HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij utasította a csapatát, hogy szervezzék meg a választásokat

A teljes tűzszünet után jöhet majd a választás, az azonban egyelőre bizonytalan, hogy ez mikor történhet meg, nincs kizárva, hogy már nyáron.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten tartott megbeszélésén arra utasította csapatát, hogy

a teljes tűzszünet után szervezzék meg az országos választásokat

– írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az amerikaiak azt remélik, hogy április végén jöhet a tűzszünet. A választásokkal kapcsolatban viszont csak május 5. után lehet pontosabb információ. Ekkor jár le ugyanis a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje. Maga a hadiállapot május 8-án ér véget, ez pedig szükséges ahhoz, hogy a választási folyamat hivatalosan is elindulhasson.

A lap forrásai eltérően nyilatkoztak arról, hogy mikor kerülhet sor a választásokra. Többen úgy vélik, hogy Zelenszkij nyárra tervezi a voksolást. A törvény szerint legalább 60 napot kell biztosítani a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lehet.

Az elnök gyorsasága részben annak is köszönhető, hogy Donald Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért háborús helyzetben sem szervezett választásokat, holott Európában általában nem szokás ilyen körülmények között urnák elé járulni.

Más források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, mert az ukrán választási hatóságok arról tájékoztatták a parlamentet, hogy ennyi idő szükséges a választói névjegyzékek frissítéséhez a háborús körülmények miatt.

Petro Porosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője szerint valószínűleg augusztus és október között kerülhet sor a választásokra. Szerinte a kampány már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciókat vezetett be ellene. Hivatalosan ezt Porosenko hazaárulási ügyével indokolták, ugyanakkor többen úgy látják, hogy a háttérben az állhatott, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokban járt, ahol Donald Trump több közeli munkatársával is találkozott.

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly veszélyt Zelenszkij számára, de az elnök ellenszenve gyorsíthatta fel a szankciók meghozatalát. A forrás úgy véli, hogy Zelenszkij akár már júliusban megtarthatja a választást, amivel meglepheti politikai ellenfeleit, mivel a rövid kampányidőszak miatt könnyebb helyzetbe kerülhet.

Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem támogatnák a gyors választást. Szerhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy már a tűzszünet május 8-ig történő megkötése is komoly feladat lenne. Szerinte ennél is nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az orosz megszállás alatt álló területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.

A parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberében, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt ezeket elhalasztották. Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt színeiben nyerte meg az előző elnökválasztást még 2019-ben. Akkor a szavazatok 73,22%-át szerezte meg.

Háborús körülmények között ugyanakkor a választások megtartása számos logisztikai és biztonsági kihívást jelentene. A frontvonalon harcoló katonák, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt álló területeken élők szavazati jogának biztosítása rendkívül nehéz feladat.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz a lengyelországi drónincidensről: A Karmelitában ennyi idő alatt még a kávéfőzők sem indultak be, Varsóban viszont már hadrendben állnak
A Tisza Párt politikusa szerint hat óra alatt a lengyelek mozgósították haderejüket, a NATO is a levegőben járőrözött, míg Magyarországon eközben semmi nem történt.


Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt politikusa élesen bírálta a magyar kormányt, amiért szerinte nem reagált megfelelően arra, hogy szerda éjjel több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.

„Az órám szerint most szeptember 10-én, dél elmúlt már. Több mint hat órával vagyunk túl azon, hogy Oroszország dróntámadást intézett Lengyelország ellen. Ez idő alatt a NATO gépei már a levegőben járőröznek, Varsóban vészhelyzeti intézkedések léptek életbe, egyes megyékben a katonai behívási időt hat órára csökkentették. Magyarországon eközben teljes a csend” – fogalmazott a volt vezérkari főnök.

Szerinte nyoma sincs a Védelmi Tanács összehívásának vagy bármiféle megelőző intézkedésnek, sőt közlemény sem született a szövetségeseinkkel való szolidaritásról. Úgy fogalmazott:

„A Karmelitában ennyi idő alatt még a kávéfőzők sem indultak be, Varsóban viszont már hadrendben állnak. Szijjártó Péternek pedig annyira futotta, hogy párbeszéd kell.”

„Egy katona pontosan tudja: a reakcióidő életeket ment. Egy drón- vagy légitámadás után minden perc kritikus; a hadseregnek azonnal fel kell mérnie a fenyegetés típusát, aktiválni a légvédelmi rendszereket, mozgósítani a gyorsreagálású egységeket, és biztosítani a szövetségesi kommunikáció folyamatos működését” – tette hozzá Ruszin-Szendi, megemlítve, hogy Varsóban már kijelölték a védendő területeket, felszállt a légierő, parancsokat adott a hadműveleti központ, és a tartalék erők mozgósítása is megkezdődött.

Ezzel szemben Budapesten szerinte hat óra telt el anélkül, hogy akár egyetlen katonai vagy politikai lépés történt volna. „Hat óra alatt egy NATO-hadművelet már működésbe lép, de nálunk még mindig csak hallgatás van, a stratégiai parancsok késnek, és senki nem adja meg a katonáknak az irányítást ahhoz, hogy érdemben reagáljanak a fenyegetésre.”

Ruszin-Szendi azt is felvetette:

vajon kit fog hibáztatni a magyar kormány: a lengyeleket, amiért megvédik magukat, vagy „mindenkit, aki nem hajlandó tétlenül nézni az orosz agressziót”.

„A biztonság nem plakátkampány. A biztonság gyors döntés, világos állásfoglalás és szövetségi kiállás. Lengyelország ma megmutatta, mi a honvédelem. Orbán Viktor pedig megmutatta, mi a csend. Ez a rezsim „biztonságpolitikája”: hangos hirdetések, de néma cselekvés, amikor valóban számítana” – zárta közleményét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Az oroszok már nemcsak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is
A Tisza Párt elnöke élesen bírálta a miniszterelnököt és Szijjártó Pétert is amiatt, hogy nem írták le Oroszországot a lengyelországi dróntámadás kapcsán.


Éles hangú közleményben reagált Magyar Péter a Lengyelország légterébe behatoló orosz drónokra és a magyar kormány reakciójára.

Mint ismert, hétfőre virradó éjjel 19 orosz drón sértette meg a lengyel légteret, amelyek közül többet a lengyel légvédelem semmisített meg. Egy ház megsérült, és Lengyelország a NATO 4-es cikkelyének aktiválását kérte.

A történtek után Orbán Viktor megszólalt ugyan, de egy szót sem ejtett arról, hogy az incidenst orosz drónok okozták.

„Az oroszok már nemcsak a magyar Külügyminisztériumban és a spájzban vannak, hanem Orbán hatvanpusztai pálmaházában is”

– írta Magyar Péter, aki szerint példátlan, hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter hallgat az agresszor nevéről.

Külön kitért Szijjártó Péter nyilatkozatára is, aki épp Minszkben tartózkodott, és meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot. Magyar szerint az orosz dróntámadás az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció a térségben.

„A magyar nép kiáll Lengyelország mellett és szolidárisak vagyunk a lengyel barátainkkal az eddigi legsúlyosabb orosz provokáció kapcsán”

– fogalmazott.

Emlékeztetett arra is, hogy korábban többször kijelentették: „a TISZA-kormány miniszterelnökének első útja Varsóba vezet majd”.Végül a jól ismert szólással zárta bejegyzését: „Lengyel, magyar két jó barát…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medián: 13 százalékponttal vezet a Tisza a Fidesz előtt, kétpárti parlament körvonalazódik, a Mi Hazánk 4, a DK 2 százalékon
A választók valamivel derűlátóbbak lettek júniushoz képest. A Medián szerint a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.


A Medián legújabb felmérése szerint a Tisza Párt 13 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében. A biztos szavazók között a Mi Hazánk már nem éri el a parlamenti küszöböt, az MKKP 3 százalékon áll, a DK pedig 2 százalékra esett vissza.

A nyár folyamán a két nagy párt teljesen más stratégiát követett. A Fidesz online kampánnyal próbálta utolérni a Tisza sikerét, míg Magyar Péterék személyesen járták az apró településeket, hogy megszervezzék az aktivista hálózatukat. A választói magatartásban azonban ez nem hozott nagy változást – írja a hvg.hu.

A portál szerint a magyar politika kétosztatúsága stabil maradt az elmúlt hónapokban. A szeptember elején készült reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy öt százalékponttal többen gondolják, hogy jó irányba mennek a dolgok, és ebből leginkább a Fidesz tudott profitálni.

A kormányváltást akarók aránya 62-ről 60 százalékra csökkent, miközben a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.

Arra is többen számítanak, hogy a kormánypárt győzhet, mint három hónappal korábban.

Ugyanakkor a magyarok kétharmada továbbra is borúlátó. A változást akarók vannak többségben, és szűk előnnyel, de még mindig többen gondolják úgy, hogy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre.

A Medián szerint Magyar Péter számára figyelmeztető lehet, hogy a teljes népességben három százalékponttal csökkent a pártja támogatottsága. A biztos szavazók körében viszont továbbra is 51 százalékon áll, ami azt mutatja, hogy a szimpatizánsok elköteleződése erősödött. A Fidesz hívei kevésbé lelkesek, ezért a két nagy tömb között megmaradt a kétszámjegyű különbség.

A részletes adatok szerint a Fidesz júniushoz képest a kisebb városokban és falvakban, valamint az alacsonyabb végzettségűek körében tudott erősödni – ott, ahol egyébként is jobban állt a Tiszánál.

A biztos szavazók között a Mi Hazánk a küszöb alatt van, az MKKP továbbra is 3 százalékos, a DK pedig 2 százalékon áll. Ez a helyzet jelenleg kétpárti parlamentet vetít előre – írja a hvg.hu a Medián alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Varsói orosz ügyvivő: Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a drónok orosz eredetűek lennének
Oroszország a tagadás álláspontját választotta a szerdai incidenssel kapcsolatban. Az esetet korábban több vezető, köztük Orbán Viktor is elítélte.


Ahogy arról korábban több cikkben beszámoltunk, több orosz drón is Lengyelország légterébe hatolt szerda hajnalban. Az akció miatt riadóztatták a NATO gépeit is, az akciót pedig a lengyel miniszterelnökön kívül elítélte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett több európai vezető, így Orbán Viktor is – igaz, ő nem említette posztjában Oroszországot.

A varsói orosz ügyvivő azonban tagadja, hogy a légteret orosz drónok sértették volna meg. Andrej Ordas a Ria Novosztyinak úgy fogalmazott:

„Úgy véljük, hogy ezek az állítások alaptalanok. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a drónok orosz eredetűek lennének”

– vette észre a 24.hu.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök korábban kérvényezte a NATO 4-es cikkének alkalmazását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: