HÍREK
A Rovatból

Vezetékkel az ágyékán kellett egy vizes rongyra állnia egy megkínzott embernek – ilyen az élet az orosz megszállás alatt Herszonban

Fejbe lőtt, megerőszakolt nő, és elöl-hátul vasalóval megégetett civil is kért már segítséget a helyi kórházban.


„Az oroszok zsákot húztak a fejemre és megfenyegettek, hogy nem marad vesém” - meséli borscsfőzés közben a BBC újságírójának Olexander Guz. A háború kezdetén még a Herszonhoz közeli Bilozerka falu képviselője volt. Amikor az orosz hadsereg bevonult a településre, megkeresték az oroszellenes nézeteket valló férfit.

„Egy kötelet kötöttek a nyakamra, egy másikat a csuklómra”

- emlékszik vissza a történtekre Guz, akit ezután terpeszbe állítottak a kihallgatás idejére.

Guz megtagadta a válaszokat, ekkor iszonyatos erővel a lábai közé csaptak. Amint a földön fulladozó férfi megpróbált feltápászkodni, rögtön megütötték. Majd újrakezdődött a kérdezősködés.

Miután március elején Putyin katonái elfoglalták Herszont, az ukrán és nyugati tévécsatornákat felváltották a moszkvai adók. Ezzel párhuzamosan rejtélyes módon kezdtek eltűnni az emberek.

Nehéz pontos képet kapni arról, hogy mi történik jelenleg az egykor közel 300 ezer lakosú kikötővárosban. Ahogy egyre jobban megszilárdítja a hatalmát Oroszország a környéken, úgy félnek egyre inkább megszólalni az emberek.

Akiknek valahogyan mégis sikerül elmenekülni, inkább törlik a fotókat és videókat telefonjaikról attól tartva, hogy az ellenőrző pontokon fennakadnak és letartóztatják őket.

A borscsfőző férfi is inkább átküldte a sérüléseiről készült felvételeket külföldön élő fiának, majd a saját készülékéről törölt mindent.

Az oroszok kínzásairól beszámol egy korábban helyi újságíróként dolgozó férfi is. Oleh Baturint az invázió kezdete után néhány nappal egyszerűen elrabolták.

A férfit előbb térdre kényszerítették, majd arcát eltakarták, és puskatussal ütötték a hátát, a bordáit és a lábát. Ezután nyolc napig börtönben volt, hol végighallgathatta mások megkínzását, és szemtanúja volt egy fiatal férfi színlelt kivégzésének. Szabadulás után derült ki, hogy a verés során négy bordája is eltört.

Olexander és Oleh ma már biztonságban van ukrán ellenőrzésű területeken. A BBC-nek bemutattak olyan fotókat és rendőrségi jelentéseket, melyek egyértelműen alátámasztják a kínzásukról szóló történeteket.

A lapnak név nélkül nyilatkozó herszoni orvos bemutatott egy kórházi zárójelentést, melyen egyértelműen fogalmaznak: testcsonkításra utaló jeleket azonosítottak egy ember testén, majd részletezik a különféle horzsolásokat, valamint vágások, áramütés, fojtogatás és megkötözés nyomait. Aki ehhez hasonló sérülésekkel került kórházba, az orvos szerint kivétel nélkül megégett kézzel és lábbal érkezett az egészségügyi intézménybe. Egy férfi egyszer arra panaszkodott, hogy homokkal teli tömlővel verték agyba-főbe.

Mindez semmi ahhoz képest, hogy

akadt olyan beteg, aki a nemi szervén égésnyomokkal kért segítséget, míg egy megerőszakolt nőt fejlövéssel szállítottak a kórházba. De volt olyan civil is, akinek a hasán és hátán forró vasaló nyomát találták. Egy másik embernek pedig két vezetéket csatlakoztattak az ágyékához, majd ráparancsoltak, hogy álljon egy vizes rongyra.

Az orvos szerint ennél sokkal több embert kínozhattak meg, akik a történtek után nem mernek segítséget kérni még súlyos sérülések esetén sem. Mások pedig attól tartanak, hogy ha jelentkeznek, akkor a szeretteiket is megkeresik az oroszok.

Nem a BBC az egyetlen, ami próbálja felderíteni, mi folyik Herszonban. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója és a Human Rights Watch is aggódik a kínzásokról és csonkításokról szóló jelentések miatt.

Belkis Wille, a Human Rights Watch munkatársa szerint a brit közszolgálati média információi összhangban vannak a civil szervezet tudomására jutott esetekkel. Úgy tűnik, hogy az orosz katonák a megszállt területeken folytatják a lakosság terrorizálását, kínzását, miközben ok nélkül tartanak egyeseket fogva, mások pedig titokzatos módon eltűnnek.

„Ezek potenciális háborús bűnök, melyeket vizsgálunk” – teszi hozzá Belkis Wille.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk