HÍREK
A Rovatból

Üres az irodájuk, eltűnt az állami vagyonnal kitömött Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány

A szervezet egy nem létező egyetemet működtet. Bár az irodájuk üres, tavaly azért több mint 120 millió forintot kifizettek bérekre.

Link másolása

Üres az iroda, eltűnt a székhelyéről a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, ami korábban több mint tíz milliárd forintnyi közvagyont kapott az államtól.

Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője hónapok óta próbál utána járni annak, hogy mi a helyzet az alapítvánnyal. A politikus hétfőn közzétett videójában azt mondta, az alapítvány azért jött létre, hogy a magyarországi Fudan Egyetemet működtesse, és ezért kapott 14 milliárd forintnyi vagyont a magyar államtól, készpénzben, ingatlanokban.

„Apró szépséghiba, hogy a Fudan Hungary Egyetem nem létezik. Tehát van ez az alapítvány, ami egy nem létező egyetemet működtet elég sok közpénzből”

- mondta Tompos a videóban. A politikus nem találta az alapítványt a jelenleg hatályos székhelyén, a Kéthly Anna téren, ezért elment a cégbíróságra is. Itt kiderült, hogy a szervezet nem adott be székhely módosítási kérelmet, tehát elvileg továbbra is a Kéthly Anna téren van a székhelyük. Innen azonban már áprilisban kiköltöztek, ami Tompos szerint „természetesen teljesen törvénytelen”.

Egy tavalyi beszámolóból azonban kiderült, hogy az alapítvány régebbi székhelye a Márvány utcában volt. Tompos ezt a címet is felkereste, a recepción azonban nem tudtak semmit az alapítványról, ahogy fogalmaztak: „hírzárlat van”.

Míg a székhelyül szolgáló irodában a Momentum politikusa nem találta meg a szervezetet, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány tavalyi beszámolója szerint azonban

fizetésekre tavaly 123 millió forintot költöttek. A főigazgató bére havi bruttó 2,1 millió forint,

az öt kuratóriumi tagnak havi 811 ezer forintot, a felügyelőbizottsági tagoknak pedig havi 740 ezer forintot fizetnek.

(Forrás: 24.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ömlik a jég az égből, egyre több helyről érkeznek durva felvételek
Délelőtt az Alpokalján indult be a zivatarral, esővel érkező front, és sok helyen jeget is vitt magával.

Link másolása

A Bakonyban, a főváros környékén, a Jászságban és az Apokalján sem úsztuk meg jégeső nélkül a szombat délutánt. Bár kisebb számban, mint az elmúlt napokban, főként nyugaton és északon, valamint helyenként keleten is zivatarok kaptak erőre - írja az Időkép.

Szombaton az egyik legerősebb zivatarcella a Bakonyon söpört át, Eplényben ontotta magából a jeget, rövid idő alatt 30 milliméter csapadék zúdult a településre. A műsor már délelőtt elindult az Alpokalján, Sopront és Szombathelyet is zivatar mosta el, a vasi megyeszékhelyen szintén jégeső kísérte a vihar vonulását.

Fotó: Eplény, Balazspetraa / Időkép
Fotó: Jászfényszaru, Multisakal / Időkép
Fotó: Eplény, gupfika / Időkép

Még több felvétel ITT látható.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ki a legnagyobb költő ma Magyarországon? Hát Deák Dániel! – csúcson a megafonosok költései
Csak nem úgy, hanem forintban. Megafonos kollégáival együtt rekordösszeget, kétmilliárdot meghaladó forintot égettek el, csak a Facebookon.

Link másolása

Nem vicc, a Megafon Központ ismét csúcsot döntött: összesen már 2.003.603.072 forintot költöttek Facebook-hirdetésekre. Az adatokat a Meta Ad Library tette közzé, ami szerint a Megafon költései továbbra is növekednek, és immár messze meghaladják a korábbi összegeket, számolt be a Telex.

Nem csak az összeg lenyűgöző, hanem az is, hogy a Megafon ezzel a magyar politikai hirdetési toplista élére került. A magyar kormány, amely 679 millió forintot költött, és a Fidesz, amely 617 millió forintot hirdetett, messze lemaradtak mögöttük.

A támogatásokat állítólag magánadományokból szerzik, bár ennek részletei nem teljesen ismertek.

A Megafon által felhasznált összegből egyértelmű, hogy hatalmas erőforrásokat fordítanak a közösségi médiára. Átlagosan 1 millió forintot költenek posztonként, ami a magyar politikai hirdetések költségeit is jelentősen megemeli. A szervezet célja, hogy minél több embert érjenek el, kérdés azonban, hogy milyen hatékonysággal.

A legnagyobb költők közé tartozik Deák Dániel, aki 254 176 067 forintot használt fel, valamint Trombitás Kristóf és Stefi Déri is, akik 237 085 141, illetve 226 846 756 forintot költöttek. Bohár Dániel és Rákay Philip is jelentős összegeket fordítottak hirdetésekre, 163 910 454, és 139 873 333 forinttal.

Összehasonlításképpen: 2 milliárd forintból 2-3 magyarországi óvodát lehet egy éven keresztül teljes egészében fenntartani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ezekkel a számokkal lehetett milliókat nyerni az ötöslottón
Nézd meg, hátha te is a szerencsések között vagy!

Link másolása

A Szerencsejáték Zrt. szerint a tévében is közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki május 25-én, szombaton az ötöslottón:

39 (harminckilenc),

41 (negyvenegy),

56 (ötvenhat),

58 (ötvennyolc),

64 (harminchét).

Mivel nem született telitalálatos szelvény az ötöslottón, így a 22. héten már 2 milliárd 700 millió forintért lehet majd játszani.

Nyeremények:

5 találatos szelvény nem volt;

4 találatos szelvény 14 darab, nyereményük egyenként 3 438 930 forint;

3 találatos szelvény 1839 darab, nyereményük egyenként 27 490 forint;

2 találatos szelvény 54 865 darab, nyereményük egyenként 3640 forint.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Bevezetnék a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot, ezzel kampányol a Konzervatív Párt Nagy-Britanniában
Nagy-Britanniában 1960 óta nincs kötelező sorozás. Nem világos, hogy a történetük legnagyobb választási veresége elé néző konzervatívok miért éppen ettől az ígérettől remélnek szavazatokat.

Link másolása

A kormányzó brit Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot.

A választási programpontként vasárnap ismertetett tervezetet szerint mindazok a nagykorúak, akik befejezik iskolai tanulmányaikat, saját döntésük, illetve alkalmassági vizsgálatok alapján számos lehetőség közül választhatnának.

Ezek egyike lenne a katonai szolgálat. Azok, akik ezt választják és megfelelnek az alkalmassági teszteken, tizenkét hónapot töltenének katonai szolgálatban a brit fegyveres erőknél.

Ennek alternatívájaként havonta egy hétvégét - évente 25 napot - kellene eltölteniük a 18 évnél idősebbeknek a helyi közösségeikben működő közszolgálati szervezeteknél, köztük a rendőrségnél, a tűzoltóságnál, a mentőknél, az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS), vagy akár a tengeri mentőszolgálat kötelékében.

Rishi Sunak miniszterelnök a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglapban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy az elképzelés a nemzeti szolgálatnak (National Service) nevezett korábbi rendszert élesztené újjá, de teljesen más, modernizált formában.

Az 1949-ben bevezetett National Service keretében több mint kétmillióan teljesítettek szolgálatot a brit fegyveres erőknél.

Nagy-Britanniában azonban 1960 óta nincs kötelező sorozás, a fegyveres erők mindegyik fegyverneme - a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő - hivatásos önkéntesekből áll.

Rishi Sunak a Mail on Sunday által közölt cikkében hangsúlyozta: a National Service tervezett új formája - amely 2025 szeptemberétől indulna - nem katonai összeírás lenne, hiszen az érintettek "óriási többsége" nem a fegyveres erőknél teljesítene szolgálatot, csak azok, akik kifejezetten ezt választják és megfelelnek a kemény alkalmassági teszteken.

A brit kormányfő szerint az elképzelés lényege az, hogy "mindenki tegyen valamit az országért". Legyen szó akár elsősegélyről, otthonukhoz kötött magányos emberek megsegítéséről vagy a kutató-mentő szolgálatok tevékenységének támogatásáról, mindegyik 18 éves fiatal elsajátíthat új képesítéseket, úgy, hogy eközben a társadalom életéhez is hasznos hozzájárulást nyújt - fogalmaz vasárnapi cikkében a konzervatív párti miniszterelnök.

Sunak szerint a fiataloknak nemzedékek óta nem volt alkalmuk ilyen tapasztalatok megszerzésére, ugyanakkor túl sok lehetőség veszett oda "céltalanul, bűnözéssel vagy munkanélküliként eltöltött életek során".

Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a felmérések folyamatosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyét jelzik.

A Mail on Sunday számára a Deltapoll közvéleménykutató cég által elvégzett legfrissebb vizsgálat szerint ha most tartanák választásokat, a Munkáspárt a voksok 45 százalékát szerezné meg, a konzervatívokra a választók 23 százaléka szavazna.

Link másolása
KÖVESS MINKET: