HÍREK
A Rovatból

Vezetékkel az ágyékán kellett egy vizes rongyra állnia egy megkínzott embernek – ilyen az élet az orosz megszállás alatt Herszonban

Fejbe lőtt, megerőszakolt nő, és elöl-hátul vasalóval megégetett civil is kért már segítséget a helyi kórházban.


„Az oroszok zsákot húztak a fejemre és megfenyegettek, hogy nem marad vesém” - meséli borscsfőzés közben a BBC újságírójának Olexander Guz. A háború kezdetén még a Herszonhoz közeli Bilozerka falu képviselője volt. Amikor az orosz hadsereg bevonult a településre, megkeresték az oroszellenes nézeteket valló férfit.

„Egy kötelet kötöttek a nyakamra, egy másikat a csuklómra”

- emlékszik vissza a történtekre Guz, akit ezután terpeszbe állítottak a kihallgatás idejére.

Guz megtagadta a válaszokat, ekkor iszonyatos erővel a lábai közé csaptak. Amint a földön fulladozó férfi megpróbált feltápászkodni, rögtön megütötték. Majd újrakezdődött a kérdezősködés.

Miután március elején Putyin katonái elfoglalták Herszont, az ukrán és nyugati tévécsatornákat felváltották a moszkvai adók. Ezzel párhuzamosan rejtélyes módon kezdtek eltűnni az emberek.

Nehéz pontos képet kapni arról, hogy mi történik jelenleg az egykor közel 300 ezer lakosú kikötővárosban. Ahogy egyre jobban megszilárdítja a hatalmát Oroszország a környéken, úgy félnek egyre inkább megszólalni az emberek.

Akiknek valahogyan mégis sikerül elmenekülni, inkább törlik a fotókat és videókat telefonjaikról attól tartva, hogy az ellenőrző pontokon fennakadnak és letartóztatják őket.

A borscsfőző férfi is inkább átküldte a sérüléseiről készült felvételeket külföldön élő fiának, majd a saját készülékéről törölt mindent.

Az oroszok kínzásairól beszámol egy korábban helyi újságíróként dolgozó férfi is. Oleh Baturint az invázió kezdete után néhány nappal egyszerűen elrabolták.

A férfit előbb térdre kényszerítették, majd arcát eltakarták, és puskatussal ütötték a hátát, a bordáit és a lábát. Ezután nyolc napig börtönben volt, hol végighallgathatta mások megkínzását, és szemtanúja volt egy fiatal férfi színlelt kivégzésének. Szabadulás után derült ki, hogy a verés során négy bordája is eltört.

Olexander és Oleh ma már biztonságban van ukrán ellenőrzésű területeken. A BBC-nek bemutattak olyan fotókat és rendőrségi jelentéseket, melyek egyértelműen alátámasztják a kínzásukról szóló történeteket.

A lapnak név nélkül nyilatkozó herszoni orvos bemutatott egy kórházi zárójelentést, melyen egyértelműen fogalmaznak: testcsonkításra utaló jeleket azonosítottak egy ember testén, majd részletezik a különféle horzsolásokat, valamint vágások, áramütés, fojtogatás és megkötözés nyomait. Aki ehhez hasonló sérülésekkel került kórházba, az orvos szerint kivétel nélkül megégett kézzel és lábbal érkezett az egészségügyi intézménybe. Egy férfi egyszer arra panaszkodott, hogy homokkal teli tömlővel verték agyba-főbe.

Mindez semmi ahhoz képest, hogy

akadt olyan beteg, aki a nemi szervén égésnyomokkal kért segítséget, míg egy megerőszakolt nőt fejlövéssel szállítottak a kórházba. De volt olyan civil is, akinek a hasán és hátán forró vasaló nyomát találták. Egy másik embernek pedig két vezetéket csatlakoztattak az ágyékához, majd ráparancsoltak, hogy álljon egy vizes rongyra.

Az orvos szerint ennél sokkal több embert kínozhattak meg, akik a történtek után nem mernek segítséget kérni még súlyos sérülések esetén sem. Mások pedig attól tartanak, hogy ha jelentkeznek, akkor a szeretteiket is megkeresik az oroszok.

Nem a BBC az egyetlen, ami próbálja felderíteni, mi folyik Herszonban. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója és a Human Rights Watch is aggódik a kínzásokról és csonkításokról szóló jelentések miatt.

Belkis Wille, a Human Rights Watch munkatársa szerint a brit közszolgálati média információi összhangban vannak a civil szervezet tudomására jutott esetekkel. Úgy tűnik, hogy az orosz katonák a megszállt területeken folytatják a lakosság terrorizálását, kínzását, miközben ok nélkül tartanak egyeseket fogva, mások pedig titokzatos módon eltűnnek.

„Ezek potenciális háborús bűnök, melyeket vizsgálunk” – teszi hozzá Belkis Wille.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter úgy írt a munkácsi orosz rakétatámadásról, hogy kihagyta a posztból a „Munkács”, az „orosz” és a „rakétatámadás” szavakat
A külügyminiszer bejegyzésében a magyarok lakta terület bombázásából „Ukrajnából érkezett hírek” lett. Sulyok Tamással ellentétben az áldozatoknak sem üzent.


Csütörtök délelőtt Szijjártó Péter is írt arról a támadásról, amelynek következtében az oroszok rakétája Munkács területén csapódott be. 12 embert megsérült a bombázásban.

A külügyminiszter épp csak a legfontosabb részleteket hagyta ki a posztjából. A bejegyzésben a legfontosabbnak azt tartotta kiemelni, hogy a támadás igazolja a kormány békenarratíváját:

„A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség! Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak.”

A posztban azonban nincs megemlítve Kárpátalja vagy Munkács, nincs szó rakétatámadásról, arról pedig pláne nem, hogy orosz rakéták csapódtak volna be. Szijjártó Péter Sulyok Tamás köztársasági elnökkel ellentétben nem írt együttérzésről sem, és nem üzent a sérült áldozatoknak sem.

Mint arról korábban írtunk, a köztársasági elnök a Facebookon előbb azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért rakétatámadás sérültjeinek”, majd nem sokkal később posztjából eltűnt az „orosz” szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Reagált a kormány a tűzijáték-ügyre: Akinek nem inge, ne vegye magára
Az augusztus 20-i tűzijáték egyik része Orseolo Péterről szólt, akit árulónak neveztek. A kormány szerint történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről.


Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.

Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.

„Az augusztus 20-i tűzijáték minden évben történelmi tematikájú. Míg 2024-ben a honfoglalás, addig az idei évben az Árpád-kor eseményeit mutatta be az ünnepi műsor. Orseolo Péter az árpád-kori történelem része” – írták, és hozzátették:

„Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán: A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van – megszólalt az elemző a munkácsi rakétatámadás kormányzati kommunikációjáról
Rakéta csapódott egy munkácsi gyárba, tizenkét sérült kórházban van. Sulyok Tamás először orosz támadásról írt, majd gyorsan módosította bejegyzését.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.

Az esetre elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált. Együttérzését fejezte ki, majd rövid időn belül módosította posztját: törölte belőle az „orosz” szót, így az esemény már csak „rakétatámadásként” szerepelt a bejegyzésben.

A változtatásról Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott. Úgy fogalmazott: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.”

Lakner Zoltán politikai elemző szintén értékelte a kormányzati kommunikációt. Azt írta: „Egy biztos,

a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig.”

Lakner szerint a kabinet nem találja a megfelelő szavakat a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, ezért olyan kifejezéseket használ, mint a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események” vagy az „Ukrajnából érkező hírek”.

A szakértő a közösségi médiában megjelent magyarázatokról is írt. Felidézte, hogy terjedtek olyan bejegyzések, amelyek ukrán önmegtámadásról vagy hadiüzemet érő katonai csapásról szóltak, miközben valójában egy amerikai tulajdonú kávéfőzőgyárat ért találat Munkács mellett.

Lakner hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van.”

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter egy kiugrott papot nevezett ki a londoni magyar nagykövet helyettesének
A Válasz Online szerint Németh Norbert püspök szeretett volna lenni, de elöljárói nem támogatták. Ezután a külügyminiszter egy fontos diplomáciai posztra nevezte ki.


Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.

A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.

A Válasz Online információi szerint

Németh egyházi pályán is folytatni szerette volna a munkáját, és püspök kívánt lenni. A források szerint azonban „esetében magánéleti kockázatok merültek fel, így az elöljárók nem támogatták a püspökké válás felé vezető úton”.

Közben a londoni magyar nagykövetségen betöltetlen maradt a helyettes vezetői poszt, amelyet korábban Palóczi Péter látott el. Ő június végéig dolgozott ezen a poszton, majd kinevezték stockholmi nagykövetnek.

A Válasz Online szerint Szijjártó Péter rövid időn belül Németh Norbertet nevezte ki a londoni magyar nagykövet első beosztottjának.

A lap egyházi körökből származó információi szerint a külügyminiszter és Németh baráti kapcsolatot ápoltak.

A londoni magyar nagykövetség második emberének tisztsége komoly szakmai felkészültséget igényel. A nagykövet, Kumin Ferenc kormányzati, államigazgatási és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik, a lap szerint azonban ez nem indokolja, hogy a helyettes vezetői posztot diplomáciai tapasztalat nélküli személy kapja meg.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: