Zárt körű találkozón beszélt magyarországi ügyekről szerdán David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete magyar újságíróknak.
A diplomata egyebek közt válaszolt a magyar kormánynak, amely szerint Joe Biden azért nem hívta meg Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó ún. „demokráciacsúcsra”, mivel a kormány „sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében” nem ért egyet Biden politikájával, hanem „Trump elnök úr” politikáját támogatja. A találkozón egyébként 121 ország vesz részt
Pressman azt mondta, hogy a meghívás nem attól függ, hogy korábbi vagy a mostani elnökhöz baráti a viszonya az adott kormánynak, hanem inkább attól, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt.
A nagykövet példának hozta, hogy a magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, így a kormány rendeleti úton, a parlament megkerülésével hozhat törvényeket.
2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a korlátozott rendkívüli jogköröket biztosító „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.
2020-ban érkezett a 2022 júniusáig tartó, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, ez eléggé kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét.
A 2022. február 24-én indított orosz invázióra hivatkozva a háborús és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet következett, ami újabb lehetőséget adott a rendeleti kormányzásra.
Tavaly 267 kormányrendelet született veszélyhelyzetre hivatkozva, ez az összes jogszabály 18,5 százaléka. Köztük volt a költségvetés jelentős átalakítása vagy az adózási törvények módosítása is - írja a 444.hu.
Zárt körű találkozón beszélt magyarországi ügyekről szerdán David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete magyar újságíróknak.
A diplomata egyebek közt válaszolt a magyar kormánynak, amely szerint Joe Biden azért nem hívta meg Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó ún. „demokráciacsúcsra”, mivel a kormány „sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében” nem ért egyet Biden politikájával, hanem „Trump elnök úr” politikáját támogatja. A találkozón egyébként 121 ország vesz részt
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért vásárol földet Orbán Ráhel 320 millióért Somogyban
A miniszterelnök legidősebb lánya összesen 120 hektárnyi területet vásárolna meg. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Most viszont az is kiderült, hogy miért vásárol földeket a miniszterelnök legidősebb lánya.
„A Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve – a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően – a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez”
- közölte BDPST Koncept.
Orbán Ráhelt egyébként 2021-ben jegyezték be földművesként, ami lehetővé teszi számára a földvásárlást. Ugyanakkor mivel budapesti lakos, a helyi gazdák elővásárlási joggal élhetnek. A kifüggesztés szerint erre 2025. június 10-ig van lehetőségük.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen szóval reagált az Állami Számvevőszék Matolcsy videójára
A volt jegybankelnök egy YouTube-videóban azt mondta, hogy az ÁSZ-jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
A videó után a Telex az Állami Számvevőszéket is megkereste.
„Az Állami Számvevőszék az MNB volt elnökének szavaival kapcsolatosan ennyit kíván reagálni: Ugyan....!”
– válaszolta a lap kérdésére az Állami Számvevőszék Kommunikációs osztálya.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell azoknak, akiket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt a tavaszi nagytakarítós törvényjavaslat
Benyújtották a törvényjavaslatot, ami szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik.
A törvényjavaslat szerint
minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még akkor is, ha transzparens pályázaton nyerték el.
Ide tartoznak az uniós pályázatok is, amelyeken uniós tagországban működő szervezetek vesznek részt.
A javaslat alapján a listára került szervezetek vezetőinek, alapítóinak, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és ezek a személyek kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a hivatal helyszíni ellenőrzést tartson. Ilyenkor a hivatal munkatársai belenézhetnek az iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és ezekről másolatot is készíthetnek. Ehhez rendőri segítséget is kérhetnek.
A javaslatban szerepel, hogy
a szuverenitást olyan tevékenységek veszélyeztetik, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmasak. Ide sorolnak minden olyan cselekvést, ami hatással lehet a választói akaratra vagy a demokratikus vitára.
De a javaslat szerint szerint veszélyezteti az ország szuverenitását bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A törvény az elfogadása utáni harmadik napon lépne hatályba.
Az 1 százalékos felajánlások gyűjtését viszont csak a következő adóévtől tiltanák meg a listára kerülő szervezeteknek.
A javaslat viszont nem tartalmaz konkrét határidőt arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor tegyen javaslatot a kormánynak arról, kiket vegyenek fel a jegyzékbe.
Halász János egyébként azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A javaslat indoklásában a nemzeti konzultációk eredményeire is hivatkozik.
Orbán Viktor március 15-i beszédében a kritikus civileket, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, az ellenzéki politikusokat és a független sajtót is támadta. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.
„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
Magyar azután jelentette be ezt az akciót, hogy Orbán Viktor és a Fidesz szerint pártja brüsszeli érdekeket szolgál és a magyarok ellen dolgozik.
A menet szerdán 11.30-kor indul a Bazilikától a mintegy 300 km-re lévő Nagyváradra.
11 óra környékén már jó egy kisebb tömeg ácsorgott az indulás helyszínén, az emberek között pedig Ruszin-Szendi Romolusz is feltűnt.
Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.
„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
