Visszadobták Paks II. engedélykérelmét
A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az új atomerőművi blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A hatóságnak a létesítési engedélyezési eljárás során el kellett bírálnia az új paksi atomerőmű dokumentációját, az építés engedélykérelmét. Az eljárás lefolytatására 12 hónap állt rendelkezésre, ezt végül három hónappal meghosszabbították. További hosszabbításra azonban már nem volt lehetőség, így a hatóságnak döntenie kellett a kérelem elfogadása, elutasítása, vagy a bővítésért felelős cég hiánypótlásra való felszólítása közül.
„A benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat” – olvasható az OAH szeptember 30-án kiadott közleményében, amelyben leírják: a hivatal az engedélyezési eljárás során igénybe vette nemzetközi és hazai szakértők támogatását is.
A HVG írásában megjegyzi, nem meglepő, hogy az OAH hiánypótlásokat rendelt el, „a kivitelező orosz Roszatom tervei ugyanis alapból nem feleltek meg az uniós előírásoknak, azokat át kellett dolgozni, és még az átdolgozás után is kétséges volt, kiállják-e egy uniós tagország hatósági ellenőrzését”.
Közben az MVM Magyar Villamos Művek, vagyis a működő paksi atomerőmű anyacégének vezetői arról beszélnek, hogy a jelenleg üzemelő blokkok élettartamának meghosszabbítása legalább olyan fontos feladat, mint az új erőmű megépítése. Ez logikus felvetés, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy az új blokkokat csak akkor fogják üzembe helyezni, ha a régiek működési engedélye lejárt, erre pedig a 2030-as évek elején kerülhet sor.
A HVG cikke megemlíti: Jávor Benedek volt Európai parlamenti képviselő szerint az új erőművel kapcsolatban biztonsági kockázatokat vet fel, hogy egy potenciálisan aktív törésvonal fölé tervezték. A kockázatokat még az erős politikai nyomás alatt álló OAH sem merte szó nélkül engedélyezni.
E törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az OAH kikerülne a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól, és egy Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy vezetné a hivatalt kilenc évig.
Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója még a javaslat benyújtása előtt, április 29-én váratlanul, indoklás nélkül lemondott tisztségéről. Ezután a posztját helyettese töltötte be mindaddig, míg Orbán Viktor szeptember 29-i hatállyal ki nem nevezte a korábban energiapolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatot ellátó Kádár Andrea Beatrixot az OAH élére.
A kinevezést az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelentette be közleményében, melyben azt is közölték: az OAH átalakulása „egy már működő és nemzetközileg is hatékonynak ítélt modellnek megfelelően történne, amely a lehető legnagyobb személyi és szervezeti függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”.
Az új atomerőművi blokkok létesítésének hatósági felügyeletével kapcsolatos további részletek ITT olvashatók.
