SZEMPONT
A Rovatból

Egymilliárd forintos génterápia segíthet a 6 éves Márkón – szülei gyűjtésbe kezdtek

Pénzes Márk Duchenne szindrómával küzd. Ez egy ritka betegség, ami az izmok lassú, de biztos leépülését okozza. Egy génterápia segítségével viszont esélye nyílna egy jobb és hosszabb életre.


Pénzes Márk hatéves. Imádja az állatokat, a szerepjátékokat, tele van kedvességgel, huncutsággal és, ahogy az édesapja mondja, egy igazi csavargó. A kisfiú ugyanakkor Duchenne szindrómával küzd. Ez egy ritka betegség, ami az izmok lassú, de biztos leépülését okozza. Márkó nehezen tud járni, gyakran elesik, futni pedig sosem tudott igazán. Egy génterápia segítségével viszont esélye nyílna egy jobb és hosszabb életre. A kezelés ugyanakkor egyelőre csak külföldön elérhető, és több mint 1 milliárd forintba kerül. Szülei gyűjtést indítottak, hogy a kisfiú megkaphassa a génterápiát.

Pénzes Csaba és felesége, Judit már egészen hamar, tizenévesen egymásra talált. Az első nagy szerelem volt ez mindkettejük számára, azt mondják, két nagy céljuk volt a kezdetektől fogva: egy kis kertes ház és három gyermek.

Sokáig minden úgy történt az életükben, ahogy az a nagy könyvben meg van írva: 2017-ben megszületett az első gyermekük, Csabi. Aztán hamarosan beköltöztek a kertes házukba, 2019-ben pedig megérkezett a második kisfiuk, Márk. Ekkor még nem sejtették, hogy bármi gond lenne, ám amikor Márkó egyre nagyobb lett, észrevették, hogy nem úgy fejlődik, ahogy azt az első gyermeküknél már megtapasztalták.

„A terhesség alatt minden rendben volt. Megcsináltattunk minden vizsgálatot és szűrést, bár Duchenne szindrómát egyébként semmi sem mutatja ki, amíg a baba a pocakban van.

Amikor Márkó megszületett, ugyanolyan volt, mint bármelyik újszülött. Féléves kora körül kezdtük sejteni, hogy valami nincs rendben. Egyáltalán nem mozgott, olyan volt, mint egy darab kavics. Még a kezét is alig mozdította meg, nem kezdett el kúszni-mászni sem. Éreztük, hogy valami nem oké.

Elvittük orvoshoz, védőnőhöz, hívtunk Dévényes tornászt, próbáltunk utánamenni, hogy mi ez. Mindenki azt mondta, hogy majd kinövi, és, hogy minden gyerek másképp fejlődik. Kvázi mindenhonnan lepattantunk” - mesélte az édesapa.

A szülők számára végül az adta az utolsó löketet, amikor a gyerekorvosuk az egyéves státuszon 100 százalékot adott Márkónak. Nem értették, hogyan lehet, hogy az orvos szerint minden rendben van a fiukkal, amikor ők is látták, hogy ez nincs így. Ezután kerestek fel egy neurológust egy magánklinikán. Csaba szerint az orvos már az első vizsgálat után látta, hogy ez nem hipotónia vagy izomgyengeség, és hogy valószínűleg Márkónál a Duchenne szindróma áll fenn. Több vizsgálatra is elküldték őket, és amikor visszaérkezett a kisfiú véreredménye, már a szülők is sejtették, mi lehet a probléma.

„Az ember ilyenkor mindenre rákeres a neten, mi is így voltunk vele, így már tudtuk, hogy mit fogunk hallani. Mégis egy szülő mindaddig reménykedik, ameddig csak lehet, mi is azzal nyugtattuk egymást, hogy mi van, ha mégsem.

Aztán visszahívtak minket, és az orvos közölte velünk, hogy Markó DMD-s. Teljesen sokkban voltunk, én konkrétan nem emlékszem az ezt követő 2 órára sem”

- mondja Csaba.



Mi az a Duchenne szindróma?


A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) egy ritka, örökletes betegség, a testünkben jelenlévő disztorfin nevű fehérje hiányából, hibájából ered. Ez a fehérje szükséges ugyanis az izom regenerálódásához és az izmok normális szerkezetének kialakításához. Ha ez a fehérje nincs vagy megsérül, az izomrostok elhalásához, idővel pedig az egész vázizomzat gyengeségéhez és mozgáskorlátozottsághoz vezet. A DMD-s gyerekek tízéves koruk körül többnyire kerekesszékbe, később ágyba kényszerülnek, végül állandó légzéstámogatásra szorulnak, és a húszas éveikben a betegség végzetes szív- vagy légzési elégtelenséghez vezet. A DMD elsősorban a fiúkat érinti, ugyanis az X-kromoszómához kötötten öröklődik. A lányok tünetmentes hordozók maradhatnak. A Duchenne szindróma jelenleg nem gyógyítható, ugyanakkor kezelésekkel, egyénre szabott terápiával jelentősen javítható az életminőség és az élettartam.

A Pénzes család élete gyökeresen megváltozott azóta, hogy megkapták a diagnózist. Márkó most hatéves, néhány éve folyamatosan szteroidokat kap, rendszeresen tornáztatják, és heti hét fejlesztésre jár. Logopédus és gyógypedagógus is foglalkozik vele, hiszen fontos a szellemi fejlődése is. Úszni is járnak, igaz csak nyáron, mert télen könnyen megfázik, a betegségekből pedig nagyon nehezen épül fel. Az étkezésére is figyelni kell, hiszen a szteroidok miatt könnyen elhízhat. Az egyrészt a szervezetét, az izmait is még jobban terhelné, másrészt pedig sokszor előfordul, hogy emelni, vagy vinni kell, így az édesapjának el kell bírni.

A kisfiú még tud járni, de gyakran elesik, és a lépcsők például akadályt jelentenek számára. Futni vagy ugrani viszont sosem tudott igazán. Ugyanakkor egy tündéri, huncut kisfiú, aki óvodába jár, játszik, imádja az állatokat, és a szerepjátékokat. Ráadásul az apukája szerint nagy csavargó is. Bár van néhány program, amin nem tud résztvenni a társaival. Az oviban például járnak korcsolyázni. Márkót is elvitték a szülei, hogy megtapasztalhassa az élményt, de ő ezeket a dolgokat csak úgy próbálhatja ki, hogy közben fogják. Hiszen, ha elesik, egy csonttörés például végzetes lehet számára.

Márkónak most leginkább időre lenne szüksége. Az eddig elveszített izomzatot ugyan már nem kaphatja vissza, de nyáron felcsillant a remény, hogy egy speciális génterápiának köszönhetően egy jobb, hosszabb életet élhet.

„A génterápia során egy speciális vírust juttatnak be a szervezetbe infúzión keresztül. Tehát tulajdonképpen egy infúzió az egész, ami fél óra alatt lecsepeg. Ez a vírus pedig átalakítja az izomzatát úgy, hogy tudjon fehérjét termelni. Igaz, neki soha nem lesz olyan erős az izomzata, mint egy egészséges embernek, de arra elég lenne, hogy önálló életet tudjon élni, hogy ne kerüljön kerekesszékbe.

Ugyanakkor fontos lenne, hogy mielőbb megkaphassa, hiszen minél nagyobb, annál kevésbé lesz hatékony. Ráadásul a gyártó azt ígéri, hogy ezzel azt állapotot tudják megtartani, amiben a kezelés idején van” - meséli Csaba.

A génterápia tehát megoldás lehetne a kisfiúnak, ugyanakkor a kezelés nagyon drága és jelenleg csak külföldön elérhető, az Európai Unióban ugyanis még nem engedélyezték, így Magyarországon sem. Emiatt pedig anyagi támogatás sincs hozzá.

„A génterápiát az Egyesült Államokban engedélyezték először, azóta pedig már a Közel-Keleten is elérhető. Jelenleg egy dubaji magánklinikán a legolcsóbb, 3 millió dollár, vagyis valamivel több, mint 1 milliárd forint.

Ez nem csak az infúziót fedezi. A gyerek utána 2 hónapon keresztül Dubajban van, folyamatos orvosi megfigyelés alatt áll, hiszen máshogy kell szteroidozni és közben különböző támogató kezeléseket is kap” - mondja Márkó édesapja.

A család augusztusban elindított egy alapítványt és gyűjtésbe kezdtek, hiszen csak így lehet esélyük arra, hogy ezt a hatalmas összeget ki tudják fizetni. Jelenleg 106 millió forintnál tartanak.

Az alapítványhoz befolyt összeg teljes egészét a génterápiára szeretnék költeni, tehát minden egyéb költséget, fejlesztést, gyógyszert saját zsebből fizetnek.

Csaba azt mondja, elképesztő összefogás alakult ki körülöttük, rengetegen próbálnak segíteni nekik. Van, aki hastáncestet szervez,

február 24-én pedig egy jótékonysági koncertet is tartanak Márkóért Óbudán.

Az eseményen fellépnek a Budapesti Filharmóniai Társaság művészei, és a család is jelen lesz (pontos program ITT). A koncert ingyenes, támogatásokra a helyszínen is lesz lehetőség. De utalással az alapítványon keresztül bárki, bármikor hozzájárulhat Márkó kezeléséhez.

Ha te is segítenél:

Utalni az Együtt Pénzes Márk gyógyulásáért Alapítvány nevére belföldről az alábbi OTP-s bankszámlaszámra lehetséges:
11742513-21458903

Az alapítvány adószáma: 19395287-2-13

De adód egy százalékával is segíthetsz. Igaz, az alapítvány még nem tudja ezeket fogadni, ugyanakkor a Gyógyítjuk a Gyermekeket Alapítvány bevállalta, hogy a hozzájuk érkezett felajánlások után minden 1 százalék 75 százalékát Márkónak ajánlják fel.

Csaba azt mondja, nagyon nehéz volt számukra segítséget kérni, sokáig gondolkodtak rajta, hogy mitévők legyenek, hiszen az embernek nem egyszerű kiállnia egy ilyen problémával a nagyvilág elé.

„Markó is sokszor rákérdez, amikor az utcán meglátja magát egy-egy plakáton, hogy miért van ott a fényképe. Erre én mindig csak azt szoktam neki mondani, hogy azért, mert olyan szép” - meséli mosolyogva az édesapa.

A kampányok miatt sokan fel is ismerik a kisfiút a lakóhelyük környékén, ha meglátják, gyakran megkérdezik tőle, hogy van. Igaz, Markó még nem teljesen tudja, mi zajlik körülötte, Csaba azt mondja, az egyik legnagyobb félelme, hogy egyszer majd mindenbe be kell avatniuk a kisfiút is.

„Márkó annyit tud, hogy neki gyengébbek a lábai. De egyelőre még nem tudom, mi lesz abban a pillanatban, amikor rájön, hogy mi történik vele. Annyira félek, hogy ezt elmondani nem tudom. Gyomorgörcsöm van, ha csak rágondolok. Hál' Istennek még csak nagyon lightos kérdései voltak.

Tavaly nyáron például éppen kirándultunk, és volt egy hosszú lépcső, aminél fel kellett vinnem. Márkó pedig megkérdezte: »apa, ha nagy leszek, fel fogok tudni menni a lépcsőn?« Én azt válaszoltam, hogy most is fel tudna, csak nem tesz neki jót.

Tehát vagy kibújok a kérdés alól, vagy, ha kénytelen vagyok, akkor válaszolok. Úgyhogy ez baromi nehéz” - mondja Csaba, aki hozzátette, már kértek segítséget szakembertől, hogy megfelelően felkészüljenek arra a pillanatra, amikor hosszabban kell majd beszélgetni a Márkóval a témáról.

Most azonban egyetlen fontos cél lebeg a szemük előtt, hogy Márkó megkaphassa a génterápiát, aminek a segítségével egy teljesebb, hosszabb életet élhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: