Összetűzésbe került a rendőrökkel egy férfi szombat este fél nyolc előtt nem sokkal a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Bazilika mellett - írja az Index.hu.
A BRFK a lap megkeresésére elmondta: szombat este fél 8 előtt nem sokkal a rendőrök egy suzukis ellen intézkedtek a budapesti Bajcsy-Zsilinszky út és Andrássy út kereszteződésénél, mert a férfi a piros lámpánál zavartan viselkedett, és becsmérlő kifejezéseket tett.
A sofőr rükvercben megpróbálta elütni az egyik rendőrt, majd menekülni próbált, és közben kis híján elütötte a másik járőrt is. Ekkor rendőrautóval a nyomába eredtek, de a kék Suzuki a záróvonalon megfordult, majd egy robogós ételfutárral összetalálkozva újra visszafordult. Ám a futár leszorított az útról, így a rendőröknek végül sikerült elfogni.
Az esetről készült videón látszik, hogy az agresszív férfit csak nehezen sikerült letepernie a két rendőrnek. Az alkoholszonda a férfinél pozitív értéket mutatott. Az egyik járőr az akció közben a könyökén megsérült, őt mentővel kórházba szállították. A Budapesti Rendőr-főkapitányság hivatalos személy elleni erőszak bűntett gyanúja miatt feljelentéssel él az illetékes ügyészség felé.
Összetűzésbe került a rendőrökkel egy férfi szombat este fél nyolc előtt nem sokkal a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Bazilika mellett - írja az Index.hu.
A BRFK a lap megkeresésére elmondta: szombat este fél 8 előtt nem sokkal a rendőrök egy suzukis ellen intézkedtek a budapesti Bajcsy-Zsilinszky út és Andrássy út kereszteződésénél, mert a férfi a piros lámpánál zavartan viselkedett, és becsmérlő kifejezéseket tett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter a Vsquare cikkéről: Ez minden idők legdurvább beavatkozása a magyar választásba
A külgazdasági és külügyminiszter a róla és Szergej Lavrovról megjelent lehallgatott beszélgetésekre reagált egy hosszabb videóban. Azt állítja, a felvételek választás előtti kiszivárogtatása mögött külföldi titkosszolgálatok állnak, de nem nevezte meg, hogy melyek.
Délelőtti rövid reakciója után hosszabban is reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kedd reggel róla megjelent VSquare-cikkre, amelyben azt tárták fel, hogy milyen telefonbeszélgetéseket folytatott Szergej Lavrovval és más orosz tisztviselőkkel.
A nemzetközi oknyomozó portál által közzétett hanganyagok és leiratok szerint a magyar tárcavezető többek között arról egyeztetett orosz kollégájával, hogy kit kellene levenni az uniós szankciós listáról, illetve beszámolt neki arról is, hogy mi történt az EU Külügyi Tanácsának ülésén, ahogy arról a VSquare kedden beszámolt.
Szijjártó Péter szerint a történtek egyértelműen bizonyítják a magyar választásokba való külföldi beavatkozást.
„Ha valakinek volt még bármifajta kétsége afelől, hogy van-e külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar parlamenti választási folyamatba, akkor az most megkaphatta ma reggel a bizonyítékot”
– jelentette ki a külügyminiszter.
Óriási botránynak nevezte, hogy külföldi titkosszolgálatok rendszeresen lehallgatták a beszélgetéseit, a felvételeket pedig másfél héttel a választás előtt hozták nyilvánosságra.
A miniszter szerint ez nem más, mint külföldi beavatkozás a magyar választásba.
„Mi ez, ha nem minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb külföldi titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba? Ráadásul mindez minden bizonnyal aktív magyar újságírói segítséggel történt”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a külföldi befolyásolás szerinte Ukrajna érdekében történik.
A nyilvánosságra hozott beszélgetések tartalmával kapcsolatban megismételte, hogy a lehallgatási lista nem teljes, mert
nemcsak az orosz külügyminiszterrel, hanem számtalan másik, nem uniós országbeli kollégájával is szokott egyeztetni uniós vagy szankciós döntésekről. „És fogok, természetesen, a jövőben is”
– jegyezte meg.
Azt is elmondta, hogy a telefonbeszélgetésekben ugyanazt képviselte, amit nyilvánosan is szokott: a szankciós politika kudarc, ami rengeteg kárt okozott az Európai Uniónak.
Szijjártó reakcióját így zárta: „Teljesen egyértelmű most már mindenki számára, én azt gondolom, hogy mi a magyar parlamenti választás tétje: vagy marad a szuverén nemzeti kormány, vagy a titkosszolgálatok ideültetnek egy bábkormányt a nyakunkra” – zárta reakcióját.
Délelőtti rövid reakciója után hosszabban is reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kedd reggel róla megjelent VSquare-cikkre, amelyben azt tárták fel, hogy milyen telefonbeszélgetéseket folytatott Szergej Lavrovval és más orosz tisztviselőkkel.
Tordai Bence visszalép, de közben egy hosszú posztban támadja a tiszás ellenfelét, és vár egy kicsit, hátha az lép vissza
A független képviselő bejelentette, hogy a számára nem kedvező felmérések után nem indul újra a 2026-os választáson a budai körzetében. Ezt követően a Tisza Párt helyi jelöltjét, Koncz Áront kritizálta, akinek a személye szerinte „bántja” őt.
Tordai Bence független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszalép a képviselőjelöltségtől a 2026-os országgyűlési választáson. Posztjában felidézte, hogy több mint 18 éve dolgozik a progresszív zöld értékrend politikai képviseletéért, 16 éve áll szemben az Orbán-rezsimmel, és 8 éve országgyűlési képviselő. Felsorolta, milyen áldozatokat hozott a politikai küzdelmek során, a verbális és fizikai abúzustól a bírságokon át a családi otthonát fenyegető hatósági bontásig.
Mint írja, a döntését az elmúlt hónapok kampányeseményei és tapasztalatai alapján hozta meg.
„Egyrészt: egy pillanatra sem felejtettem el, hogy most az elsődleges cél a Fidesztől való megszabadulás; azt mondtam, addig tartom fent a jelöltségemet, amíg az bizonyosan nem eredményezheti azt, hogy a Budapest 04 oevk-ban fideszes egyéni győzelem születik. 2025 tavaszán a Medián 20% körüli támogatottságot mért az állampárti jelöltnek, egy egészen friss, általam rendelt Závecz-Republikon kutatás azonban 30% magasságába tette a Fidesz várható támogatottságát, és 60%-ra a két esélyes ellenzéki jelölt együttes szavazatarányát. Nem gondolom ugyan, hogy a Fidesz támogatottsága Budán az elmúlt évben érdemben nőtt volna, és tisztában vagyok a helyi kutatások módszertani nehézségeivel is, de ezek után nem tudom fenntartani azt az eddigi, alapvető jelentőségű állítást, hogy kizárható lenne a fideszes jelölt befutása nevető harmadikként. Vagyis csak egy ellenzéki jelölt maradhat” – indokolta a döntését.
Másrészt Tordai szerint kulcsfontosságú lenne, hogy ne csak a Tisza Párt képviselői alkossák az új többséget, mert a valódi rendszerváltáshoz a társadalom politikai sokszínűségének képviseletére van szükség. Úgy véli, a zöld, baloldali és liberális javaslatoknak is be kellene kerülniük a következő Országgyűlés napirendjére, de állítása szerint erre csak egyéni győzelem esetén lenne lehetősége, ami a friss felmérések alapján már nem reális.
Harmadik okként az úgynevezett teljesítmény-paradoxont említette.
„A legfrissebb Republikon-Závecz kutatás szerint a kérdésben véleményt nyilvánító budai szavazók 62,3%-a szerint »a választókerület jelenlegi képviselője, Tordai Bence jó munkát végzett«, és 40,2%-uk szerint folytatnia kellene országgyűlési képviselőként. Ami az alkalmasságot illeti, a budaiak 39%-a tartja alkalmasnak Tordai Bencét a választókerület képviseletére, Koncz Áront 32%, míg Fülöp Attilát 28%. A szavazati szándékok szintjén már nem ez a sorrend jelenik meg. Ez az, amit egy friss elemzés – éppen velem példálózva – teljesítmény-paradoxonnak nevez, és demokratikus deficitként értékel” – írta.
Tordai Bence szerint a jelenlegi nyilvánosságszerkezetben és túlfűtött politikai hangulatban nem tud többséget teremteni az álláspontja mellé. Ezt követően a Tisza Párt helyi jelöltjét, Koncz Áront kritizálta, akinek a személye szerinte „bántja” őt. Azt állítja, Koncz korábban „az MSZP-oligarcha Puch László üzleti-politikai körének volt tevékeny részese”, majd 2010 után a NER világához is illeszkedett. Tordai szerint Koncz Áron eltitkolta ezt a múltját, és nem képvisel olyan erkölcsi és politikai minőséget, ami méltó lenne Budához vagy a Tiszához.
A politikus ezért egy „lehetőség-ablakot” nyitott.
„72 óra, azaz 3 nap. Ennyi idő fog eltelni a visszalépésem bejelentése és a hivatalos visszalépési dokumentumok leadása között. Három nap lesz arra, hogy az érintettek átgondolják, ők méltónak találják-e Koncz Áront a rendszerváltó eszme és a budai szavazók képviseletére. Tegyük hozzá, hogy bármit is gondoljanak a tisztességes tiszások, a visszalépési nyilatkozatot csak maga Koncz Áron tudná megtenni.
Vele kapcsolatban pedig nincsenek különösebb illúzióink. 72 óra múlva, péntek délben tehát ellenőrzöm, hogy megtörtént-e Koncz Áron visszalépése, és amennyiben nem, akkor minden további értesítés nélkül benyújtom a visszalépési nyilatkozatot. Ha pedig csoda történik, és sikerül visszahívniuk a jelöltet, akkor nyilvánosan is megemelem a kalapom a Tisza közösségének morális integritása és politikai immunrendszerének kiváló működése előtt, aztán folytatom a kampányt.”
Tordai a poszt végén jelezte, hogy a választásig hátralévő időben továbbra is a Fidesz vereségéért fog dolgozni, és megköszönte az eddigi támogatást.
A Budapest 04-es számú országgyűlési egyéni választókerület a 2026-os kampány egyik legérdekesebb körzete. A II. kerület egészét és a III. kerület egy részét lefedő, budai, átlag feletti státuszú választói csoportokat magában foglaló körzetben 2022-ben Tordai Bence nyert.
A választáson a Tisza Párt jelöltje, Koncz Áron jogász-vállalkozó, valamint a Fidesz–KDNP jelöltje, Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár a kihívója. Az elmúlt hetekben a kampány feszültté vált, Koncz jogi úton támadta Tordai egyik plakátját, de a Nemzeti Választási Bizottság másodfokon elutasította a kifogását.
Több nyilvános közvélemény-kutatás is a Tisza jelöltjének előnyét mutatta a körzetben, ami egybevág azzal a trenddel, hogy a Magyar Péter vezette párt a Fidesz 16 éves hatalmának legfőbb kihívójává vált. Országos és nemzetközi elemzések is a kormányváltás legkomolyabb esélyeseként számolnak a Tiszával, amelynek budai erősödését több felmérés is visszaigazolja. Tordai Bence 2024 júniusában lépett ki a Párbeszédből, azóta független képviselőként politizál, a kampányban erős személyes jelenlétre és a helyi zöld, progresszív bázisára épít.
Tordai Bence független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy visszalép a képviselőjelöltségtől a 2026-os országgyűlési választáson. Posztjában felidézte, hogy több mint 18 éve dolgozik a progresszív zöld értékrend politikai képviseletéért, 16 éve áll szemben az Orbán-rezsimmel, és 8 éve országgyűlési képviselő. Felsorolta, milyen áldozatokat hozott a politikai küzdelmek során, a verbális és fizikai abúzustól a bírságokon át a családi otthonát fenyegető hatósági bontásig.
Mint írja, a döntését az elmúlt hónapok kampányeseményei és tapasztalatai alapján hozta meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Rogán Antal még a helyén van, vagy már egy cellában?
A Tisza Párt elnöke Létavértesen a titkosszolgálati botrány miatt sürgette a kormányzati felelősségre vonást. Magyar szerint olyan dolgok derültek ki az utóbbi napokban, amilyenekbe bármelyik európai kormány belebukott volna.
„Rogán Antal még a helyén van? Vagy már egy cellában van?” – tette fel a kérdést Magyar Péter kedden Létavértesen, ahol a titkosszolgálati botrány újabb fejleményeiről is beszélt.
Mi is beszámoltunk róla, hogy hétfőn a nyilvánosság elé állt az ügyben „Gundalfként” ismert fiatal informatikus. Hrabóczki Dániel a 444-nek nyilatkozva azt mondta, szándékosan dezinformálta az Alkotmányvédelmi Hivatalt, mert úgy érezte, a kihallgatás egyetlen célja a Tisza Párt „összeukránozása” volt.
Magyar Péter a Tisza Párt elnöke országjárásának keddi első állomásán védelmébe vette a fiatalt, aki szerinte felmosta a padlót az egész „rogáni titkosszolgálattal”. Szerinte azonban ez csak részben jó hír, mert a helyzet arról árulkodik, hogy azok az emberek, akiknek az ország szuverenitásának védelme lenne a feladatuk, teljesen inkompetensek. Sőt, szerinte már a választásig hátralévő rövid időre is új vezetés kellene az Alkotmányvédelmi Hivatal élére.
„Rogán Antal még a helyén van? Vagy már egy cellában van? Mert minden kiderült erről. Értem, hogy ez a kormány, ellentétben európai kormányokkal, azt gondolja, hogy ő nem fog lemondani és nincs következmény, de április 12-én lesz valamiféle választás, és a magyar nép ítéletet fog mondani e fölött az aljas, korrupt, minden határon túlmenő hatalom felett”
Úgy véli, olyan dolgok derültek ki az utóbbi napokban, amilyenekbe bármelyik európai kormány belebukott volna. Bár szerinte a Tisza tönkretételére vonatkozó kísérlet kudarccal zárult, a történtek súlyos bűncselekmény-sorozatot jelentenek.
„Már réges rég házkutatásoknak kellene zajlania, letartóztatásoknak a Fidesz-székházban, a Karmelitában, a minisztériumokban, mert ez olyan, mint az ötvenes években, a legrosszabb komcsi időkben”
– mondta.
Magyar Péter úgy véli, már mindenki látja, hogy mi folyik az országban, „nem véletlenül vagyunk napról napra többen”. Arra kérte az embereket, hogy ne reagáljanak a provokációkra. „Ha valami idegesíti a bukás előtt álló hatalmat, az az, ha nem félünk vagy ha belemosolygunk az arcukba” – mondta.
Végül figyelmeztette a polgármestereket és a választásokon közreműködőket, hogy április 12-én senki ne vegyen részt választási csalásban. „Lehet, hogy 2018-ban nem volt, 2022-ben sem volt, de most, a rendszerváltás után lesz. Bárki bárhogy vett részt, szervezőként vagy végrehajtóként, a magyar igazságszolgáltatás elé fog állni, és ezért börtönéveket lehet kapni” – jelentette ki.
„Rogán Antal még a helyén van? Vagy már egy cellában van?” – tette fel a kérdést Magyar Péter kedden Létavértesen, ahol a titkosszolgálati botrány újabb fejleményeiről is beszélt.
Mi is beszámoltunk róla, hogy hétfőn a nyilvánosság elé állt az ügyben „Gundalfként” ismert fiatal informatikus. Hrabóczki Dániel a 444-nek nyilatkozva azt mondta, szándékosan dezinformálta az Alkotmányvédelmi Hivatalt, mert úgy érezte, a kihallgatás egyetlen célja a Tisza Párt „összeukránozása” volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Financial Times: Az OLAF által javasolt pénzek kevesebb mint ötödét szerezték vissza a magyar hatóságok
A lap szerint az uniós csalás elleni hivatal által javasolt, közel 1,4 milliárd eurónyi összegből a magyar hatóságok mindössze 250 millió eurót hajtottak be. Különösen a vámelkerülési ügyeknél szembetűnő a különbség.
Miközben az EU-tagállamok átlagosan a kifogásolt uniós pénzek 71 százalékát visszaszerzik, Magyarországon ez az arány csupán 18 százalék a 2015 és 2024 közötti időszakban – írja a Financial Times.
Ez azt jelenti, hogy az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) által javasolt, közel 1,4 milliárd eurónyi összegből a magyar hatóságok mindössze 250 millió eurót hajtottak be.
A magyar adat azért is feltűnő, mert az OLAF által vizsgált teljes, 7,22 milliárd eurós uniós összegnek aránytalanul nagy, 16 százalékos részét teszi ki, ahhoz képest, hogy Magyarország milyen arányban részesül az uniós támogatásokból.
A különbség különösen a vámelkerülési ügyeknél szembetűnő: a 285 millió eurós érintett összegből csupán 633 ezer eurót sikerült behajtani Magyarországon.
Az adatokból az is kiderül, hogy míg az unióban vizsgált 2144 eset alig 24 százalékában javasolt jogi eljárást az OLAF, addig a 87 magyar ügy 65 százalékánál, összesen 52 esetben látták ezt indokoltnak. A Financial Times-hoz eljutott információk szerint ebből az 52 magyar ajánlásból végül 17 esetben emeltek vádat a hatóságok.
A pénzvisszaszerzés alacsony arányát részben az magyarázhatja, hogy az OLAF csak vizsgálódhat és javaslatokat tehet, vádat azonban kizárólag a tagállami vádhatóság vagy az Európai Ügyészség emelhet. Utóbbi szervezetnek Magyarország szinte egyedüliként nem tagja.
Az egyik legismertebb ügy az Eliosé, ahol az OLAF 43,7 millió euró visszafizetését javasolta, de végül senkit nem ítéltek el. A cég korábbi résztulajdonosa, Tiborcz István tavaly a Financial Timesnak politikailag motivált ajánlásokról beszélt, és kiemelte, hogy a magyar ügyészek kétszer sem állapítottak meg jogsértést. A Direkt36 korábbi cikke szerint az Információs Hivatal megfigyelhette az OLAF nyomozóit, amikor az Elios gyanús tendereit vizsgálták Magyarországon. A kormány korábban azzal is érvelt, hogy a 4-es metró ügye torzította a statisztikát; ebben az ügyben 2019-ben megszüntették a nyomozást.
Kormánypárti oldalról azzal magyarázták a magas ügyszámot, hogy csupán állampolgári bejelentéseket „gyártanak”. Ezzel szemben áll az OLAF akkori vezetőjének 2017-es budapesti kijelentése, aki a bejelentett csalások alacsony aránya kapcsán úgy fogalmazott, hogy vagy szentek laknak Magyarországon, vagy „erősebb volt a csábítás a jelentés elkerülésére”.
A Legfőbb Ügyészség 2021-ben azzal érvelt, hogy „évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, és az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás”. Hozzátették, hogy 2020-ban az OLAF által jelzett ügyek 67 százalékában emeltek vádat. Az ügyészség és az OLAF 2022-ben együttműködési megállapodást kötött, ami az uniós hivatal szerint javított a felek kapcsolatán.
Ha a magyar hatóságok nem hajtják be az érintetteken a szabálytalanul felhasznált pénzt, a kormány más, szabályos számlákat is benyújthat az Európai Bizottságnak térítésre. Ilyenkor a kieső összeget végső soron a magyar adófizetők állják.
Miközben az EU-tagállamok átlagosan a kifogásolt uniós pénzek 71 százalékát visszaszerzik, Magyarországon ez az arány csupán 18 százalék a 2015 és 2024 közötti időszakban – írja a Financial Times.
Ez azt jelenti, hogy az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) által javasolt, közel 1,4 milliárd eurónyi összegből a magyar hatóságok mindössze 250 millió eurót hajtottak be.
A magyar adat azért is feltűnő, mert az OLAF által vizsgált teljes, 7,22 milliárd eurós uniós összegnek aránytalanul nagy, 16 százalékos részét teszi ki, ahhoz képest, hogy Magyarország milyen arányban részesül az uniós támogatásokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
