Az Amazon a világjárványnak köszönhetően letarolta 2020 munkaerő-piacát
Miközben világszerte cégek milliói dőlnek be, százmilliók vesztik el ideiglenesen vagy végleg munkahelyeiket a járvány miatt, az Amazon elképzelhetetlen módon erősítette pozícióit, Jeff Bezost pedig úgy tűnik, tartósan a világ leggazdagabb emberévé tette.
Bezos óriás vállalata 2020 januárja és októbere között 427 ezer új dolgozót vett fel, jelenleg alkalmazottainak száma pedig globálisan meghaladja az 1,2 milliót.
Ez azt jelenti, hogy a seattle-i főhadiszállástól Indiáig naponta átlagosan 1400-an léptek be az Amazonhoz, amely így több mint 50%-kal növelte alkalmazottai létszámát az egy évvel korábbihoz képest – írja a New York Times.
Az már az év első felében nyilvánvalóvá vált, hogy a csomagküldő vagy házhoz szállító cégek lesznek a koronavírus járvány nagy nyertesei.
Miután az Amazon megrendelései is az eddiginél is nagyobb fokozatra váltottak, egyre több dolgozóra lett szükségük, nagyrészt a raktárakban, de felvettek számos szoftver és hardver mérnököt is, hogy erősítsék a felhő alapú számítástechnikát, vagy a szórakoztató streaminget, amelyek szintén berobbantak a járvány miatt.
A toborzás július után vált igazán intenzívvé, azóta vettek fel 350 ezer embert, azaz naponta 2800-at. És ebben a számban nincsen benne az a 100 ezer ember, akiket csak az ünnepi bevásárlások idejére alkalmaztak és az a mintegy félmillió kiszállító sofőr, akik csupán szerződött és nem alkalmazotti státusban vannak az Amazonnál.
A toborzás sikere nagyban köszönhető a pandémia okozta recessziónak és a korlátozások miatt összeomlott számos iparágnak, köztük a vendéglátóiparnak vagy a légi közlekedésnek. Bezos szerint ezekben az időkben még többet jelent, ha valakinek kiemelt fizetéssel és magas szintű egészségügyi ellátással járó munkát kínálnak.
Még az amerikai szövetségi kormány is segített az Amazonnak. Márciusban ugyanis egy 2 billió dolláros ösztönző csomag lehetővé tette az egyes államoknak, hogy bezárassák a hagyományos kiskereskedelmi boltokat, ezzel is akadályozva a vírus terjedését. Az áruik iránti igény pedig átvándorolt az Amazonhoz.
Áprilistól júniusig 57%-kal többet adtak el, mint az előző év ugyanebben az időszakában.
A munkaerő-felvétel érdekében a cég hatalmas reklámhadjáratot indított, tv-ben, óriásplakátokon és e-mailben egyaránt, kiemelve a munkaszerződéssel járó, akár 3000 dollárt, vagyis több mint 1 millió forintot is elérő bónuszokat és nem utolsósorban a koronavírus elleni biztonsági intézkedéseket. Nemrégiben egy olyan reklámfilmet készítettek, amelyben egy maszkot viselő Amazon-alkalmazott látható, aki csak ennyit mond: „Biztonság, biztonság, biztonság.”
Gyorsan lecsaptak a bizonytalan ideig fizetés nélküli szabadságra küldöttekre, kiemelt órabért és túlórapénzt kínálva. Közben még megállapodást kötöttek olyan cégekkel is, amelyek csökkenteni voltak kénytelenek állományukat, mint az Uber, az American Airlines vagy a Marriott szállodalánc, hogy reklámozzák az ő munkaerő-felvételüket.
Emellett legalább ezren dolgoztak az Amazon emberi erőforrás-csapatának szánt szoftvereken, portálokon, algoritmusokon, amelyek a személyes beszélgetéseket megspóroló on-line toborzást segítették.
Ilyen gyors alkalmazotti gyarapodás példa nélkül az amerikai vállalkozások történetében.
Gazdaságtörténészek szerint az Amazon tömeges munkaerő-felvétele csak a II.világháború első éveihez hasonlítható, amikor a hadiipari üzemágaknak rengeteg emberre volt szükségük, vagy a háború utáni időszakhoz, amikor a katonák hazatértek és az építőiparban volt a legtöbb munkalehetőség.
Ha tartja ezt a tempót, akkor két éven belül lekörözheti a jelenleg a világ legnagyobb munkaadó vállalkozásának tekintett Walmartot. Mellesleg ez utóbbi sem panaszkodhat: március óta csak az Államokban 180 ezer új alkalmazottat vett fel, és on-line eladásai 2020. harmadik negyedévében 79%-kal nőttek.
A kiskereskedelmi vetélytársak gyakorlatilag esélytelenekké váltak a e-kereskedelem globálisan közel 10%-át utaló Amazonnal szemben, amely Észak-Amerikában a piac 38%-át uralja.
És nincs megállás: a cég idei ünnepi eladásai az Amerikai Kiskereskedők Szövetségének előrejelzése szerint 30%-kal nőnek tavalyhoz képest.
Az Amazon terjeszkedése ugyanúgy fejtörést okoz az amerikai és európai törvényhozóknak, mint a többi tech óriásé, a szintén hatalmas Google-é, Facebooké és Twitteré.
Novemberben az Európai Unió a trösztellenes szabályok megsértése címén indított eljárást a cég ellen, azzal vádolva Bezosékat, hogy hatalmukkal és a vevők adataival visszaélve kárt okoznak a kisebb vetélytársaknak. Az Amazon azzal védekezik, hogy oldalukon a kisebb kereskedő cégek eladásai is nőttek. Vizsgálatot folytat a cég ellen az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is, és várhatóan Joe Biden megválasztott elnök is folytatja majd a technológiai óriások elleni lépéseket.
Margaret O’Mara, a washingtoni egyetem történész-professzora szerint
az Egyesült Államok lassan „Amazon-nemzet” lesz, mivel a cégnek szinte minden államban vannak lerakatai. Egyúttal felhívta a figyelmet annak a kockázatára, ha egy ország vagy egy régió túlságosan egy munkaadótól függ, bár, mint mondta, az Amazon még nem tart itt.
Az Amazon óriási sikerének azonban megvannak az árnyoldalai is. Már korábban is többször nyilvánosságra kerültek dolgozói panaszok a hatalmas tempóról, a már-már totalitárius módszereket idéző ellenőrzési rendszerről. A cég például figyeli a szakszervezeti aktivisták posztjait a közösségi médiában, de még egy magánnyomozó céget, a Pinkertont is felfogadták, hogy kövessék a lépéseiket.
A november 27-i Black Friday alatt a cég dolgozói nemzetközi tiltakozó akciót tartottak az Egyesült Államoktól Bangladesig, Európától Mexikóig. Éppen azért időzítették akciójukat erre a napra, mert ez a hagyományos nagy karácsonyi bevásárlások kezdete, amikor a legnagyobb hajszának vannak kitéve a raktári dolgozók és a szállítók egyaránt, és amikor rendszerint a legtöbb üzemi baleset történik.
Az Amazon dolgozói és velük szolidáris zöld szervezetek, köztük az Extinction Rebellion, az Oxfam és a Greenpeace követelik, hogy a cég biztosítsa alkalmazottainak a szakszervezeti tagság jogát, szüntesse be adómegkerülési gyakorlatát, és kötelezze el magát az eddiginél jobban a környezetvédelmi normák betartása mellett. Követelték továbbá a munkabérek emelését, prémiumot a csúcshetekre és veszélyességi pótlékot, amíg a pandémia tart, valamint azoknak a dolgozóknak a visszavételét, akiket azért bocsátottak el, mert nyilatkoztak a munkahelyi egészségügyi és biztonsági körülményekről.
A tiltakozásoknak azonban eddig nem sok foganatjuk volt, a cég egyedül a bérpolitikájában tett engedményeket.
