Videó bizonyítja, hogy csoportosan erőszakoltak meg egy nőt a tálibok a börtönben
Egy videofelvétel bizonyítja, hogy tálib fegyveresek megerőszakoltak és megkínoztak egy afgán emberi jogi aktivistát a börtönben. Az áldozatot zsarolással próbálták elhallgattatni.
Egyre több jelentés szól az afganisztáni tálib börtönökben elkövetett szexuális erőszakról, amit most egy felvétel is megerősít. A The Guardianhez eljutott videón egy afgán emberi jogi aktivista nőt fegyveresek csoportosan megerőszakolnak és megkínoznak egy tálib börtönben.
Az áldozat elmondása szerint a felvételt azzal a fenyegetéssel küldték el neki, hogy nyilvánosságra hozzák a közösségi médiában és elküldik a családjának, ha továbbra is kritizálja a tálib rezsimet.
A videón látható, ahogy a nőnek azt parancsolják, hogy vetkőzzön le, majd ketten többször is megerőszakolják. Egyszer azt mondják neki: „Az amerikaiak basztak téged ennyi éven át, most mi jövünk.” A nő szerint a támadást szándékosan rögzítették, hogy elhallgattassák és megszégyenítsék.
Az aktivista azért került a börtönbe, mert részt vett egy tálibok elleni nyilvános tüntetésen. Azóta elmenekült Afganisztánból, de száműzetésében is folytatja a rezsim kritizálását. A brit lap beszámolói szerint a tálib hatalomátvétel óta a nők és lányok elleni szexuális erőszak egyre gyakoribb lett az országban.
A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet és az ENSZ is aggasztónak tartja az Afganisztánban elkövetett kínzásokról és szexuális bántalmazásokról szóló jelentéseket. Richard Bennett, az ENSZ afganisztáni emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottja szerint továbbra is vizsgálják a jelentések valóságtartalmát.
Az afganisztáni nők helyzete eközben továbbra is kritikus: a tálib rezsim korlátozza őket az oktatásban, a munkavállalásban és az élet számos területén. Heather Barr, a Human Rights Watch női jogokért felelős igazgatója szerint a tálibokra nem szabnak ki semmilyen büntetést a visszaélések miatt, különösen a börtönökben elkövetett szexuális erőszak esetében.
Egyre több jelentés szól az afganisztáni tálib börtönökben elkövetett szexuális erőszakról, amit most egy felvétel is megerősít. A The Guardianhez eljutott videón egy afgán emberi jogi aktivista nőt fegyveresek csoportosan megerőszakolnak és megkínoznak egy tálib börtönben.
Az áldozat elmondása szerint a felvételt azzal a fenyegetéssel küldték el neki, hogy nyilvánosságra hozzák a közösségi médiában és elküldik a családjának, ha továbbra is kritizálja a tálib rezsimet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Orvosi Kamara szerint óriási a baj, így számolnák fel az orvosbárók rendszerét
A Magyar Orvosi Kamara egy vitairatban tette közzé javaslatait az úgynevezett orvosbárói struktúrák lebontására. A felmérésük szerint az orvosok közel 90 százaléka elvárja a döntéshozóktól a jelenség visszaszorítását.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
A Kamara szerint az orvosbárói hatalom három fő pilléren nyugszik: a pozíció-, a tudás- és az eszközmonopóliumon.
Ennek felszámolására konkrét intézkedéseket javasolnak, többek között a vezetői pozíciók (osztályvezető, tanszékvezető) időkorlátossá tételét és rotációját, például kétszer négyéves ciklusokban, ahol az újrapályázás feltétele egy független szakmai és etikai értékelés.
Emellett szorgalmazzák az átlátható, érdemeken alapuló kinevezési rendszert, a felső vezetők számára nyilvános vagyonnyilatkozatot, valamint a beszerzések és a pályázati források elosztásának független auditját. A tudásmonopóliumok megtörésére a tudásmegosztás intézményesítését, a független, alulról szerveződő etikai rendszer létrehozását sürgetik.
A javaslatok mögött komoly orvosi elégedetlenség áll: egy tavaly decemberi, 4000 fős kamarai felmérés szerint a szakma 93 százaléka úgy látja, léteznek a definíciónak megfelelő orvosbárók a rendszerben.
Forrás: MOK
A megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy a karrierjét már negatívan befolyásolta ezen szereplők jelenléte, és közel 90 százalékuk várja el a döntéshozóktól a visszaszorításukat.
A felmérés szerint az elmúlt három évben a leggyakoribb torzító hatás az autoriter döntéshozatal, a rokoni kapcsolatok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása volt.
A kormányzat korábbi lépése, a hálapénz kriminalizálása és a jelentős béremelés a Kamara szerint történelmi jelentőségű volt, de önmagában nem számolta fel a torz hatalmi viszonyokat.
A vitairat szerint a hálapénz 2021-es betiltása után a hatalmi struktúrák gyorsan alkalmazkodtak. A befolyásos szereplők a gyorsan bővülő magánszektorban építették tovább a pozícióikat, kihasználva az állami ellátás szűkülő kapacitásait.
Az állami várólisták növekedése egyenesen üzletfelhajtó erőként szolgálja az orvosbárókat, miközben az állami pozíciójukat és kapcsolataikat megtartják a betegutak és a kollégák feletti kontroll érdekében.
Sőt, egyes állami intézmények alapítványokon, belsős cégeken keresztül alakítanak ki informális magáncsatornákat. A Kamara szerint mindez súlyos következményekkel jár a betegbiztonságra és az orvosi utánpótlásra nézve.
A MOK szerint a megoldás a strukturális garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák a hatalom informális koncentrációját.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megegyeztek a pártok: hat bizottságot kap az ellenzék, május 9-én alakulhat meg az új parlament
A kormányoldal és az ellenzék megállapodott a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője szerint készen állnak arra, hogy a jövő héten lezárják az egyeztetéseket, hogy az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
„A bizottsági helyek megosztásáról szóló egyezséggel kapcsolatban az új kormánytöbbség azt jelezte, hogy ezt nem tekinti biankó felhatalmazásnak, azaz az egyes személyek esetén is kontrollt kíván gyakorolni az ellenzéki pártok által jelölt bizottsági és országgyűlési tisztviselők felett”
– mondta Gulyás Gergely az MTI tudósítása szerint.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője az egyeztetést követően arról beszélt újságíróknak, hogy a bizottsági struktúrában sikerült megállapodniuk, a tárgyalást konstruktívnak nevezte. Úgy fogalmazott, élnek, de nem élnek vissza azzal a felhatalmazással, amit a szavazók bizalmából kaptak. Hangsúlyozta, hogy átgondolták az ellenzéki pártok kéréseit, és nagyvonalúan jártak el.
Azt is elmondta, hogy az alakuló üléshez kapcsolódó egyeztetések következő körét jövő hét keddre tervezik, amikor már az Országgyűlés alelnökeinek, illetve a bizottságok elnökeinek és alelnökeinek személye lesz a téma.
„Vannak még technikai kérdések, amelyeket meg kell beszélni, de azt gondolom, készen állunk arra, hogy a jövő héten lezárjuk ezeket az egyeztetéseket, és az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani”
– mondta.
Arról is beszélt, hogy az ülésrenddel kapcsolatban később nyilatkoznak. A házszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy az ülésrend változzon, az ezzel kapcsolatos terveikről viszont még nem tudott részleteket megosztani. Bujdosó Andrea azt is közölte, hogy a költségvetés vélhetően később fog a parlament elé kerülni.
A tervezett húsz parlamenti bizottsággal kapcsolatban azt mondta, a bizottsági struktúra leképezi a minisztériumit, emellett lesznek olyan bizottságok is, amelyek állandó részei a parlamenti munkának.
A részletek kidolgozása még hátravan, a Fidesz-KDNP csütörtökön tárgyal a Mi Hazánkkal arról, hogy az ellenzéken belüli tisztségek megosztása pontosan hogyan történjen.
A Mi Hazánk korábban már jelezte, kulcspozíciókat követel a parlamentben, megnövekedett frakciójára hivatkozva.
Nem ez az egyetlen nyitott kérdés, amelyben a leköszönő és az új kormányoldalnak dűlőre kell jutnia. Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn kérte a távozó kormánytól a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet május 31-ig történő meghosszabbítását.
Gulyás Gergely erre úgy reagált, olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak.
Ennek két technikai lehetőségét vázolta: az egyik a veszélyhelyzet meghosszabbítása a kért időpontig, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szintű elfogadása az átmeneti időszakra.
A miniszter jelezte, a leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott.
A pártok közötti egyeztetések már korábban megkezdődtek az új Országgyűlés felállásáról. Ennek keretében Magyar Péter bejelentette, hogy a parlament alakuló ülésének napjára országos rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter azt ígéri, hogy meglepő nevek is helyet kapnak csapatában
Egy keddi videóban jelezte, hogy közel a személyi bejelentések ideje. Hegedűs azt is elmondta, hogy a felhatalmazást a minisztérium felállítására még tavaly, egy váci konferencián kapta meg Magyar Pétertől.
Nagy neveket és nagy meglepetéseket ígér az egészségügy átalakításához Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A politikus egy kedden közzé tett videóban beszélt arról, hogy már másfél éve dolgoznak a szakmai anyagokon, és hamarosan bemutatják azokat a szakembereket, akikkel a változásokat levezényelnék.
„Az egészségügy, hála istennek, egy olyan helyzetbe került, hogy a munkacsoportjaink több mint másfél éve finomítgatják azokat a szakmai anyagokat, amit természetesen még át kell beszélni a szakmával és a társadalommal is. Az egész minisztériumnak a szerkezetfelállítására én már tavaly, a váci konferencián felhatalmazást kaptam Magyar Pétertől, és onnantól el is indult a folyamat” – mondta Hegedűs.
Mi már olyan sziklaszilárd szerkezettel és olyan emberekkel, szürkeállománnyal tudunk elindulni, ami remélem, az egész társadalomnak és szakmának a megelégedésére fog szolgálni.
Elmondta, hogy egy-egy bejelentésre váró név nagy meglepetést is okozhat a társadalomnak.
„Érezzük a felelősséget, hogy ezt nekünk meg kell tudnunk csinálni, egy olyan szemlélettel, ami a fejlett európai és a legjobb gyakorlatok bevonását jelenti Magyarországon” – fogalmazott,
Nagy neveket és nagy meglepetéseket ígér az egészségügy átalakításához Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A politikus egy kedden közzé tett videóban beszélt arról, hogy már másfél éve dolgoznak a szakmai anyagokon, és hamarosan bemutatják azokat a szakembereket, akikkel a változásokat levezényelnék.
„Az egészségügy, hála istennek, egy olyan helyzetbe került, hogy a munkacsoportjaink több mint másfél éve finomítgatják azokat a szakmai anyagokat, amit természetesen még át kell beszélni a szakmával és a társadalommal is. Az egész minisztériumnak a szerkezetfelállítására én már tavaly, a váci konferencián felhatalmazást kaptam Magyar Pétertől, és onnantól el is indult a folyamat” – mondta Hegedűs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az EU arra számít, hogy Orbán már holnap feloldja az ukrán hitel vétóját
Orbán Viktor miniszterelnök ehhez kötötte a magyar vétó feloldását, és Brüsszelből állítólag már kapott arra vonatkozó jelzéseket, hogy a kőolajszállítás hamarosan elindul, és a sajtóban is ilyen információk terjednek.
Akár már szerdán feloldhatják a magyar vétót az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelkerettel kapcsolatban, miután az uniós nagykövetek mindent előkészítettek a döntéshez. A lépés megnyithatja az utat egy újabb, Oroszország elleni szankciós csomag előtt is, amely teljes tilalmat tartalmazna az orosz olajszállító hajók tengeri szolgáltatásaira – írja a Euronews.
A lap szerint a vétó feloldásához már csak egy egyhangúságot igénylő rendelet vár jóváhagyásra.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelezte: akkor oldja fel a hitellel kapcsolatos vétót, amint újraindul az orosz olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Orbán szerint Brüsszelből „jelzések” érkeztek, hogy az olajszállítás hamarosan helyreáll. Ezzel összecsengenek a ma délután napvilágot látott sajtóértesülések is, ami szerint a szállítás már szerdán megindulhat.
„Holnap pozitív döntésekre számítunk a 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban” – mondta kedden Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Kallas szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, ami egyben azt is jelezné Moszkvának, hogy az EU kitart Kijev mellett. Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdasági biztosa ennél óvatosabban fogalmazott, szerinte nem zárható ki, hogy a vétót még ezen a héten feloldják.
Hangsúlyozta azonban, hogy ha ideiglenesen fenn is marad a vétó, Kijev finanszírozása június elejéig biztosított más szövetségesek hozzájárulásainak köszönhetően.
A tervek szerint Brüsszel 2026-ra fokozatosan 45 milliárd eurót fizetne ki: ebből 16,7 milliárd pénzügyi, 28,3 milliárd pedig katonai támogatás. A fennmaradó 45 milliárd euró 2027-re jutna.
Akár már szerdán feloldhatják a magyar vétót az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelkerettel kapcsolatban, miután az uniós nagykövetek mindent előkészítettek a döntéshez. A lépés megnyithatja az utat egy újabb, Oroszország elleni szankciós csomag előtt is, amely teljes tilalmat tartalmazna az orosz olajszállító hajók tengeri szolgáltatásaira – írja a Euronews.
A lap szerint a vétó feloldásához már csak egy egyhangúságot igénylő rendelet vár jóváhagyásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
