SZEMPONT

Behozhatatlan hátrányból indulnak a vidéki egyetemisták

Dolgozniuk kell az egyetem mellett vagy diákhitelt felvenniük, hogy finanszírozzák a megélhetésüket, ami sokszor a májkrémes kenyérig és a SPAR-os felvágottig terjed.

Fődi Kitti, Abcúg, fotók: Magócsi Márton - szmo.hu
2018. január 12.

Még ha örökségként nem is hullik egy lakás a budapesti hallgatók ölébe, akkor is az egyetem évei alatt otthon élhetnek a szüleikkel vagy bármikor hazaköltözhetnek, ha nem tudják fizetni az albérletet. A vidékieknél nem is kérdés, hogy dolgozniuk kell az egyetem mellett vagy diákhitelt felvenniük, hogy finanszírozzák a megélhetésüket, ami sokszor a májkrémes kenyérig és a SPAR-os felvágottig terjed.

"Amikor jelentkeztem Budapestre, akkor nem igazán gondoltam végig az anyagi részét. Amikor tényleg felvettek, akkor jött a nagy bum, hogy Úristen, miből fogok megélni, miből fogom én ezt finanszírozni." – meséli Horváth Marin egyetemista.

A külföldi példákkal ellentétben, a vidéki egyetemek korántsem olyan népszerűek, mint a budapestiek. Az eduline.hu szerint 2016-ban az egyetemisták 57 százaléka, azaz tízből hatan a fővárosban tanultak.

Ha valaki vidékiként úgy dönt, hogy Budapesten tanul tovább, akkor 15-20 évnyi, de akár élete végéig tartó anyagi hátránnyal indul azzal szemben, akinek a családja eleve a fővárosban él. A budapestiek mögött a legtöbb esetben ott áll egy támogató család, rokonok vagy örökség révén könnyebben jutnak fővárosi lakáshoz, ha nem szeretnének az egyetem alatt is a szüleikkel élni. Ha pedig mégsem tudják kifizetni az albérletet, akkor bármikor, következmények nélkül visszaköltözhetnek a családhoz.

A vidékiek erről mind lemondanak, ha Budapestre költöznek. Legtöbbször azért mennek Pestre, mert csak ott tanulhatják azt, amit szeretnének vagy több a munkalehetőség, de van, akit egyszerűen csak a nagyvárosi élet vonz. Jobb esetben őket is támogatják otthonról a szüleik, de ez jóval nagyobb anyagi kiadást jelent, mintha egy háztartásban élnének. Sokszor a kollégium az egyetlen út ezeknek a fiataloknak, az albérlet a magas bérleti díj miatt szóba sem jöhet. Ők azok az egyetemisták, akik rákényszerülnek arra, hogy rész- vagy akár teljes időben munkát vállaljanak, ami pedig a tanulás rovására megy, épp arra, ami miatt eljöttek otthonról.

Munka tanulás helyett

Horváth Marin magyar-matematika tanári mesterszakon tanul az ELTE-n, mellette pedig főállásban tanít egy gimnáziumban mint matek tanár. Marin egy Pécs melletti faluból jött fel, hogy itt végezze a mesterszakot, egyrészt vonzotta a budapesti élet, másrészt pedig egyedül az ELTE-n van olyan szak, amin később doktorit szeretne csinálni. A szülei átlagos keresetűek, az édesanyja a MÁV-nál dolgozik, az édesapja pedig vállalkozó, de még ez sem elég ahhoz, hogy a fiuk budapesti tanulmányait támogassák. Marin diákhitellel indított, most pedig teljes állást kénytelen vállalni, hogy azt a minimális életszínvonalat finanszírozza, ami Budapesten tarthatja.

Horváth Marin

Szerencsére felvették a kollégiumba, de a szülei nem igazán támogatták, csak a 15 ezer forintos kollégiumi díjat fizették neki, ezért néha bevállalt egy-egy éjszakai pohárszedést, és ötvenezer forintos diákhitelt vett fel.

„Ez a diákhitel se volt akkora összeg, hogy mindenre elég legyen, de szerencsére olyan szüleim vannak, hogy ha a hónap végén mondtam, hogy kellene valamennyi, hogy kihúzzam addig, amíg jön szoctám vagy valami, akkor nagy-nagy viták árán, de azért kaptam pénzt” – mondja.

Diákhitelből és a tizenhat ezer forintos szociális támogatásból húzta egészen tavaly áprilisig, amikor az óriási tanárhiány miatt végzettség nélkül is felvették egy iskolába matek tanárnak. Eleinte csak részmunkaidőre, de most már heti húsz órája van, hat osztályt visz, ráadásul osztályfőnök is. Mindezt 140 ezer forintért, amiből már úgy-ahogy meg tud élni.

Marin szerint ez az összeg csak arra elég, hogy az alapvető kiadásuk után csak a Sparos párizsit és a kenyeret vegye meg, de normális, egészséges életet már nem tudna élni, pláne nem albérletben.

„Hatalmas hátrányban vagyunk azokkal szemben, akik budapestiek. Ez megkérdőjelezhetetlen. Nagyon sok szaktársamon látom, hogy nekik van idejük könyvtárba járni, ezt elolvasni, azt elolvasni. Ők nincsenek rákényszerülve arra, hogy elmenjenek dolgozni. Sokkal jobban tudnak teljesíteni, elmenni konferenciára, kutatni, mert van idejük” – magyarázza Marin.

Marin a munkája miatt már jobb anyagi helyzetben van, de a teljes állás meggátolja abban, ami miatt úgy döntött, hogy feljön Budapestre. Az egyetem előadásait egyáltalán nem látogatja, szemináriumokra csak akkor jut be, ha szerencsés időpontban hirdetik meg. A tanárok próbálnak megértők lenni vele, de sokszor taktikáznia kell, hogy több ideje legyen leadni egy-egy beadandót, mert az iskolában a gyerekeknek nem mondhatja, hogy nem volt ideje a dolgozatokat kijavítani, mert beadandót írt.

„Sokszor a tanulás kárára megy a munka. Tökre szeretnék jól tanulni, nagyon érdekel az, amit tanulok, de már az a cél, hogy meglegyen a kettes, és erre állatira nem vagyok büszke, de muszáj valamit dolgoznom. Ennek pedig az az ára, hogy azzal kell taktikázni, hogy hogyan lehet könnyebbséget szerezni az egyetemen. Nekem nagyon rossz, hogy ezt kell csinálnom, és akkor onnan indultunk, hogy vidék, de ez egészen idáig vezet, hogy ilyeneket kell sajnos csinálni” – fogalmaz.

Marin nem tud kevesebb munkát vállalni az iskolában, mert ő az egyetlen matek tanár, ezért gyakorlatilag belekényszerült a teljes munkaidőbe. A 22-es csapdája, hogy még előnyt sem tud azokkal szemben szerezni, akik később kezdenek el dolgozni, mint ő, mert bár két év után át lehet kerülni magasabb bérkategóriába, csakhogy azt a végzés évétől, nem pedig a munkavállalástól számítják. Marin szerint az ő esetében behozhatatlan az az anyagi hátrány, amibe a budapestiekkel szemben került, mert az egyetem végeztével neki a diákhitelt is el kell kezdenie törleszteni.

Berényi Ildikó a szüleivel él a 17. kerületben egy nagy kertes házban, most egy OKJ-s tanfolyamot végez, de még az egyetemet sem fejezte be teljesen. Neki abból a szempontból szerencséje van, hogy ellentétben a vidéki egyetemistákkal, nem kell a lakhatásán és az étkezésén aggódnia. Természetesen ő is vágyik arra, hogy önállósuljon, de tisztában van vele, hogy ha tanulni szeretne, akkor az a legegyszerűbb, ha otthon marad. Ildikó anyukája a BKK-nál dolgozik, az édesapja pedig festő-mázoló. Nem lenne pénzük arra, hogy albérletet fizessenek a lányuknak.

Berényi Ildikó

Ildikónak ugyan néha a szemére hányják a szülei, hogy ideje lenne saját talpra állnia, de a lány az iskola mellett maximum részmunkaidőt tudna vállalni, ami nem lenne elég az albérletre. Ennek ellenére Ildikó szeretne dolgozni, mert nem akar a szüleitől pénzt kérni, ha ruhára van szüksége vagy moziba akar menni. Ő viszont abban a biztos tudatban él, hogy ha nem sikerül munkát találni, akkor sem történik tragédia, hiszen a szülei segítik. A vidéki csoporttársain viszont ő is sokszor látta, hogy számolgatniuk kell a hónap végén.

„Szerencsére gyakorlatilag nem kell költenem semmire, étel van itthon, az egy nagyon nagy előny. Maximum ha sokáig vagyok benn a városban, akkor eszem egy szendvicset. Rendszeresen nem kell költenem ételre, mert tudom, hogy ha hazajövök, akkor van itthon mit enni és akkor legfeljebb nem eszem egész nap” – meséli a 23 éves lány.

Albérletbe vidékiként

Csatári Flóra Sopron környékéről jött egy értelmiségi családból, most pedig a doktoriját csinálja. Amikor feljött, akkor nem is volt kérdés, hogy kollégiumba menjen, mert az albérletet nem tudták volna fizetni a szülei, ezért ha nem vették volna fel, nem jött volna Budapestre. Három évet töltött a kollégiumban, most pedig a barátjával lakik albérletben. Csak később realizálta, hogy mekkora kiváltság, hogy ő vidékiként fel tudott jönni a fővárosba tanulni.

Flóra szülei tudatosan készültek az egyetemre, kiskorától kezdve félre raktak neki, így összegyűlt egy nagyobb összeg, ami a tanulmányai kezdetére volt elég. Ebből gazdálkodott Flóra amennyire tudott, mert azt eldöntötte, hogy mindenképpen megpróbál megállni a saját lábán.

Csatári Flóra

„Elég jól beleláttam az anyagi helyzetükbe, az ember 18-19 évesen is feléri ésszel, hogy ha az én havi megélhetésem felét nekik kell kigazdálkodniuk, akkor az az otthoni háztartásból fog hiányozni, mert persze nem eszem otthon, de mondjuk a házunk nem lett kisebb, annak a rezsije nem lett olcsóbb” – meséli.

Flóra ezért az egyetem mellett munkát vállalt, például az oktatási hivatalnak javított kompetencia teszteket, illetve egy pályázatokat író cégnek dolgozott. Flóra az étkezéseken spórolt a legtöbbet, az egyetem első évében nagyon alacsony költségvetésen élt. Amikor viszont elhatározta, hogy szeretne elkezdeni táncolni, akkor komoly tervezést igényelt, hogy hogy gazdálkodja ki a heti egy táncóra árát. A szülei is próbálták segíteni, ahol tudták, ha valamire nagyon szüksége volt, de nem tudta megvenni.

Flóra a doktori iskolában 140 ezer forintot kap ösztöndíjként és jelenleg a barátjával lakik albérletben. Szerinte a budapestieknek is megvan a maguk keresztje, hogy nem tudnak önállósodni, de sokkal nagyobb anyagi biztonságban élnek, mint a vidékiek.

„Attól függetlenül, hogy valaki pesti, még messze nem lesz jobb módú, csak van mögötte egy szociális védőháló. A stresszfaktora kevesebb, mert én nagyon tisztában vagyok azzal, hogy ha elveszítem a munkámat, akkor haza kell költöznöm Sopronba, több száz kilométerre az itteni életemtől és a barátaimtól. Persze van védőháló mögöttem is, csak az másfajta. Egy pesti, ha ott is hagyja a szüleit és elmegy albérletbe, bármikor hazaköltözhet, attól még nem kell egy teljesen új életet kezdenie.”

Egy hónapig májkrémes kenyér

Van olyan is a vidékről jött egyetemisták között, aki kitart amellett, hogy tanulni jött a fővárosba, és nem megy el mellette dolgozni. Lukács Ede (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) a diákhitel mellett döntött, miután egy év után otthagyta a veszprémi főiskolát, hogy az ELTE-n tanulhasson irodalomtudományt. A 24 éves fiú kollégiumban lakik, Várpalotáról jött nehéz anyagi körülmények közül. A szülei egyáltalán nem tudják támogatni, mert a saját megélhetésük is gondot jelent. Ede szerint ő nem csak a budapestiekhez, hanem a vidékiekhez képest is hátrányban van.

Ede először azért ment Veszprémbe, mert a szülei az anyagiak miatt megpróbálták visszatartani, de a fiú eldöntötte, hogy Budapesten akar tanulni, pedig akkor még bele se gondolt, hogy miből fog megélni. Az egyetem elején a 40 ezer forintos diákhitelből és a nagypapájától kapott havi 20 ezer forintból próbált boldogulni, ehhez jött még hozzá a nagyjából tizenöt ezer forintos szociális támogatás. Azzal próbált spórolni, hogy 300 forintért csak kenyeret és párizsit vett.

Egy évben két hónapban azonban a szoctám sem jön, ilyenkor Edének izgulnia kell, nem igazán tud mit enni. Volt olyan hónap, amit csak májkrémes kenyérrel élt túl, mert hiába ment el nyári munkára, a fizetés is csak egy hónappal később érkezett meg. Az egyik nyarat például úgy vészelte át, hogy hazaköltözött, hogy ne kelljen a 18 ezer forintos kollégiumi díjat kifizetnie.

Ede nem akar az egyetem mellett dolgozni, mert szeretne doktorira felvételizni, a munka pedig a tanulás kárára menne. Alkalmi munkákat vállal csak el, egyszer például egy golfpályán dolgozott 10 ezer forintért, most pedig folyóiratoknak kritikákat szokott írni nagyjából szintén 10 ezer forintért. A jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően megnyert ösztöndíjakból is folyik be valamennyi pénz, amelyekből most elég jól boldogul. Tavaly nyáron pedig egy gyárban dolgozott, mert nem szeretett volna hazamenni Várpalotára.

„Megkérdezte tőlem egy 15 éves nyári diákmunkás srác, hogy te mire gyűjtesz. Mondtam neki, hogy hát kajára, baszd meg” – meséli Ede.

Edének a diákhitel miatt nagyjából 1,5-2 milliós adóssága gyűlt össze, amit fél évvel az egyetem befejezése után el kell kezdenie törleszteni. Szerinte emiatt nagyjából 15-20 év hátrányba került a társaival szemben, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a hátrányt sosem lesz képes behozni.

A budapestiek közül is talán a legszerencsésebbnek mondható Veress Anna (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk), aki bár budapesti, már nem a szüleivel él, hanem a nagymamája lakásában, ahol csak a rezsiért kell fizetnie. Anna átlagos keresetű családból származik, az édesapja vállalkozó, az édesanyja pedig nem dolgozik, mégis saját lakásban lakhat, mert a nagymamája már túl idős ahhoz, hogy egyedül éljen.

Annának ezért maximum havi 50 ezer forintos kiadása van, amiben benne van a rezsi és a kaja. Ezt egyelőre a szüleitől kapja, mert az egyetem első félévében nem tudott elmenni dolgozni, de már 18 éves korában eldöntötte, hogy nem akar a szülei terhére lenni. A következő félévben úgy alakította az órarendjét, hogy tudjon mellette dolgozni, hogy legalább az egyetemi tandíjat maga tudja fizetni.

„Nekem rosszul esik, hogy ennyi pénzt szánnak rám és nem szerencsésnek érzem maga, hanem nem merem másoknak mondani, mert tudom, hogy mit gondolnak erről. Én tudom, hogy nem ilyen vagyok, hogy mindent megkapok és mindenért pénzt kérek. Nem akarok a nagyanyám lakásában élni, hanem majd pénzt akarok szerezni és a saját lakásomban élni” – mondja Anna.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Magyar Péter a volt Orbán-kormányról: „Úgy viselkednek, mint a lebukott bolti tolvaj”

Magyar Péter miniszterelnök ezzel a hasonlattal reagált Gulyás Gergely közlésére a vitnyédi menekülttábor-tervvel kapcsolatban. Szerinte az előző kormány tudatosan vezette félre a közvéleményt, miközben belső iratok szerint részletes előkészületeket tettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.