Az I. világháború első magyar halottja
Ha az ember a festői szépségű Tisza-tó környékének egyik legnagyobb városában, Abádszalókon jár, a főtéren egy impozáns szoborba botlik. A szobor egy katonát ábrázol, a felirat tanúsága szerint ő Kovács Pál, az I. világháború első halottja. Ez egyből elgondolkodtatott minket: honnan lehet tudni, hogy egy ekkora háborúban ki halt meg először? Szerencsére a kérdés másokat is foglalkoztatott, így bőven van lehetőség arra, hogy kiderítsük: valóban az abádszalóki Kovács Pál volt az első?
Egy háborúban minden halott számít, minden halott külön tragédia a családnak, különösen igaz ez a világ első igazi tömegháborújára, amely teljesen felülírta a korábbi, csataterekre korlátozódó háborúfelfogást. Ebben a helyzetben az elsőség kérdése szimbolikus jelentőségű, ám a helyzet koránt sem ilyen egyértelmű.
Vegyük fel hát Sherlock Holmes jelmezét és nyomozzunk együtt! Három fő kérdésünk van a közelgő évforduló kapcsán:
mikor, hol, ki volt az első világháború első halottja?
Az első két kérdésre viszonylag könnyen választ lehet találni, hiszen az közismert tény, hogy elsőként az Osztrák-Magyar Monarchia üzent hadat Szerbiának 1914. július 28-án. Az összes többi hadüzenetre, tehát a nagyhatalmak beszállására a háborúba, augusztus elején került csak sor. Mindjárt a következő napon, 29-én hajnalban szerb katonák parancsba kapták, hogy robbantsák fel a Száván átívelő zimonyi vasúti hidat. Zimony Belgrád mellett található, az akkori országhatár pedig a Száva volt, így a híd stratégiai szempontból rendkívül fontos helyen feküdt, annak magyar oldalát pedig a szolnoki 68-as gyalogezred védte. Ennek volt tagja Kovács Pál is. Így tehát megvan az első hadi cselekmény, hiszen a hidat védők pedig azt kapták parancsba, hogy akadályozzák meg a szerbeket, miután azok sikeresen felrobbantották a szerb oldalon lévő pilléreket. Elkezdődött a világháború első ütközete.
A levéltári adatok szerint a csatában három 68-as baka hunyt el: Kovács Pál, Bíró Gábor és Veres Imre. Szerepel tehát Kovács Pál neve, aki valóban Abádszalókon született és apjával együtt dohánykertész volt a mestersége, majd behívták katonának. Eddig rendben vagyunk, Kovács valóban ott volt és valóban elhalálozott a világháború első ütközetében. Azonban azonnal felmerül a kérdés, hogy a háromból melyikük halt meg legkorábban?
Ennek a kérdésnek a tisztázása máig nem sikerült pontosan és arra, hogy miért pont Kovácsot tartják az elsőnek, több válasz is született.
Több korabeli, tehát még a világháború alatt született forrás is megállapítja a halálesetek tényét, azonban csak egy fennmaradt történet mondja el, hogy pontosan mi is történt. Eszerint a történet szerint Kovácsot és Bírót parancsnokuk elküldte lőszerért, amihez ellenséges golyózáporban tudtak csak eljutni. A lőszeres láda nagyon nehéz volt, a két gyalogos azonban visszajutott vele a lövészárokig, ekkor Bíró előrement, hogy Kovács leadja neki a ládát, ám utóbbit ekkor érte a végzetes golyó, ami fejbe találta, esélye sem volt. Az már csak talán a sors iróniája, hogy Bíró ezt látva felmászott a ládáért, de abban a pillanatban őt is eltalálta egy golyó. A történet szerint egy óra múlva halt csak meg, de így is kevéssel maradt le arról a dicsőségről, aminek senki sem akart, akarhatott a viselője lenni.
A történet kétségtelenül érdekes, ám a történészek nem szeretnek a szájhagyományra támaszkodni, még ha jelen esetben nincs is ennél sokkal többünk. A problémát az jelenti, hogy a források több dologban sem értenek egyet, például, hogy melyik fél támadt előbb, volt-e szerb áldozata az ütközetnek és valóban Kovács volt-e az első halott.
Egy másik, népszerűvé vált verzió szerint az egészet csak 20 évvel később találták ki azért, hogy Abádszalók lakóit büszkévé tegyék. Eszerint a magyarázat szerint az 1934-ben már miniszterelnöki tisztet betöltő Gömbös Gyula országjárása során Abádszalókon kimondta, hogy Kovács az első halott. A gond csak az, hogy Gömbös az abádszalóki körzetből lett beválasztva a Parlamentbe, ami felveti annak a lehetőségét, hogy talán csak azért mondta, amit, hogy választói kedvében járjon.
Mindenesetre a szobor elkészült, ami először még csak az összes magyar katonára akarta emlékeztetni a helyieket, akik azonban a szoborban Kovács Pál vonásait vélték felismerni.
A szobrot 2007-ben felújították, akkor került rá az elsőségét hirdető felirat is.
Annyi biztos, hogy Kovács Pál abádszalóki dohánykertész 1914. július 29-én meghalt egy olyan háború legelső csatájában, ami aztán milliókat vitt magával a túlvilágra. Az impozáns abádszalóki szobor túlmutat Kovács Pálon, mindazokat a katonákat képviseli, akik életüket áldozták hazájukért és egy olyan ügyért, amivel talán ők maguk sem voltak teljesen tisztában.
Forrás: nagyhaboru.blog.hu
Ha érdekes volt a történet, nyomj egy lájkot!