KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A biztos halálból hozza vissza a kutyákat – Görögországból és Nigériából is jönnek hozzá

Dr. Kiss Gabriella már közel 7000 epilepsziás kutyának és macskának segített. Nehéz a dolga: olyan módszerekkel gyógyít, amelyeket máshol aligha alkalmaznak kisállatokon.


A cikkben szereplő videók gyengébb idegzetű olvasóink számára felkavaróak lehetnek.

Dr. Kiss Gabriella, az Epilepsziás Kutyákért Alapítvány egyik alapítója és vezető állatorvosa két és fél évtizede küzd azért, hogy az epilepsziás kisállatok is teljes életet élhessenek. Talán meghökkenve olvasod az "epilepsziás kutya" kifejezést, talán pontosan tudod, miről van szó, és talán épp te is egy olyan gazdi vagy, aki minden lehetséges eszközt bevetve szeretné enyhíteni kedvence rohamait, elkerülve a szedatív mellékhatású gyógyszerek használatát, avagy végleges esetben a kisállat eutanáziáját.

Bizony, az epilepszia nemcsak embereknél, hanem kutyáknál (sőt, úgy általában véve az összes melegvérű állatnál) is épp elég gyakori jelenség. És ők is szenvednek tőle.

A nagy különbség az emberi és az állati epilepszia kezelésénél az, hogy míg az előbbi esetben egy komplett orvosi csapat dolgozhat a rohamok pontos kiváltó okainak megfejtésén, különböző szakterületeket egyesítve - neurológia, pszichológia, neuropszichológia, pszichiátria, epileptológia, és akár még egyéb területek is -, addig az állatoknál átlagos esetben egy egyszerű állatorvosi vizsgálatra kerülhet sor. Pedig az állatoknál pontosan ugyanolyan komplexek lehetnek az okok, és az, hogy az agynak melyik területe érintett.

Ezért aztán - Dr. Kiss Gabriellával folytatott beszélgetésünkből kiderült - száz és ezer eset van, ahol az epilepsziás házikedvenc egyáltalán nem a megfelelő kezelést kapja, éppenséggel pont a kezelésbe hal bele végül.

Brutika és a spánielek Juditnál (2)

Jött a gazdi boldog nyugalommal a kutyusáért, majd meglátta, hogy halott

Gabriella és férje az elsők között voltak - szám szerint a hetedikek -, akik magánrendelőt nyitottak Budapesten. Ma itt már nagyjából 600 állatorvosi magánrendelőt számolhatunk. Eleinte természetesen Kiss doktornő is, mint mindenki más, a jól ismert és mindenfelé bevett szakmai protokollokat követve igyekezett gyógyítani az állatokat. Az epilepsziás kutyák esetében azonban ezek a jól ismert protokollok egyre gyanúsabbá váltak számára.

"Alig tudtam egy-két kutyát meggyógyítani, és számtalan tünettel találkoztam, amelyeket sehova sem tudtam besorolni. Nem tudtam, mi történik a beteg szervezetében, nem tudtam diagnózist felállítani, és egy orvos számára ez rettenetes érzés" - meséli a doktornő.

Rendelői képek (4)

1992-ben beállított hozzá az egyik gazdi, akinek kutyáját Gabriella akkor már jó egy éve kezelte. A kutyának valamiért folyamatos rohamai jelentkeztek, és nem akartak leállni. Kiss doktornő az ilyenkor használatos szedatív gyógyszereket adta be neki órákon át.

"

Emlékszem, délután 5 óra volt, a gazdi boldogan jött vissza érte, abban a biztos tudatban, hogy megszűntek a rohamok. Ehelyett át kellett adnom neki a halott kutyusát... Akkor és ott azt mondtam magamnak, hogy én itt ezt befejeztem. És elkezdtem tanulni.

- emlékszik vissza.

Videó: Roxi testtartási rohama

Videó: Roxi vizuális hallucinációja

Azzal a lendülettel fejest is ugrott a humán epileptológiába, és kezdetét vette egy több évtizedes, a mai napig is tartó önképzési út, amely során neves professzorokkal dolgozott együtt, és nemcsak a külföldi és hazai szakirodalomba vetette bele magát, de folyamatosan gyarapodó tudásának köszönhetően egy napon ő maga is elkezdett írni. Mára már publikációk sora, és egy Kutyák epilepsziáról mindenkinek című könyv is köthető a nevéhez.

DUNA-TV-fekvő-KG

A humánepileptológia, vagyis az emberi epilepszia elméleti és gyakorlati megfigyelésével megfejtette a mindaddig oly frusztráló titokzatos tüneteket, válaszokat kapott a kérdéseire.

Mára Gabriella határozottan állítja: egy epilepsziás állat kivizsgálásához és megfelelő kezeléséhez pontosan ugyanúgy ismerni kell a humán pszichiátria és a neuropszichológia - vagyis ez esetben állatpszichológia - idevonatkozó részeit, mint az embernél. És ez a legtöbb állatorvosnál, érthető módon, hiányzik.

Sőt, még akkor is pokolian nehéz lehet az orvos dolga, ha ezt a sok szakterületet mind kitanulja. Az epilepszia "egyezményes tüneteire" (szakkifejezéssel klasszifikációjára) 4-10 évente készít friss leírást a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga és a WHO. Ehhez az egész világról befutó vizsgálati eredményeket központosítják. Az eredmény? Állandóan változnak a tünetek.

Deduska Juditnál (2)

Gabriella több egyetemi előadást tartott már a témában, és a fiatal állatorvosok egyre-másra léptek oda hozzá a prezentációk után, hogy megkérdezzék, hol lehet mindezt részletesen megtanulni. A doktornő erre annyit felelt: nem tud róla, hogy bárhol is tanítanák, de ő szívesen megtanít akárkit. Így esett, hogy oktatni is elkezdte ezt a háttérbe szorított és oly felfedezetlen területet.

Jelenleg 40 magántanítványa van, akikkel néhány éve létrehozta az Epilepszia Centrum Hálózatot. Így minden megyében legalább egy, humán-és állatorvosi epileptológiából képzett Kiss-tanítványhoz el tud menni az aggódó gazdi, ha az Alapítvány ráckevei székhelye túl messze volna.

A szakmai protokollt, amit önállóan állított fel az állati epilepszia kezelésére, a legtöbb helyen nem követik és nem tulajdonítanak figyelmet neki. Pedig Gabriella gyakorlatilag megelőzte a korát.

g
ga

Természetesen nem mindig csak kutyák érkeznek Gabriella rendelőjébe

2004-ben felfedezte, amit 2015-től vezettek be

Kora megelőzését jól bizonyítja az a mérföldkőnek számító eset, amikor 2000-ben behoztak hozzá egy szibériai huskyt, Lupust, akit négy éven át tartó gondozásba vett - sikertelenül. 2004-ig mindennap több rohama volt a kutyusnak. Gabriella egy ponton belefáradt a küzdelembe, és feladta. A kutya gazdája ekkor rászólt: szedje össze magát, vegye elő a szakirodalmat, és gyógyítsa meg. A doktornő így tett.

Levette a kutyát az addig adagolt 4 gyógyszerről, helyette egyet kezdett el adni neki, a levetiracetamot. A kutyus ezután 10 évig élt rohammentesen. 16 évesen halt meg.

Videó Lupus rohamáról:

"

2004 óta próbálom elfogadtatni a levetiracetamot a régi, szedatív mellékhatású gyógyszerek helyett, de csak 2015-től alkalmazzák az állatgyógyászatban!

- magyarázza értetlenül Gabriella. Amikor megkérdezem, miért nem hallgatnak rá, csak annyit felel: nincs katedrája. Ő nem arra fordította az éveit, hogy híres és elismert nevet kovácsoljon magának az állatorvosi szakmában. Nem könnyű csak úgy elhitetni valamit, ha egyszer századéves terápiás protokollal fordul szembe, amiben 170 éves gyógyszert alkalmaznak, mind a mai napig, csaknem az egész világon.

3 PET-VIZSGÁLAT

Spanyolországtól Nigériáig mindenhonnan rohannak hozzá

Bár Gabriellának eszébe sem jutott ezzel a szóval élni, biztos vagyok benne, hogy a neki köszönhetően nagyjából 3000 tünetmentessé vált kutya gazdái sokan csodatevőnek tartják. Nem egyszer fordul elő, hogy egy állatklinikán napokig fekszik benn a kutya, szűnni nem akaró rohamai miatt. Aztán átviszik őhozzá, és egy nap múlva rohammentesen megy haza. Nem kell füllentésekre vagy túlzásokra gondolni: egyszerű a magyarázat, még én is megértettem a laikus fejemmel.

A legtöbb helyen még mindig a nyugtató, szedatív mellékhatású gyógyszereket adják be nekik. Ezzel nem szüntetik meg a rohamokat, éppen ellenkezőleg: néha rögzítik a rohamállapotot. Olyan rohamnál, ami alvás közben tört elő, ez gyakorlatilag borítékolható. Ennek eredményeképp pedig a kutya légzése - 3-4 rohamokkal és alvással telt napot követően - leáll.

Nem egyszer volt már, hogy az utolsó pillanatban juttatták el a kutyust Gabriellához vagy tanítványaihoz, akik azonnal megszüntették a nyugtatók adagolását, és tünetmentessé tették. Nagyon sok állatot hozott vissza "a felhő széléről" - fogalmazott ő maga és lánya is, aki évek óta próbálja segíteni édesanyja munkáját.

Az ország, Európa és a világ minden szegletéről jönnek hozzá - Athén, Dubaj, Nigéria, Spanyolország, Anglia, Németország és a Kárpát-medence valamennyi országa -, és a legtöbb esetben óriási megkönnyebbüléssel, boldogan távoznak tünetmentes jóbarátjukkal.

Sajnos az epilepszia bármelyik kutyusnál - és melegvérű háziállatnál - bármikor jelentkezhet. Jó, ha megjegyzed a www.kutyaepilepszia.hu oldalt, vagy az Epilepsziás Kutyákért Alapítvány Facebook-oldalát. Sőt, az Epilepsziás Kutyákért Fórumon is sokat megtudhatsz: az aggódó gazdik itt osztják meg egymással tapasztalatukat, tanácsaikat.

Videók rohamtünetekről, amelyek, mint látható, nagyon szerteágazóak lehetnek:

További videókat találsz az alapítvány honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: