KÖZÖSSÉG
A Rovatból

​​Idén ők kapták meg a Richter Aranyanyu Díjat

A díj a nők megbecsülésének jelképe lett, négy kategóriában összesen kilenc győztest avattak.


Az idén már 6. alkalommal adták át a Richter Aranyanyu Díjat. A díj alapítói, a Richter Gedeon Nyrt. és Rácz Zsuzsa író ezeken a történeteken keresztül szeretnék láthatóvá tenni az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szférában dolgozó nőket, akik sokszor a háttérben, minden elismerés nélkül végeznek felbecsülhetetlen értékű munkát.

A Ridikül Magazin különdíjával együtt idén is kilenc nő vette át a Richter Aranyanyu Díjat a nők megbecsülésének ünnepén, a november 10-én tartott díjátadó gálán.

aranyanyu1

Tömegeket mozgósítanak minden évben az aranyanyuk

Pedagógusok, akik hozzáállásukkal és újfajta nevelési módszereikkel úgy érnek el sikereket, hogy a gyerekek felszabadultsága, öröme ugyanolyan fontos marad számukra, mint az iskolában nyújtott teljesítmény. Orvosok, akik

nemcsak munkaidőben, hanem azon kívül is biztonságot és reményt tudnak adni a sokszor kétségbeesett családoknak.

Egészségügyi szakdolgozók, akik munkájuk mellett szociális munkát is végeznek, miközben meg sem fordul a fejükben, hogy ez vajon az ő dolguk-e.

Azok, akik idősek, betegek, munka nélkül maradt, vagy éppen hajléktalan emberek életének adnak értelmet akkor, mikor ők már a határán vannak, hogy feladják. Olyan nők, akik a megoldást keresik a problémákra, akik képesek arra, hogy a sokszor kivitelezhetetlennek tűnő ötleteiket megvalósítsák.

"
A Richter Aranyanyu Díj díjazottjai mindannyian elszántak. Észrevétlenül, a háttérben teszik a dolgukat és nem is gondolnak arra, hogy munkájukkal az egész társadalom jólétének megteremtéséhez és fenntartásához járulnak hozzá nap mint nap.

"Ők azok, akik pozitív, inspiráló történeteiken keresztül minket, a díj alapítóit is minden évben megerősítenek abban, hogy fontos elismernünk őket, és bemutatnunk munkájukat a nagyközönségnek is” – mondta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője.

aranyanyu4

A díj mára igazi sikertörténet lett, évről-évre több száz jelölés érkezik. A zsűri idén is 16 nőt juttatott a döntőbe, négy kategóriában egy zsűri és egy közönségdíjat adtak át. A nagyközönség a döntősöket a róluk készült kisfilmekből ismerhette meg, majd egy-egy szavazat leadásával eldönthette, hogy kik legyenek díjazottak.

"
A díjat a női munka megbecsülésének növeléséért hívtuk életre, de mára többé, önálló intézménnyé, közösségé nőtte ki magát. A női testvériség megvalósulása, egymás támogatása és megbecsülése felbecsülhetetlen társadalmi érték.

– hangsúlyozta Rácz Zsuzsa író, a Richter Aranyanyu Díj megálmodója.

aranyanyu3

A négy kategória egy-egy győztesét a zsűri tagjai közösen választották ki. Az öttagú zsűriben Dobó Kata színésznő, Kriston Andrea, a Kriston Intim Torna módszer kidolgozója; Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon kommunikációs vezetője és Rácz Zsuzsa író voltak benne.

A legtöbben az egészségügyben dolgozókra szavaztak

A szavazók az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozókat részesítették kitüntetett figyelemben.

A kezdetektől vezette a listát és az orvosnőknek adott szavazatok 54%-át szerezte meg Dr. Rovács Melinda, az orvos kategória közönségdíjasa. Melinda már gyerekkorától gyógyítani szeretett volna, most Nyergesújfalun körzeti gyermekorvos, s lelki támasza is az aggódó szülőknek. Azt vallja, hogy a kicsik gyógyítása úgy teljes, ha az egész családot megismeri, megérti és ha kell, támogatja.

Többször segített gyógyszerek kiváltásában nehéz anyagi helyzeteben lévő pácienseinek, előfordult, hogy egy kimerült édesanya gyerekére vigyázott, hogy ő pihenhessen, vagy éppen otthagyott egy családi ünnepet, hogy egy mentőautóban a kórházig kísérje betegét.

Az orvos kategóriában Dr. Schill Beáta neonatológus vehette át a zsűri díját. Beáta miközben az alig 50-60 dekás koraszülötteket segíti önálló életre képes csecsemőkké válni, azon is dolgozik, hogy ebben a kétségbeesett helyzetben a gépek, műszerek ijesztő világában a szülők szülőkké válhassanak. Ő volt, aki Magyarországon elsőként kezdeményezte az édesapák bevonását a koraszülött ápolásba, valamint a kenguruzást, amikor a kezdetektől a szülők mellkasára fektetik a kisbabákat a nehéz körülmények ellenére is.

A „Kengurumamaként” emlegetett Beáta azt mondja, ez a kapcsolódás a legapróbbakra gyakorolt pozitív élettani hatása mellett a szülővé válást és családdá kovácsolódást is segíti.

Az egészségügyi szakdolgozó kategória közönségdíjasa Garai Erzsébet, a kiskunfélegyházi Dialízis Központ főápolója lett. A művesekezelésre szoruló emberek életébe visz naponta reményt és boldogságot apró figyelmességeivel, a betegei már várják a megszokott napi ölelést, vagy a reményt adó kis pozitív üzeneteket tartalmazó kártyáit.

A zsűri díját Dr. Némethné Dr. Ignácz Andrea vehette át, aki nem egy hagyományos patikát vezet: a nagykanizsai Király Gyógyszertár valóságos intézménnyé vált, egyfajta közösségi tér lett általa. Az ide betérők nemcsak kedvességet, hanem választ is kapnak az egészséggel kapcsolatos kérdéseikre.

A vezetőnő vallja, hogy a gyógyszertáraknak egyre nagyobb szerepük lesz a betegségek megelőzésében, ezért ők már orvosaikkal együttműködve keresik mindenki számára a megoldást. Andrea sikerrel működteti a nők egészségvédelméért dolgozó Király Női Klubot és aktív szerepet vállal a város életében is.

Motiválni képes pedagógusok

Mindkét díjazott pedagógus újszerű nevelési elveket vall, törődő, motiváló hozzáállásukkal elérik, hogy diákjaik kiegyensúlyozottabbá váljanak, és ne roppanjanak össze a magas elvárások súlya alatt sem. A pedagógus kategória közönségdíjazottja, Kovács Nikoletta hitvallása: Játszani, játszatni és játszani tanítani.

A budapesti Kontyfa tanára mind a 600 „gyerekének” tudja a nevét és a sokszor nehéz élettörténetét is. Látja, ki jön éhesen iskolába, kinek mire van szüksége, és ha kell, ő maga intézkedik. Szívügye az iskolán belüli agresszió és indulat kezelése az élménypedagógia módszerével. Nico nem egy átlagos igazgatóhelyettes, ajtaja mindenki előtt nyitva áll, kártyázik, társasozik diákjaival.

A zsűri Zémann Erika vezetőedzőt díjazta. A ritmikus sportgimnasztikát oktató Erika vallja, hogy a versenysportban is csak motiválással és nem büntetéssel lehet valódi eredményeket elérni. Megértő, támogató, együttérző személyiségével azt mutatja meg, hogyan lehet a sport mindig örömforrás. Igazi támasz ő, aki abban hisz, hogy a szeretet és a törődés az igazi motiváló erő. Módszere tökéletesen működik, ezt sportolói eredményei bizonyítják.

Másodszor ismeri el a díj a szociális terület szakembereit

Idén különösen lényeges a díjátadó napja, hiszen a szociális munka világnapját november 12-én ünnepeljük. A díj életében mérföldkőnek számított, amikor az alapítók úgy döntöttek, hogy a szociális területen dolgozókat is elismerik. A Richter Aranyanyu Díj szociális területen dolgozó kategóriájának közönségdíjasa Mester Gyöngyi munkavállalási tanácsadó lett.

Ő az, aki képes visszaadni a hozzá kerülő munkanélküli emberek önbecsülését, tenni akarását azzal, hogy hozzájuk méltó munkát talál számukra. Egy olyan konstrukciót alkotott meg, amely országosan elismert modellprogram lett. Hátrányos helyzetű családok lakásait újították fel az állástalan szakemberek, és miután a lakások megszépültek, többen munkát is kaptak. A magukat kezdetben fölöslegesnek érző emberekből lelkes közösséget kovácsolt, akik már önmagukért és egymásért is képesek küzdeni.

A zsűri választottja Tóthné Mikulás Veronika, a hajdúböszörményi idősek otthonának idősgondozója lett. Veronika harminc évig dolgozott gyártósoron majd úgy döntött, hogy szeretne segítségre szoruló emberekkel foglalkozni.

Kevesen hittek benne, de ő keményen tanult, és megvalósította álmait. Ma is napi 12 órában dolgozik, de már szívvel-lélekkel teszi. Gondozottjai számára igazi kincs a jelenléte, könnyebbé varázsolja az idősek mindennapjait.

A Ridikül Magazin 2016-ben is különdíjat ajánlott fel, amelyet Görög Athéna főszerkesztőtől a legtöbb jelölést kapó Mágoriné Sinka Eszter körzeti nővér vehetett át. Eszter nem ismer lehetetlent, ha a betegekről van szó.

Munkája után még meglátogatja az idős pácienseit, bevásárol, főz nekik, vagy éppen kitakarít, ha arra van szükség. A felsőzsolcai árvízben ő is érintett volt, ekkor értette meg, milyen az, ha valaki mindenét elveszíti. Azóta valóságos adományhálózatot épített ki, lelkesedése, fáradhatatlansága reményt ad mindenkinek.

Az Aranyanyuk történetei nem a díjak átvételével kezdődnek és nem is ott érnek véget. Évekkel ezelőtt ismerhettük meg egy mozgásképtelen csecsemő történetét, akit szülei a kórházban hagytak. Szabolcs Judit, aki 2013-ban volt díjazott, nemcsak gyógytornászként segítette őt, hanem befogadó családot is talált a babának. Ezt a lányt idén a gála díszvendégeként köszöntötték. Ő Adámi Zsanett paralimpikon, aki negyedik helyezést ért el Rióban 100 méteres hátúszásban.

A különdíjakkal együtt az elmúlt hat év során összesen 46-an vehették át a Richter Aranyanyu Díjat munkájuk méltó elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: