HÍREK
A Rovatból

Ellenzék: hazaárulás, privatizálás, párhuzamos állam kiépítése – reakciók a Fidesz törvényjavaslataira

A pártok azt ígérik, ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

Link másolása

Mint arról mi is beszámoltunk, a parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.

Alapítványi tulajdonba kerülnek még kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól.

Az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.

A parlamenti szavazás után

hat ellenzéki párt azt ígérte, hogy ha 2022-ben hatalomra kerülnek, újra állami irányítás alá vonják az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményeket.

A Párbeszéd, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum kedden közösen, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyet online is közvetítettek.

VIDEÓ: Az ellenzék sajtótájékoztatója

Ezen Burány Sándor, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy

a Fidesz a jövő évi választás közeledtével a vesztét érzi, és a kedden elfogadott jogszabályok célja az volt, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentsék a közvagyont. Ezen keresztül ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt

- fogalmazott.

Ezeket a törvényeket lehet, hogy a közeli napokban kihirdetik, de az ellenzék a 2022-es választás megnyerésével ezt a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek - szögezte le.

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke kijelentette, hogy a kedden elfogadott törvényekkel azok alkotói egy újfajta rablóprivatizációt hajtanak végre, aminek során elkótyavetyélik a nemzeti vagyont. Jogszabályok mondják ki, hogy az államnak hogyan kell kezelnie a nemzeti vagyont, mert a döntéseinek átláthatónak, nyomonkövethetőnek, és számonkérhetőnek kell lennie - hangsúlyozta. Amikor alapítványoknak játsszák át az állami vagyont, akkor ezek a garanciák megszűnnek - mondta.

A képviselő arra szólította fel az alapítványi kuratóriumok tagjait, hogy felelősen gazdálkodjanak a rájuk bízott vagyonnal, mert egy 2022-ben bekövetkező kormányváltás után az új kabinet nagy figyelmet fog arra fordítani, hogy akik "megkárosították a nemzetet, akik valamennyiünk pénzét ellopták", azok megkapják a megfelelő büntetésüket.

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy miközben mindenki a pandémiára figyel, az Orbán-kormány "kilapátolja a pénzt". A kabinet mintegy ezermilliárd forintot tesz át olyan alapítványokba a nemzet vagyonából, amelyeket olyan kuratóriumok vezetnek, amiket "teleültetnek fideszes katonákkal" - mondta. Kiemelte, hogy a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani és visszahívni. Szakács László szerint egy esetleges kormányváltás után ezek a vagyonelemek visszakerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alá, és elszámoltatják az érintett kuratóriumokat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy miközben az ország élethalál harcát vívja a járvánnyal, a Fidesznek "csak a lopáson, a közvagyon kilapátolásán jár az esze".

Az egyetemek privatizálásának az a fő célja, hogy a Fidesz által kinevezett kurátorok rátehessék a kezüket a felsőoktatás fejlesztésre érkező uniós százmilliárdokra, és ezt a pénzt szabadon, közbeszerzés nélkül osztogathassák baráti cégeknek, rokonoknak és üzletfeleknek

- jelentette ki. Ez bűn, az ország szervezetten elkövetett kirablása, akik ezt elkövetik, és akik a parlamentben megszavazták, azok minimum bűnrészesek - értékelt. A képviselő azt ígérte, hogy az elkövetőket számon fogják kérni, "nem lesz türelem, nem lesz megbocsátás", aki a közösbe nyúl, annak vállalnia kell a felelősséget kormányváltás után.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ami történt, nem modellváltás, hanem az egyetemi vagyon, az egyetemi döntéshozatal kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése. Európa legjobb és legelismertebb egyetemei jellemzően állami fenntartásúak - hívta fel a figyelmet. A kedden elfogadott jogszabályokkal szerinte is az uniós fejlesztési források feletti ellenőrzés megszerzése volt a cél. A képviselő hazugságnak nevezte, hogy az egyetemek önként döntöttek a modellváltások mellett.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem” – Gulyás Gergely megszólalt a Magyar-Varga házasságról
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közelről ismerte a pár életét, de nem volt tudomása azokról a jelenetekről, amit Varga Judit korábban Hajdú Péter műsorában állított.

Link másolása

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit március végén arról beszélt a Hajdú Péternek adott interjúban, hogy lelkileg bántalmazta őt Magyar Péter, és olyan is előfordult, hogy terhesen nekilökte egy ajtónak.

Ugyanakkor Varga azt is elismerte: előfordult, hogy megütötte volt férjét.

„Nem fogok meglepődni, hogyha Péter, aki folyamatosan bizonyítékokat gyártott ezek szerint, esetleg én meg amikor elkezdtem üvöltözni, ideges voltam, esetleg még mondjuk pofon vágtam, erről ő majd elkezd írni.”

– mondta korábban a volt igazságügyi miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Magyar Péter kapcsolatáról először április elején beszélt a Telexnek.

Magyar Péter volt felesége március végén egy hosszú bejegyzésben írta meg, hogy mit élt át a házasságuk alatt és mit gondol exférjéről és mostani fenyegetéseiről.

Magyar akkor hozta nyilvánosságra az ismert hangfelvételt, amire Varga Judit így reagált:

"Szerintem ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól."

Varga leírta azt is, hogy 2023 márciusában, amikor már javában zajlott a válásuk, egy szombat este a volt férje azt mondta, hogy ha elhagyja, akkor feljelenti őt a Központi Nyomozó Főügyészségen és hangfelvételekkel fogja bizonyítani az állításait.

Nehéz azt a lelkiállapotot visszaadni, miben lehet ilyenkor egy háromgyerekes anya, akit a saját konyhájában, az alvó gyerekei mellett az akkori házastársa ilyesmivel fenyeget (és még mennyi más aljasságot, lelki terrort alkalmazott, arra nincsenek szavak!). Mind a mai napig a fülemben cseng például, ahogy mondja „Válj el, ha akarsz. Takarodj. A ház és a gyerekek maradnak.”

- írta korábban Varga Judit.

A volt igazságügyi miniszter felidézte azt is, hogy amikor Dezső András, a HVG újságírója megkereste Pétert a rendőrségi jegyzőkönyv ügyében, Péter egy ideges üzenetet küldött neki, amiben arra akarta rávenni, hogy állítsa le őket és tisztázza, hogy „semmilyen erőszak nem történt egy szokásos házastársi vitán kívül”.

„Harmadszor sem engedtem a fenyetőzésének, erre sem válaszoltam semmit. Amikor kiraktam a kapcsolati erőszakos videót a Facebookra, úgy, hogy meg sem szólítottam benne, nagyon bepöccent és újra megfenyegetett. Nem voltam tehát meglepődve. Számítottam rá. De amit tett, az döbbenet. Arra nincsenek szavak” – írta Varga Judit a közösségi oldalán.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére elmondta:

„Azt tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy ezen belül fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: