Nyirokráktúlélőként gyógyítóimmal beszélgetek - van kiút a mélyből

Sokan esküsznek a D-vitaminra a sötét téli hónapokban, de a jóból is megárthat a sok, a pótlás pedig könnyen a visszájára sülhet el. Orvosok figyelmeztetnek, hogy bizonyos panaszok esetén azonnal fel kell függeszteni a D-vitamin-kiegészítést – írta a UNILAD.

Az orvosok ajánlása szerint októbertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a legtöbb felnőttnek napi 10 mikrogramm (400 Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlása javasolt. Egy NHS-szóvivő szerint:

A hasznos pótlás azonban visszaüthet, ha túlzásba visszük.

Négy fő tünetre kell figyelni. Az első a hányinger, böfögés vagy gyomorpanasz. A szakértők szerint a kiegészítőt mindig étkezés közben érdemes bevenni. A második intő jel a fokozott szomjúság és a gyakori vizelési inger, ami arra utalhat, hogy a szervezet folyadék- és sóháztartása felborult.

Végül a negyedik tünet a csont- és izomfájdalom, ami szintén a túlzott bevitel következménye lehet.

Ha ezeket tapasztalja, azonnal hagyja abba a D-vitamin szedését, és ellenőrizze az összes szedett készítményt, beleértve a multivitaminokat is, hogy elkerülje a véletlen „túladagolást”. A kellemetlen tünetek enyhítésére igyon sok vizet és fogyasszon ásványi anyagokban gazdag ételeket.

Fő veszélye a hiperkalcémia, vagyis a vér túl magas kalciumszintje, ami vesekövekhez és egyéb problémákhoz vezethet. Az amerikai ajánlások szerint a napi felső beviteli határ 4000 NE, de érzékeny egyéneknél már ennél kevesebb is okozhat gondot.

Tobias Mapulanga biomedikai tudós szerint sokan a szezonális betegségekre fogják a tüneteket, pedig a kiegészítő állhat a háttérben. „Sokan nyúlnak a dobozokért a sötétebb hónapokban, és véletlenül túllőnek a célon, majd a következményeket a szezonális vírusokra fogják; amikor az állandó szomjúság és a gyakoribb vizelési inger, a hányinger, a hasi fájdalom vagy székrekedés, a fejfájás vagy agyi köd, valamint az újfajta fájdalmak vagy görcsök röviddel a bevitel után jelennek meg, az arra utal, hogy a kiegészítő visszafelé sül el” – magyarázta a szakértő.

Két genetikailag azonos ember ugyanazt a célt tűzi ki maga elé: napi 2 500–3 000 kalória elfogyasztását edzés mellett. Ezt a helyzetet tesztelte Hugo és Ross Turner, a kalandor egypetéjű ikerpár, akiknek legújabb, 12 hetes kísérlete komoly visszhangot váltott ki.

A február 20-án publikált eredmények megkérdőjelezik a diétákról alkotott eddigi képet, és rávilágítanak, miért nem elég csupán a kalóriákat számolni.

A Turner ikrek vizsgálatának lényege nem a kalóriák számában, hanem azok időzítésében rejlett. Míg mindketten ugyanazt az energia-célértéket követték, Hugo a 16:8-as időszakos böjtöt alkalmazta, vagyis a napi étkezéseit egy szűk, nyolcórás ablakba sűrítette.

Az ikrek korábbi tapasztalataikból már sejtették, hogy a böjtölés hatékony lehet számukra. „A böjt elég jól működik nálunk… jobban teljesítünk, amikor böjtölünk” – mondta Ross a UNILAD-nek.

„Nagyon nehéz volt… őszintén szólva valószínűleg küzdöttem azzal is, hogy elérjem a 2 500–3 000 kalóriát, mert lényegében kétóránként kellett ennem.”

Egy februárban publikált, nagyszabású Cochrane-összefoglaló 22 korábbi vizsgálatot elemezve arra jutott, hogy az időszakos böjt összességében „kevés vagy semmi” többletet nem ad a hagyományos kalóriamegszorításhoz képest a súlycsökkenésben.

Egy 2022-es kutatás szerint, ahol a kalóriabevitel kontrollált volt, a nyolcórás étkezési ablak nem járt szignifikáns többlet-súlyvesztéssel az időkorlát nélküli diétához képest.

Ezzel szemben egy 2023-as, 2-es típusú cukorbetegséggel élőket vizsgáló tanulmány azt találta, hogy a nyolcórás ablak kalóriaszámolás nélkül is hatékony volt a súlycsökkentésben és a vércukorszint javításában, valószínűleg a spontán bevitelcsökkenés miatt.

View this post on Instagram

A post shared by ??? ?????? ????? (@theturnertwiins)

A különbséget több tényező magyarázhatja. Az egyik a nem edzés jellegű aktivitás (NEAT), ami a napközbeni apró mozgásokat – séta, lépcsőzés – jelenti, és egyénenként akár napi több száz kalóriával is eltérhet.

Számít a makrotápanyagok aránya is: a több fehérje és rost jobban telít és magasabb a termikus hatása. Emellett az alvás minősége és a stressz-szint is befolyásolja az étvágyat szabályozó hormonokat.

Egy korábbi, a Stanford Egyetemen végzett ikervizsgálat is kimutatta, hogy egy vegán és egy mindenevő diéta már nyolc hét alatt is drámai különbségeket okozott az ikrek koleszterin- és inzulinszintjében.

„A szemek elég lélektelenek” – vallja egy diagnosztizált szociopata nő arról, hogyan ismeri fel a hozzá hasonló embereket. A 21 évesen antiszociális személyiségzavarral diagnosztizált Kanika Batra a Unilad cikke szerint kendőzetlenül beszélt arról, mi választja el őt a legtöbb embertől.

– magyarázta Kanika.

Állítása szerint egy árulkodó fizikai jel buktatja le a sorstársait. „Amit egy másik szociopatán észreveszek, az a szemében van” – állítja. „Ha látod, hogy dühös leszek, látni fogod, hogy a szemem lélektelenné válik.” Kanika azt is elárulta, hogy rá kellett tanítania magát a gyakoribb pislogásra, mert rájött, hogy azzal ijesztgeti az embereket. „Szóval ez olyasmi, amit észre fogsz venni: a képesség, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsuk a szemkontaktust, általában azért, mert nincs ugyanolyan stresszreakciónk, mint másoknak” – tette hozzá.

„Szóval, amikor azt látod, hogy valaki kivételesen nyugodt, kivételesen jól működik stressz alatt, nagyon valószínű, hogy szociopata lehet” – mondta. Barátságairól elárulta, hogy nagyon gyorsan unatkozni kezd, és ha valakit megun, gondolkodás nélkül kivágja az életéből. A legerősebben átélt érzelmei a düh, az undor és a megvetés – főleg az utóbbi.

Azt is hozzátette, a férfiaknál jóval gyakoribb a szociopátia, a tanulmányok szerint az arányuk 3:1 a nőkhöz képest. Kanika Batra neve egyébként nem ismeretlen: korábban a Miss World Australia szépségverseny döntőse volt, és 2021-ben ő képviselte hazáját a Miss Aura International világversenyen. Már évekkel ezelőtt is azzal sokkolt, hogy diagnózisa miatt nem érez bűntudatot a tetteiért.

Kevés nehezebb dolog lehet, mint amikor egy anyának nyilvánosan kell kimondania, mit üzen a világnak a fia halála után. Roseanne Thompson, a 11 évesen meghalt Freddie Davis édesanyja a napokban lezárult vizsgálat után tette ezt meg.

„Ezek a dolgok tényleg ölnek” – mondta a LADbible beszámolója szerint.

A hatóságok hivatalosan is megerősítették, amit a család a kezdetektől sejtett: a fiú halálát butánalapú aeroszol belélegzése okozta.

– ami jogilag egy kategória, érzelmileg viszont aligha jelent bármit egy olyan tragédiánál, amely a fürdőszobai polcon sorakozó, ártalmatlannak tűnő flakonok miatt történt meg.

Az anya arra is figyelmeztetett, mennyire védtelenek a gyerekek az ilyen veszélyekkel szemben: „A gyerekeket könnyű befolyásolni, és nem ismerik fel a veszélyt.”

Freddie esete azért is különösen megrázó, mert nem egy extrém, tiltott szerhez kellett hozzájutnia. Elég volt bemennie a fürdőszobába. A brit baleset-megelőzési szakemberek szerint könnyű azt feltételezni, hogy ami háztartási termék, az biztonságos. A valóság ezzel szemben az, hogy nem az.

Lancasterben 2024 márciusában a szintén 11 éves Tommie-Lee Gracie Billington halt meg egy barátjánál, miután a család szerint kipróbálta a „chromingot”. A halálát hivatalosan „megmagyarázatlannak” minősítették, de a bíróságon elhangzott: egy barátja szerint a fiú toxikus anyagok belélegzése után vesztette el az eszméletét.

Ausztráliában pedig a 13 éves Esra Haynes 2023-as halála kavart nagy vihart. A családja azóta is azért kampányol, hogy másokkal ne történjen meg ugyanez.

A „chroming”, amit a szakirodalom inhaláns-használatnak nevez, nem új jelenség. A különbség annyi, hogy a közösségi média korában sokkal gyorsabban terjed. A módszer egyszerű: aeroszolok, oldószerek vagy gázok gőzének belélegzése egy gyors eufória reményében.

A hatás viszont brutális.

Az orvosok és toxikológusok évek óta ismétlik: ez már az első alkalommal is bekövetkezhet. Nincs biztonságos kísérletezés.

Hosszabb távon pedig azoknál is súlyos idegrendszeri károsodás, szív-, máj- és vesebetegség, memória- és tanulási zavar alakulhat ki, akik túlélik.

Egy ausztrál tragédia után hivatalos javaslat született arra, hogy a flakonokon nagy betűkkel szerepeljen: „A szándékos belélegzés halált okozhat.” A cél egyszerű: egyetlen fiatal életet se veszítsenek el azért, mert valami hétköznapinak tűnik.

A legfontosabb mégis az, ami nem fér rá egy címkére: a beszélgetés. Nem pánikkeltés, nem kioktatás, hanem tények. Hogy ezek a gázok a tüdőn keresztül pillanatok alatt a véráramba jutnak, és képesek leállítani a szívet.

Az otthoni biztonság alapja, hogy az aeroszolokat elzárva, jól szellőző helyen tárolják, és hogy világos szabályok legyenek a használatukról. Ahol lehet, érdemes nem spray-s alternatívát választani.

A digitális térben a puszta tiltás nagyjából annyit ér, mint halottnak a csók. Sokkal többet számít a közös gondolkodás:

Vészhelyzetben pedig nincs idő mérlegelni: ha valaki ilyen anyagokat lélegzett be, zavart, eszméletlen vagy furcsán lélegzik, azonnal mentőt kell hívni, és friss levegőt kell biztosítani neki.