SZEMPONT
A Rovatból

Egy tízéves gyerek erre még nincs felkészülve

Miért nem jó a rendszer, miért nem kellene negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.
Prókai Eszter cikke,Abcug - a címkép illusztráció - szmo.hu
2016. január 30.



Kell-e felvételiznie egy tízéves gyereknek? Szükséges-e olyan témákkal foglalkozniuk, amiről idén szólt a felvételi? Prókai Eszter írt erről az Abcug számára. A cikket a portál szíves engedélyével, változtatás nélkül közöljük.

Síró gyerekek és elégedetlen szülői panaszok kísérték az idei gimnáziumi felvételiket, de a feladatok nehézsége csak az egyik probléma. Valójában az egész felvételire nem lenne szükség, mert olyan helyzetbe hoz tíz-tizenegy éves gyerekeket, amelyre még nincs felkészülve. A szülők sokszor a saját presztízsüket helyezik előtérbe, hiába érzi jól magát a gyerek az általános iskolájában, maradna a megszokott osztályközösségében, mennie kell már ötödiktől gimnáziumba, mert a szülő csak így látja biztosítottnak a jövőjét. Általános iskolai magyar és matektanárokkal ültünk össze, hogy átbeszéljük: miért nem jó a rendszer, és miért nem kellene negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.

Igen, a feladatok némelyike tényleg nehéz volt, és valóban nagyon kevés a megoldásukra 45 perc, de ez egy csak szelete a sok problémának, amit a nyolc osztályos gimnáziumi felvételi rendszer magában hordoz. A matematikát és magyart tanító pedagógusokból ömlött a szó, amikor arra kértük őket, mondják el véleményüket a témáról. Mi kifejezetten a negyedikes gyerekekre (akik most nyolcosztályos gimnáziumba felvételiztek) hegyeztük ki a beszélgetést, de általánosságban is megállják a helyüket a felvetett problémák. A tanárok szerint a legnagyobb gond a következőkkel van:

iskola1

Rigó utcai elemi leányiskola IV. osztálya (1893-1894), Fotó forrása: Fortepan

- annak, hogy valaki bejut-e egy hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba csak egy – és nem a legfontosabb – szelete maga az írásbeli felvételi. Ott vannak a korábbi jegyei, a személyes felvételi elbeszélgetés, az előkészítők. “Ez a nyolc, a hat és a négyosztályos gimikbe való felvételikre is igaz: ha csak magán az írásbeli vizsga eredményén múlna, töredéke jutna csak be a gyerekeknek, mint most. Épp ezért sem szerencsés olyan túlzott jelentőséget tulajdonítani ezeknek a vizsgáknak, mint amekkora cirkusz övezi őket” – mondta egyikük. Ezt a cirkuszt szerinte leginkább a szülők generálják, akiknek sokszor a saját presztízsükről szól, hogy a gyereket felvegyék például egy nyolcosztályos gimnáziumba. Hiába nem akarja a gyerek, mert jól érzi magát az iskolájában, mennie kell, mert a szülő ezt akarja.

- a most felvételiző gyerekek még csak az adott évfolyam félidejénél tartanak. Ugyan negyedikeseknek vannak titulálva, de valójában ők olyan gyerekek, akik már kijárták a harmadikat, és még mellé három és fél hónapot. A negyedikes tananyag júniusban ér véget, most január közepe van. Ez a hiányzó négy hónap nagyon sokat jelent ebben a korban. Mind tudásban, mind a különböző kompetenciák fejlettségében.

- a vizsgahelyzet nem ilyen korú gyerekeknek való. Egy 10-11 éves gyerek jó esetben életében először most került stresszhelyzetbe. Ebbe sem magától, hanem a szülői akarat miatt. Ehhez jönnek még azok a nem túl szerencsés mondatok a szülők szájából, hogy “nagyon sok múlik ezen”, “a jövőd a tét”, “ezt most nem szabad elrontanod”. El lehet képzelni, hogy egy ilyen felvezető után milyen idegállapotban ültek le egyes gyerekek a feladatok fölé. Ezek a vizsgák a tanárok szerint ráadásul tipikusan olyanok, amik nem arra világítanak rá, hogy mi az, amit tud a gyerek, hanem arra, hogy mi az, amit nem. Ez pedig nem tesz túl jót az önbecsülésnek.

- a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szegregálnak, mert kiválogatják a gyerekeket, a jókból is a legjobbak kerülnek be. Egy hátrányos helyzetű gyereknek szinte esélye sincs bejutni ezekbe, így felesleges is arról elkezdeni beszélgetni, hogy egy gyengébb képességű gyerek hogyan birkózhat meg ezekkel a feladatokkal, mert nem is jelentkezik a vizsgára.

- a 45 perces időkeret, amiből a feladatlap tanácsa szerint szerencsés lenne az utolsó, fogalmazásos magyar nyelvi feladatra legalább 10-15 percet hagyni. Egy negyedikes gyereknek még nincs olyan kifejlett időérzéke, hogy be tudja azt osztani, és ez nem is várható el. A hagyományos pedagógiai módszerekkel tanító iskolákban, ahol nincsen csoportmunka, a tanár vezényli le az órákat. Ő adja az utasításokat, jelzi az óra végét, vagy azt, ha egy feladatot be kell fejezni, ezért a gyerekekben nem fejlődik ki az a fajta időérzék, ami egy ilyen típusú vizsgán elengedhetetlen. A tanárok emellett keveslik a vizsgára szánt időt. “Ahhoz, hogy valaki ezeket a feladatokat 45 perc alatt helyesen meg tudja oldani, kell a családi háttér. Nem elég az, amit az iskolában megtanulnak. Olyan családi háttér kell, ahol odafigyelnek rá, foglalkoznak vele, különórákra járatják” – mondták a tanárok. A gyereket meg is tudja riasztani, ha látja, hogy fogy az ideje. Elkezdi megoldani a feladatokat alaposan, a saját maga tempójában, majd egyszer csak felpillant az órára, pánikba esik, és máris nem tud olyan munkát végezni, amire pedig képes lenne.

iskola

Iskola, 1902. Fotó forrása: Fortepan

Az általános problémákon kívül jónéhány feladatra is felkapták a fejüket a tanárok. A magyar nyelvi vizsgában található szövegek szerintük túlságosan hosszúak és elvontak, a matekfelvételi pedig egy-két ponton egy Zrínyi matekversenyen is megállta volna a helyét. De nézzük, hogy konkrétan miket emeltek ki!

- egy negyedikes gyerek mesékkel és mondókákkal találkozik az iskolai órákon, nem pedig az olimpiai mozgalom majdnem egész oldalas történetével. A meséket, mondókákat, közmondásokat megérti, tudja értelmezni. Az olimpiai mozgalom történetét még nem. A magyar nyelvi vizsga egyik feladata egy erről szóló szövegértés volt. Benne ilyen szavakkal, mint: mozgalom, jelkép, szimbólum vagy a kontinens.Egy negyedikes gyerek még földrajzot sem tanul, ezért nem várható el tőle, hogy tudja, mi az a kontinens. “Az egybefonódó karikák az öt kontinens egységét jelentik” – írja egy helyen a szöveg. A gyerek nem tudja elképzelni a karikák egybefonódást, csak akkor, ha már találkozott ezzel a jelképpel. “Ez a szöveg tipikusan azoknak mehetett könnyebben, akik otthon már érintették ezt a témát, sok sportot néznek a tévében, a szülők meséltek az olimpiáról nekik. Egy átlag negyedikes az iskolában szinte biztos, hogy nem tanult még semmit erről” – mondták a tanárok.A szöveg hosszú is volt, egy ilyen hosszú szöveg értelmezése egy ennyi idős gyereknek általában egy egész tanórát vesz igénybe, nem pedig öt vagy tíz percet. A tanárok versenyszintűnek nevezték az olimpiáról és egy másik, a védett madarakról szóló feladatot is. Miután végignézték az összes feladatlapot, még azt a véleményt is megkockáztatták, hogy a nyolcadikos magyar nyelvi vizsgalap könnyebb volt mint a negyedikeseké.

- a tesztekben több olyan feladat is volt, ami olyan kompetenciát, tudásanyagot várt el a gyerekektől, amiknek ők még nincsenek birtokában. Az egyik, negyedikes felvételizőknek szánt magyar nyelvi feladat például így szólt: egy hatszor hatos négyzetben szétszórt betűkből összesen négy értelmes szót kell megtalálni a négyzeten belül. Lehet haladni átlósan, vízszintesen és függőlegesen is. Ezeket a szavakat kellett megtalálniuk a gyerekeknek: ordas, ludas, balga. cifra. Ez nem egy negyedikes gyerek szókincse, és ha olyan szót kell keresnie, amiről még nem is hallott, nem is fogja megtalálni. Egy másik feladatban össze-vissza kavart betűkből kellett öt értelmes szót alkotni. Ilyen volt például a számítógép, Kinizsi Pál vagy a golyóstoll. Külön figyelni kellett rá, hogy a tulajdonneveket helyesen írják le. “Nagyon sok volt a betű, a nyolcadikosoknak szoktak ilyen mennyiségű betűből ilyen típusú feladatot feladni. Én értem, hogy mire voltak kíváncsiak a feladat készítői, de ahhoz, hogy megállapítsák, van-e a gyereknek térlátása, logikája, bőven elég lett volna, ha öt helyett csak három szót kell megalkotniuk”.

- a hatodikosok egy olyan matekfeladattal találták szembe magukat, amiről még nem is tanultak. A háromszög területét kellett kiszámolni, ez pedig csak a hatodik osztály második félévének tananyaga. “Ha rájött a gyerek, hogy a két háromszöget összetolva egy négyzetet kap, akkor így ki tudta számolni, de egyébként nem. Mert még nem tanulta”.

- “Ezt a feladatot csak akkor tudja megoldani a gyerek, ha rájön, hogy visszafelé kell gondolkodnia” – mondta egy másik, hatodikosoknak szóló matekfeladatról a szakktanár. Egyértelműen a logikára kíváncsi, de azt nem szabad elfelejteni a tanárok szerint, hogy a gyerekek egyik sajátossága, hogy elölről kezdik a dolgokat, de ebben van ez a csavar, hogy a végéről érdemes elindulni.

iskola2

Magyar Háztartási Iskola Egyesület, 1905. Fotó forrása: Fortepan

Az Index cikke szerint a matekfeladatok olyan nehezek voltak, hogy a szülők tömegesen kezdtek háborogni a közösségi oldalakon. A gyakorlatilag megoldhatatlan feladatsort többen saját maguk is kipróbálták, de még a nagyobb tapasztalatot, vizsgamegoldó stratégiát bevetve sem sikerült elérni a maximális 50 pontot. Az Index megkérdezte a közoktatást felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy milyen megfontolások vezették a felvételi előkészítőit, amikor ilyen nagy mennyiségű feladatot zsúfoltak a vizsgaanyagba.

A minisztérium közölte, hogy a feladatlapot gyakorlott pedagógusokból álló feladatlap-készítő bizottság állítja össze, „immár sok éve megszokott módon”. Az Emmi szerint a január 16-án használt matematika-vizsgalap is a bizottságok több hónapos mérlegelése, valamint számos lektorálási, ellenőrzési lépés után kerültek a vizsgázók elé. „Aki a korábbi évek feladatsorai alapján készült fel a vizsgákra, azt a feladatok száma vagy nehézsége tekintetében nem érhette meglepetés” – hangoztatta a minisztérium.

Ha fontosnak találod a témát, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk