SZEMPONT
A Rovatból

A Birodalom visszavág – a királynő a Diana-évforduló előtt „üti le” végleg Harryt és Meghant

Diana egyik barátnője, Simone Simmons szerint a walesi hercegné kiskorukban megeskette a két fiát, hogy „soha nem engedik, hogy bárki közéjük álljon”. Diana július 1-jén lenne 60 éves. Vilmos és Harry között pedig fájóan sok minden áll: Meghan Markle, egy óceán, és egy állóháború, amit vélhetően a királynő fog megnyerni. 


A Kensington-palota kertjében, azon a részen, ahol Diana a legszívesebben időzött, a hercegné születésének hatvanadik évfordulóján, július 1-jén ünnepélyesen leleplezik a szobrát. Ian Rank-Broadley tervezte. Ő alkotta meg a királynő arcképének dombornyomatát is, amely minden egyes brit pénzérmén látható. A szűk körű ünnepségen jelenlegi ismereteink szerint hárman jelennek meg a királyi családból: Vilmos herceg, Katalin hercegné és Harry herceg. 

Senki sem tudja, hogy egy 24 éve halott anya mit gondolna. De egy dolgot feltételezhetünk: a lassan két-három éve húzódó, egyre keserűbb és egyre mélyebb sebeket ejtő állóháború, amely a két fia kapcsolatát szinte a végletekig mérgezte, összetörné a szívét. Nem ezt akarta, nagyon nem.
 

Harry és Meghan viselkedéséről, főként azóta, hogy másfél évvel ezelőtt bejelentették a királyi családból való távozásukat, már írtam.

Az állásfoglalásom egyértelmű: lehet szeretni vagy nem szeretni a királyi családot, ez a britek dolga, de a sussexi hercegi pár az én szubjektív megítélésem szerint akkor is feleslegesen sok szégyent és fájdalmat okozott nekik. Főként, amikor Harry nagyapja, Fülöp herceg haldoklott. Azzal viszont én is tisztában vagyok, hogy a világ talán leghíresebb családja körül rengeteg a pletyka és a félinformáció (a filmekről, filmsorozatokról ne is beszéljünk, amelyeket sokan az egy és osztatlan igazságnak fogadnak el). Ezért most igyekszem az elérhető leghitelesebb hírforrásokra támaszkodni. Vagyis Harry és Meghan saját, a televízió nyilvánossága előtt kimondott szavaira, a szóvivőjük útján és a honlapjukon kiadott, hivatalos közleményeire, a Buckingham-palota közleményeire, illetve a nagyvilág előtt zajló, szemmel látható történésekre.

Hogy a Megxit (ez a sussexiek "lelépésének" általánosan használt neve) körül kinek volt igaza, és kinek nem, abba most ne menjünk bele. Valószínűleg egy kicsit mindenkinek, ahogy az a családi vitáknál általában lenni szokott. Induljunk most el 2021. március 7-től, amikor Harry és Meghan a szó szerint világbotrányt okozó, leleplező nagyinterjút adták az amerikai CBS csatornán, a sokáig a "talkshow-k királynőjének" tartott Oprah Winfreynek. A CBS beszámolója szerint az interjú felvételről ment, kb. két héttel korábban kezdték meg a forgatását Kaliforniában, órákkal azelőtt, hogy a királynő férjét, Fülöp edinburgh-i herceget szívproblémákkal kórházba szállították Londonban (ez nyilván véletlen egybeesés). 

Az interjú felvétele előtt pár héttel Erzsébet hivatalos közleményt adott ki, amelyben hírül adta, hogy az egy évvel korábban, 2020. január 13-án tartott Megxit-megállapodás értelmében Harrytől és Meghantól 2021 áprilisától elveszi az összes királyi patrónus-címét, valamint Harry összes, tiszteletbeli katonai rangját.

Egyedül a kapitányit tarthatja meg, mert arra tíz éves katonai szolgálata során saját jogán rászolgált, a többit a királynő adományozta neki, vagy Fülöptől örökölte a nagyapja hivatalos viszavonulásakor. Hogy ez – az egyébként teljesen várható és megjósolható – döntés mennyiben befolyásolta az Oprah-interjú tartalmát, nem tudni. Mindenesetre Harry és Meghan az interjúban (sok egyéb mellett) a következő állításokat tette:

 

1.

A királyi család egyik "senior" tagja (tehát valaki a "nagyok" közül) aggodalmát fejezte ki Harrynek (csak Harrynek) amiatt, hogy milyen sötét lesz Meghanék születendő gyermekének, Archie Harrisonnak a bőrszíne, hiszen Meghan anyja afroamerikai. A megjegyzés forrását nem voltak hajlandóak elárulni ("it would be too damaging", mondták, vagyis "túl ártalmas lenne"). A megjegyzés időpontjában eltért a hercegi pár beszámolója: Harry szerint még az eljegyzésük előtt hangzott el, Meghan szerint a terhessége alatt. Meghan azt is megerősítette a rákérdező Oprah-nak: Archie valószínűleg a bőrszíne miatt nem kapott a születésekor hercegi rangot.

2.

Károly herceg a sussexiek távozása után, tehát 2020 elején "anyagilag elvágta" a fiatal párt, és nem fogadta Harry telefonjait. Ezért kényszerült Harry üzleti megállapodásokat kötni a Netflix-szel és a Spotify-jal, valamint hozzányúlni édesanyja, Diana rendelkezésére álló örökségéhez (ez kb. 7 millió font, vagyis 2,8 milliárd forint). 

3.

A Palota nem segített Meghannak, amikor 2018 őszén, miközben Archie-t hordta a szíve alatt, öngyilkossági gondolatai voltak. Meghan beszámolója szerint felkereste a személyzeti főnököt, aki nem értette, miért hozzá fordul, és kérte, hogy erről inkább a királyi családdal beszéljen. Harry pedig azt mondta, nem merte bevallani családjának, hogy Meghan öngyilkos akar lenni, mert szégyellte. Itt megint volt egy kis ellentmondás, előtte ugyanis azt állították, hogy a család és az udvar emberei elutasították, hogy Meghan pszichiátriai segítséget kapjon, mert "rossz fényt vetne a Palotára." Ezek szerint Harry mégis elmondta nekik.

4.

Amikor Meghan csatlakozott a királyi családhoz, elvették az útlevelét, a jogosítványát, a kulcsait. Volt idő, amikor négy hónapon át ki se engedték a palotából, még a barátaival se mehetett el vacsorázni a városba. Gyakorlatilag fogoly volt. 

5.

Katalin megríkatta Meghant az esküvői ruhapróbán. 

6.

Harry azért hozta el Meghant és Archie-t Angliából, mert "nem akarta, hogy a történelem megismételje önmagát" (ezzel egyértelműen édesanyja, Diana tragikus sorsára utalt, akinek haláláért a herceg régóta az agresszív sajtót és a rideg, közömbös királyi családot hibáztatja). 

Az interjút gyakorlatilag az egész világsajtó lehozta, és a beszámolókban rendre előbukkant a kifejezés, miszerint Harry tízmilliók előtt, jelképes "atombombát dobott a családjára."

II. Erzsébet majdnem két napig hallgatott, majd egy szűkszavú közleményt adott ki, amelyben sajnálatát fejezte ki Harry és Meghan megpróbáltatásai miatt. Megerősítette, hogy komolyan veszik és "családon belül" kivizsgálják az ügyet. Továbbra is nagyon szeretett családtagnak tekintik a herceget és a hercegnét. Egyetlen finom odaszúrás volt csak a közleményben: "Recollections may vary". Vagyis "A visszaemlékezések eltérőek lehetnek."

Egy hónappal később, április 9. reggelén Fülöp herceg meghalt. Semmilyen információ nincs arról, hogy ez alatt az egy hónap alatt Harry meglátogatta volna. A temetésére eljött, majd a hazatérése után az Amazon stream-szolgáltatón megjelent, megint csak Oprah-val készített, a mentális egészségről szóló interjújában a herceg kijelentette, hogy a családjában "genetic pain", vagyis "genetikai fájdalom" fut végig. Az ő nagyon nehéz gyerekkorát Károly herceg okozta, ami nem csoda, hiszen őt is így nevelték (ezzel közvetve az akkor csak pár hete halott Fülöp és a gyászoló királynő szülői teljesítményét illette ismét nyilvános kritikával). 

Az azóta eltelt csaknem három hónapban elképesztő PR-háború kerekedett az ügy körül. Komoly és kevésbé komoly lapok, tévécsatornák, királyi szakértők, talk-show házigazdák, és persze a cikkek alatt és a közösségi médián százezerszám felbukkanó kommentelők háborogtak Harry és Meghan hányattatásain.

Úgy tűnt, az első hetekben megszületett a népítélet: a királyi család (és sokak szerint a brit nép is en bloc) rasszista, rideg, elnyomó, valósággal fogva tartotta Meghant, megtagadta a mentális segítő szakembert egy öngyilkosságra készülő, terhes anyától, majd anyagilag földönfutóvá tette a sussexieket. Ugyanúgy elbántak Meghannal, mint hajdan Dianával, mekkora bátorság volt Harrytől, hogy kimenekítette a feleségét a biztos halálból.

A Palota mélyen hallgatott, egyetlen ember szólalt meg: Vilmos herceg, akit egy hivatalos eseményen az utána futó riporterek arról faggattak, vajon tényleg rasszista-e a családja. Visszafordult, és érezhetően elfojtott indulattal ennyit mondott: "Egyáltalán nem vagyunk rasszista család." Míg a világ Meghanékat sajnálta, bevallom őszintén, én inkább a királyi családot. A királynő lassan 70 éves uralkodásának egyik kőbe vésett alapszabálya szerint ugyanis ("Never complain, never explain" – "Soha ne panaszkodj, soha ne magyarázkodj") némán tűrniük kellett a Sussex-osztag (valóban ez a nevük a neten, "Sussex Squad") elképesztő, olykor brutálisan fenyegető gyalázkodásait. Egyetlen szóval sem vághattak vissza, nem cáfoltak, nem magyarázkodtak.

És ekkor történt valami. Meghan és Harry június 4-én, a honlapjukon hivatalosan bejelentették kislányuk világra jöttét, akit a közleményük szerint Lilibet "Lili" Diana névre kereszteltek. Mint írták, a Lilibet a királynő gyerekkori, családi beceneve, a Diana pedig természetesen tisztelgés Harry édesanyjának emléke előtt.

A Palota közösségi média felületein udvariasan gratulált, örülnek a jövevénynek. A világ elolvadt: micsoda gesztus, a királynő beceneve, utoljára Fülöp szólította így, nincs itt semmi baj, minden dédmama elolvadna a megtiszteltetéstől. Igen ám, de itt már kezdett kétfelé szakadni a közvélemény. A brit, az ausztrál, a kanadai (nemzetközösségi országok, tisztelik a királyi családot) bulldog-újságírói akkorra már ízekre szedték a hírhedt Oprah-interjút. Archie nem a bőrszíne miatt nem kapott hercegi rangot, hanem V. György király 1917-es rendelete alapján, miszerint az uralkodó dédunokáinak nem jár, csak a közvetlen trónörökös esetében. Ezt Harry és Meghan pontosan tudta.

További kétségek: hogy lehet, hogy Meghan útlevelét elkobozták, amikor a házasságkötésük utáni egy évben dokumentáltan, videók és fotók tömkelegével alátámasztva 13 külföldi utat tett meg (többek között egy New York-i, félmillió fontba kóstáló, öt napos, babaváró bulit, ahonnan George Clooney feleségével, Amal Clooney-val repült vissza magángépen Londonba)? Ez egyébként épp akkor volt, amikor a terhes hercegné állítólag hónapokig "fogolyként" élt a Palotában.

Ha öngyilkos gondolatokkal küzdött, mit keresett a Palota személyzeti főnökénél, miért nem szólt a férjének, aki több brit, mentális egészségügyi szervezet és alapítvány királyi mentora, sőt, saját bevallása szerint ő maga is évek óta pszichiáterhez jár (ezt épp az Amazonos Oprah interjúban erősítette meg)? Meghan anyja, Doria is mentális segítő szakember. Őt nem tudták felhívni? Senkit sem tudtak felhívni? Nem volt térerő? 

Ekkor ütött be a Lilibet-ügy. A közhangulat ekkor már lassan, de biztosan kezdett a sussexiek ellen fordulni. Rengetegen voltak ugyanis, akik nem értették: ha az életemet mentve menekülök el egy elnyomó, rideg, rasszista családból, majd mindezt a tévében világgá is kürtölöm, miért nevezem el a kislányomat ugyanennek a családnak a fejéről? Ráadásul a legbensőségesebb, gyermekkori becenevét használva, amit még az édesapjától kapott, és amelyen a családban SENKI nem szólította tiszteletből, csak a férje és a vele szinte egykorú unokatestvérei?

Az első viharjelzés néhány nappal Lilibet születése után kezdett villogni. A hivatalos, brit közszolgálati adó, a BBC a Buckingham Palota egyik magas rangú, de névtelen tisztviselőjétől a következő, velős mondatot idézte: "A királynőt nem kérdezték meg a névről."

A BBC-nek akkora súlya van, a királyi forrásaik olyan atombiztosak, hogy Harryék is megérezték a közelgő bajt. Ügyvédi irodájuk azonnal rázúdult a csatornára, perrel fenyegette meg őket, ezen kívül hosszú közleményben bizonygatták, hogy a királynőt rögtön a baba születése után Harry felhívta, és "reményét fejezte ki, hogy a babát róla nevezhetik el" (sokan furcsállták a megfogalmazást, és azt is, hogy ezt miért nem tette meg korábban, hiszen kilenc hónapja volt rá). Harry egyértelműen abban reménykedhetett, hogy a királynő mellé áll, és cáfolja a BBC állítását. De nem így történt. Sőt. A BBC később azzal is előállt: "A királynőt nem kérdezték meg, csak informálták."

Harryék úgy elhallgattak, mint az a bizonyos...hmmm...a fűben. A brit médiában terjedni kezdett a hír, hogy a királynőnél a gyermekkori beceneve "elkobzásakor" telt be a pohár. Akkor döntött úgy: szakít a több évtizedes, no comment elvvel, nincs több méltóságteljes csend. Az udvar emberei ezentúl minden "pontatlanságot" hivatalosan korrigálhatnak, ami a királyi család tagjairól a sussexiek háza tájáról megjelenik. A királynő mindent üt, sakk-matt.

Azóta egy hét telt el, és bármi is legyen az igazság, az érezhető, hogy Harryékre eddig soha nem tapasztalt ellen-össztűz zúdul. Nyilvánosságra kerültek a hivatalos okmányok, miszerint a hercegi pár egy héttel Lilibet születése előtt domain-névként bejegyeztette és levédette a "Lilibet" és a "Lilibetdiana" neveket. Ezt pár napra rá, a szóvivőjük útján ők maguk is kénytelenek voltak megerősíteni, hangsúlyozva, hogy ezzel csak "védeni akarták a lányukat". De akkor hogy lehet, hogy a királynő engedélyét a névhasználatra csak egy héttel később, a baba születése után kérték? 

Nem sokra rá a Korona hivatalosan nyilvánosságra hozta a 2020-2021-es év elszámolásait, vagyis azt az adófizetők által is elérhető dokumentumot, amelyben a dolgozó királyi családtagok költéseit listázzák. Eszerint Károly herceg 2020 nyaráig, tehát az elköltözésük után bő fél évig 2,2 millió fonttal, azaz közel 1 milliárd forinttal támogatta Kanadában, majd Kaliforniában élő fiát és családját. Ehhez jön Diana 2,8 milliárdja (forintba átszámolva), és egy egyelőre nem pontosan ismert, de szintén fontmilliókra rúgó összeg, amelyet Erzsébet édesanyja, az anyakirályné hagyott Harryre még 2002-ben.

Károly tehát nem "vágta el anyagilag" a fiát 2020 elején. Sőt, pontosan annyi pénzt adott neki abban az évben a magánvagyonából, mint a másik fiának, Vilmosnak. Harryék "bosszúját" épp az válthatta ki, hogy 2021-ben viszont tényleg elzárta a pénzcsapot.

A Netflix- és Spotify szerződésből, amelyekről tavaly, a megkötésükkör Meghan és Harry közelményeikben azt állították, hogy dollár tíz-, sőt százmilliókat hoznak majd nekik, eddig egyetlen, 35 perces, mérsékelt hallgatottságú, decemberi podcast realizálódott. Most pedig 5 hónapos "szabadságon" vannak mindketten, hogy zavartalanul együtt lehessenek a kisbabájukkal. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt másfél évben a kaliforniai luxuséletüket főként Károly és Diana pénzéből fedezték.

A legkeményebb "atombomba" (ha már így nevezik mindenütt) azonban Vilmos felől jött. Az ő PR főnöke, Jason Knauf juttathatta el (még az Oprah interjú előtt) azt a 2018-as e-mailjét a The Times-nak, amelyben hivatalosan komoly aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan az akkor friss házas Meghan a személyzettel bánt. Knauf akkoriban Meghanék sajtófőnöke volt. A levelet a Palota személyzeti főnökének, Samantha Carruthers-nek, és William személyi titkárának, Simon Case-nek címezte.

"Nagyon aggasztónak találom a szinte naponta hozzám beérkező beszámolókat a hercegné elfogadhatatlan viselkedéséről. Szemtanúk által alátámasztott esetekről tudok. Eddig két személyi asszisztenst üldözött el az állásából, egy harmadiknak pedig komolyan tönkretette az önbecsülését...A beszámolók szerint a hercegné állítólag rendszeresen kipécéz valakit, főleg fiatal nőket." A Palota akkor még diszkréten kezelte a dolgot, ám az Oprah-interjú után hivatalosan is megbíztak egy független ügyvédi irodát, hogy vizsgálják ki az ügyet.

A munkahelyi lelki bántalmazás, angolul "bullying" ugyanis Angliában komoly jogi retorziókat vonhat maga után az elkövetővel szemben. Meghan és Harry azonnal felháborodott közleményben tagadták, hogy a hercegné bármikor, bárkit is bántott volna, és követelték, hogy adják ki nekik a vizsgálat részleteit.

Az ügyvédi iroda ezt nem tette meg, a vizsgálat végéig, az összes tanú, illetve maga Meghan hivatalos meghallgatásáig nem is tehetik. A vizsgálatról a Palota csak annyit árult el, hogy jelenleg is folyik, a többi már nem megerősített szivárogtatás Robert Lacey könyvéből, aki a két fivér harcát írta meg: eszerint Meghan ellen eddig több mint tíz alkalmazott volt hajlandó tanúskodni. A sussexiek emberei kifejezetten "mérgező" hangulatról, rettegésről, "érzelmi kegyetlenségről", rendszeres üvöltözésről számoltak be, mind Meghan, mint Harry részéről, ha valami nem úgy ment, ahogy ők akarták. Mire Vilmos tudomást szerzett az ügyről, még akkor, 2018-ban, az egyébként amerikai Jason Knaufnak már egész dossziéja volt a "Sussex-terrorról". Vilmos telefonon azonnal kérdőre vonta az öccsét. A beszélgetés állítólag dühös kiabálásba torkollt, és Harry lecsapta a telefont. Vilmos ekkor döntött úgy, hogy "kitessékeli" az öccsééket a Kensington Palotából, a királynő pedig a Londontól kb. egy órányira lévő Windsori kastély parkjában, a viszonylag elszigetelt udvarházat, Frogmore-t jelölte ki nekik lakóhelyül. A két fivér azóta gyakorlatilag alig van beszélő viszonyban egymással. 

Ezek azok a többé-kevésbé igazolható tények, amelyek Diana szobrának leleplezése előtt pár nappal Harry és Vilmos, és úgy általában Harryék és a királyi család viszonyáról árulkodnak. Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy ez nem egy családi idill. Károly sokatmondóan távol is marad az eseménytől, Skóciába utazott.

Bár a két fivér édesanyjuk iránti tiszteletből minden bizonnyal kifogástalanul viselkedik majd a szoboravatón (Harry állítólag már megérkezett Angliába, a COVID miatt kötelező karanténban van), Diana legfőbb vágya, úgy tűnik, nem teljesült. A fiai között mélyebb szakadék tátong, mint a Grand Canyon, a közvéleménykutatások szerint a britek túlnyomó része igen rossz véleménnyel van Harryről, és nem tudni, hogy a helyzet mikor lesz jobb. Visszatér-e valaha a bizalom, mindkét oldalról? Az igazságok, féligazságok, és hazugságok hálójába belegabalyodott, egykor elválaszthatatlan királyi sarjak megtalálják-e újra az utat egymáshoz? 

Édesanyjuk, Diana szobra mindenesetre július 1-jétől a Kensington-palota kertjében várja majd, hogy a hercegné fiai egyszer rátaláljanak a békére, amelyre neki, a saját életében nem sikerült. 

(Források: CBS, BBC, The Times, The Telegraph, The Royal Family, Clarence House, dukeandduchessofcambridge, https://archewell.com)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár
A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.


A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET: