, a közvagyon kilapátolásán jár az esze".

Az egyetemek privatizálásának az a fő célja, hogy a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésre érkező uniós százmilliárdokra, és ezt a pénzt szabadon, közbeszerzés nélkül osztogathassák baráti cégeknek, rokonoknak és üzletfeleknek

- jelentette ki. Ez bűn, az ország szervezetten elkövetett kirablása, akik ezt elkövetik, és akik a parlamentben megszavazták, azok minimum bűnrészesek - értékelt. A képviselő azt ígérte, hogy az elkövetőket számon fogják kérni, "nem lesz türelem, nem lesz megbocsátás", aki a közösbe nyúl, annak vállalnia kell a felelősséget kormányváltás után.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ami történt, nem modellváltás, hanem az egyetemi vagyon, az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése. Európa legjobb és legelismertebb egyetemei jellemzően állami fenntartásúak - hívta fel a figyelmet. A kedden elfogadott jogszabályokkal szerinte is az uniós fejlesztési források feletti ellenőrzés megszerzése volt a cél. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Mára odáig jutott Rogán Antal szennymédiája, hogy a gyerekeimmel közös nyaralásomon részegen üvöltöztem a strandon és alkoholos befolyásoltság alatt vezettem
A Tisza Párt vezetője közölte, hogy az összes „szennyoldalt” feljelenti és sajtó-helyreigazítási pert indít ellenük. Ismét kilátásba helyezte a kormányváltás utáni felelősségre vonásokat is.


„Mára odáig jutott Rogán Antal szennymédiája, hogy én a gyerekeimmel közös nyaralásomon részegen üvöltöztem a strandon és alkoholos befolyásoltság alatt vezettem, miközben a gyerekeim a kocsiban ültek. Azok a gyerekeim, akikről eddig azt hazudták, hogy nem állnak velem szóba” - írta szerdai posztjában Magyar Péter.

A Tisza Párt vezetője közölte, hogy az összes „szennyoldalt” feljelenti és sajtó-helyreigazítási pert indít ellenük.

„De az igazi megoldás nyilván a rendszerváltás lesz, amikor ezek a propaganda kiadványok azonnal eltűnnek a piacról és a sajtó a valóságról, például az orbáni maffia bűneiről fog írni, vagy éppen a TISZA-kormány döntéseit fogja kritizálni. És nem Rogán Antal, vagy éppen Orbán Viktor nyaralásáról fog hazudni, hanem a politikai tetteiket fogja górcső alá venni”

– zárta posztját Magyar.

Mint azt mi is megírtuk: a Tisza Párt vezetője nemrég Olaszországba ment nyaralni a gyermekeivel és új párjával. A nyaralásáról több paparazzofotó is készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lázár János bocsánatot kért, miután volt olyan vonat, amelynek utasait órákig nem tudták elszállítani a nyílt sínpályáról a keddi vihar után
A közlekedési miniszter azt is közölte, hogy az ország nyugati részén fokozatosan visszatér az eredeti forgalmi rend, a keleti országrészben viszont most lépnek a kárelhárítás legintenzívebb szakaszába.


Friss információkat osztott meg a kárelhárításról és a vonatközlekedés helyreállításáról Lázár János a Facebook-oldalán.

„Az ország nyugati részén fokozatosan visszatérünk az eredeti forgalmi rendhez (még a súlyosan sérült észak-balatoni vonalon is elindulunk, igaz, csak dízelmozdonnyal, mert a felsővezeték helyreállításához több idő kell), a keleti országrészben viszont most léptünk a kárelhárítás legintenzívebb szakaszába, miután tegnap délután Debrecen térségében okozott jelentős károkat az orkán

– közölte a közlekedési miniszter, aki hozzátette: a MÁV-csoport munkatársai teljes gőzzel dolgoznak a helyreállításon.

„Északkelet-Magyarországon minden vasutas és volános szakember szolgálatot teljesít, aki behívható volt. Akadt olyan is, aki a szabadságát megszakítva csatlakozott a károkat elhárító, illetve a rendkívüli forgalmi rendet biztosító kollégákhoz” – jegyezte meg, majd megköszönte a segítséget mindenkinek.

„Sajnos a Debrecen térségi vihar olyan erejű volt, hogy akadt vonat, amelynek az utasait csak órák múltán tudtuk mentesítő járattal, illetve pótlóbusszal elszállítani a nyílt sínpályáról. Az érintett utasoktól bocsánatot kérek: nem a MÁV-csoport munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb a segítségükre sietni, út- és pályaakadályok, illetve a telekommunikáció átmeneti összeomlása is nehezítette a dolgukat”

– fogalmazott Lázár.

Kiemelte, hogy a mai napra is várható viharos szél, így ma is okozhat problémát a fák sínekre vagy felsővezetékekre dőlése.

„Nem vagyunk még túl a nehezén, különösen a keleti országrészben, de küzdünk az elemekkel!

Minden utasunk megértését és türelmét kérem!” – zárta a posztot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Előkerült egy hangfelvétel, amin Donald Trump arról beszélt, hogy Moszkva lebombázásával fenyegette Putyint
Trump 2024-ben egy zárt körű eseményen beszélt arról, hogy Ukrajna kapcsán megfenyegette az orosz elnököt, sőt, ugyanígy tett a kínai elnökkel is Tajvan ügyében.


Donald Trump tavaly egy zártkörű adománygyűjtésen arról beszélt, hogy korábban azzal próbálta megakadályozni Vlagyimir Putyint Ukrajna megtámadásában, hogy azzal fenyegette: „szétbombázza Moszkvát” – derül ki egy, a CNN birtokába került hangfelvételből.

„Putyinnak azt mondtam: »Ha bevonulsz Ukrajnába, szét fogom bombázni Moszkvát. Mondom neked, nincs más választásom«”

– idézte fel Trump az egyik 2024-es adománygyűjtő eseményen.

„Erre Putyin csak annyit mondott: »Ezt nem hiszem el.« De tíz százalékban hitt nekem.”

– fogalmazott Trump.

Trump azt is állította, hogy ugyanezzel fenyegette Hszi Csin-ping kínai elnököt is egy esetleges tajvani támadás esetén, és azt mondta neki, hogy az Egyesült Államok válaszul lebombázná Pekinget.

„Azt hitte, megőrültem”

– mondta Trump a kínai elnökről, majd hozzátette:

„De sosem volt vele gond.”

A kijelentések, amelyekkel Trump a második elnöki ciklusáért kampányolt, több, 2024-es adománygyűjtésen készített hangfelvételen hallhatók a CNN szerint. A felvételeket később Josh Dawsey, Tyler Pager és Isaac Arnsdorf szerezte meg, akik a 2024 című könyvükben részleteket is közöltek belőlük, ám a hanganyagok eddig nem kerültek nyilvánosságra. Trump kampánycsapata nem kommentálta a tartalmukat.

A CNN szerint az agresszív külpolitikai stratégiájával Trump a tehetős támogatókat próbálta meggyőzni. Ráadásul nemcsak az agresszív külpolitikai elképzeléseiről beszélt, hanem arról is, hogy kiutasítaná a tüntető diákokat.

„Az egyik dolog, amit megtennék: minden tüntető diákot kitoloncolnék az országból” – jelentette ki Trump egy szintén zártkörű eseményen, hozzátéve, hogy keményen fellépne az egyetemeken zajló palesztinpárti tüntetésekkel szemben. „Ezek az emberek nagyot hibáztak. Ki kell őket utasítani az országból, és szerintem ez meg is állítaná az egészet” - fogalmazott Trump, aki az adakozóit azzal nyugtatta, hogyha megválasztják, „25-30 évvel vetjük majd vissza ezt a mozgalmat”.

Egy másik adománygyűjtésen Trump arra próbálta rávenni a résztvevőket, hogy adjanak többet a kampányára, mondván, hogy a republikánusok hátrányban vannak, mert „a segélyből élők mindig a demokratákra szavaznak”.

„A szakszervezetek rengeteg pénzt adnak, a közszolgák is rengeteget, és ott van még a segély is” – mondta. „Egy dolgot üzenek a zsidó barátaimnak: rá kell venni őket, hogy kezdjenek el a republikánusokra szavazni.”

Ugyanezen az eseményen Trump arról is beszélt, hogy egy gazdag támogatót, aki eredetileg egymillió dollárt ajánlott fel egy közös ebédért cserébe, végül rá tudott beszélni, hogy emelje meg az összeget 25 millió dollárra. „És megtette – adott nekem 25 millió dollárt” – mondta Trump. „Őrület” - tette hozzá.

Akkori republikánus elnökjelöltként azt is állította, hogy másokat is sikerült rábeszélnie arra, hogy sokkal többet adjanak, mint eredetileg tervezték. „Kell a bátorság ahhoz, hogy kérj” – mondta. „Fejben kell őket ráhangolni” - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Brutális szél tombol a fél országban: volt, ahol 116 km/órás széllökést mértek
Hajnal óta a Dunántúlon és Budapest környékén többfelé az alapszél is viharos, 60 km/órát meghaladó, amit 80-90 km/órás széllökések kísérnek.


Nemcsak a zivatarokat kíséri viharos széllökés:

hajnal óta a Dunántúlon és Budapest környékén többfelé az alapszél viharos, 60 km/órát meghaladó, amit 80-90 km/órás széllökések kísérnek

– írja az Időkép.

Budapesten kora hajnal óra rendületlenül süvít a szél,

Fonyód Várhegyen pedig orkán erejű, 116 km/órás széllökést mértek hajnalban.

Sűrű, tarajos hullámok buknak át egymáson a Balatonnál, ilyenkor a keletkező vízpermet a legveszélyesebb. A tó teljes részén másodfokú viharjelzés érvényes, tilos a fürdés.

Fotó: Időkép/Bánkuti Letícia


Link másolása
KÖVESS MINKET: