Újabb, ezúttal 6,3-as erősségű földrengés rázta Törökország és Szíria határát hétfőn – közölte az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC).
Az epicentrum a török katasztrófavédelem (AFAD) szerint két kilométeres mélységben volt Defne városánál. A rengést Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezni lehetett.
Két héttel ezelőtt a régióban pusztított egy brutális, 7,8-as erősségű földrengés, amely több mint 45 ezer halálos áldozatot követelt.
Két héttel a földrengések után gyakorlatilag nincs esély arra, hogy túlélőket találjanak a romok alatt.
Újabb, ezúttal 6,3-as erősségű földrengés rázta Törökország és Szíria határát hétfőn – közölte az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC).
Az epicentrum a török katasztrófavédelem (AFAD) szerint két kilométeres mélységben volt Defne városánál. A rengést Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezni lehetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy az amerikai torpedó a levegőbe repíti az iráni hadihajót – 80 halottja van a támadásnak
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter jelentette be az Irisz Dena iráni fregatt elsüllyesztését Srí Lanka mellett. A hatóságok 32 túlélőt mentettek ki, a Pentagon pedig videót tett közzé a torpedótalálatról.
Egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta az Irisz Dena nevű iráni fregattot Srí Lanka partjainál. A támadásról közzétett felvételen az látszik, ahogy
a hajó tatjába csapódó torpedó akkora robbanást okoz, hogy a detonáció szó szerint kiemeli a vízből az 1500 tonnás hadihajót.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán jelentette be, hogy egy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el a hajót. Hegseth azt mondta, az iráni hadihajó „azt hitte, hogy biztonságban van a nemzetközi vizeken”.
„Ehelyett kapott egy torpedót” – tette hozzá.
Az amerikai álláspont szerint a második világháború óta nem süllyesztett el amerikai tengeralattjáró ellenséges hajót.
A Srí Lanka-i hatóságok közlése szerint 32 tengerészt mentettek ki a tengerből, és több holttestet is kiemeltek. A Sky News szerint legalább 80 ember halt meg a támadásban.
Egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta az Irisz Dena nevű iráni fregattot Srí Lanka partjainál. A támadásról közzétett felvételen az látszik, ahogy
a hajó tatjába csapódó torpedó akkora robbanást okoz, hogy a detonáció szó szerint kiemeli a vízből az 1500 tonnás hadihajót.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán jelentette be, hogy egy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el a hajót. Hegseth azt mondta, az iráni hadihajó „azt hitte, hogy biztonságban van a nemzetközi vizeken”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.
A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.
A kormányfő beszélt arról is, hogy miért nem segítettek az amerikaiaknak a spanyolok vagy az angolok. Álláspontja szerint ennek oka, hogy a migrációval a közel-keleti konfliktus „beköltözött Nyugat-Európába”, és egy brit miniszterelnök a belföldön élő muszlim tömegek miatt már nem engedheti meg magának, hogy egyértelműen Izrael oldalára álljon egy arab-izraeli konfliktusban.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről elmondta, megkérdezte, hogy megvan-e a Magyarországnak szánt olaj, amire igenlő választ kapott. Az olaj eljuttatása azonban már nem az oroszok dolga, azt „Zelenszkijjel kell megbeszélni”.
Orbán szerint a háború befejezéséről többször is tárgyalt Putyinnal, aki közölte vele, hogy amíg a hadicéljait nem éri el, nem hagyja abba a harcot. A miniszterelnök a tűzszünetet is felvetette, de az orosz elnök ezt elutasította, mondván, a másik oldal csak a pozíciói megerősítésére használná.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére, miszerint a Barátság kőolajvezeték „halott”, Orbán Viktor úgy reagált, hogy az ukránok politikai okokból nem adják az olajat, mert kormányváltást akarnak Magyarországon. „Na most ebből fakadóan nekem ezt az olajblokádot le kell törnöm” – jelentette ki. Szerinte ezt minden eszközzel, az Uniót is beleértve, el fogja érni. Azt is mondta, hogy nem hajlandó az olajblokádot bevonni a tárgyalási témák közé. „Ezt az ukrán követelést erőből vissza kell utasítani, le kell verni az olajblokádot és érvényt kell szerezni a magyar érdekeknek, mert ez jogkérdés, ez nekünk jár” – fogalmazott, a lépést arcátlan és pimasz zsarolásnak nevezve.
A miniszterelnök szerint az EU-ban a tagállamok vezetői már nem is tanácsüléseken, hanem „haditanácsüléseken” vesznek részt, ahol a háborúról úgy beszélnek, mint a sajátjukról. „Magyarország vezetője, nem európai tanácsülésen vesz részt, hanem haditanácsülésen, ahol a többiek kivétel nélkül szinte úgy beszélnek egy háborúról, hogy ez a mi háborunk, nem veszíthetjük el, ezt nekünk meg kell nyerni. Nem az ukránoknak, hanem nekünk, érti?” – mondta. Állítása szerint a következő négy év kulcsszava a „kimaradni” lesz. Úgy véli, magán kívül nem lát más olyan politikust, akinek nagyobb esélye lenne kívül tartani az országot a háborúból.
A Magyar Honvédség 75 helyszínen történő megjelenését azzal indokolta, hogy az ukránok felrobbantották az Északi Áramlatot, és ha a németekkel ezt meg merték tenni, velünk miért ne tennék meg. Hozzátette: „az ukránokat ismerve, visszafogottan, nem bántva őket, azt kell mondani, hogy az ukránok mindenre képesek”. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy katonák jelenjenek meg a városok utcáin, de ezt nem az ukrán helyzet, hanem a közel-keleti konfliktus miatti terrorveszély növekedése indokolhatja.
A kormányfő megerősítette korábbi állítását, miszerint a Tisza Pártot az ukránok finanszírozzák. Azt mondta: „ezt nem föltételezzük, nem sejtjük, nem gyanítjuk, hanem a Nemzetbiztonsági Bizottság elé beterjesztett írásos jelentésben le van írva”.
A finanszírozás módjáról annyit árult el, hogy informatikai és mozgósítási rendszerek kiépítésére fordítják a pénzt. Felszólította a sajtót, hogy kérjék a jelentés titkosításának feloldását. Arra a kérdésre, hogy látott-e bizonyítékot, azt válaszolta, hogy ismeri a jelentést, ami tényeket tartalmaz.
A nyugat-európai életszínvonalról szólva a miniszterelnök egy hasonlattal élt. Szerinte a Nyugat olyan, mint a vágott virág. „Színes, nem, most még színes, pompázatos, mindene van. De a vágott virág az halott virág. Csak épp elvágták attól a talajtól, ahonnan egyébként nyerte a szépséghez szükséges, a vonzerőhöz szükséges energiát, erőt” – fejtette ki.
A Fidesz alacsonyabb támogatottságát a magasan képzett emberek körében egy általános nyugati jelenségnek tartja, ahol a „józan ész talaján álló” emberek és a progresszív elveket valló értelmiség között távolság alakul ki. A felvetett elvarratlan ügyekről – mint a Völner-Schadl ügy – azt mondta, az ügyészség a kormánytól független, így nem az ő felelőssége. A gödi gyárral kapcsolatban kijelentette, hogy a gyáron kívül semmilyen probléma nem lépett fel, a gyáron belül pedig a hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak.
Magyar Péter üzemanyagár-sapkára vonatkozó követelését „szamárságnak” nevezte, mondván, a magas árakat a háború és az ukránok okozzák, akiknek politikáját Magyar Péter támogatja. Ugyanakkor elismerte, hogy van egy szint, ahol a kormánynak be kell avatkoznia, és erre létezik egy kész akciótervük.
A miniszterelnök-jelölti vitáról azt mondta, nem fog vitázni Magyar Péterrel.
„A tisza pártelnöke nem szuverén ember, az ukránok és a brüsszeliek tartják a markukba, és ilyen emberrel nem vitázom.” Kijelentette, hogy ő a „gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben.
A választási esélyekről úgy nyilatkozott: „győzelemre állunk”. A Mi Hazánkkal való esetleges koalíció kérdését elhárította. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a felelős egy esetleges vereségért, egyértelműen válaszolt: „De hát én leszek. A sikernek annak mindig sok apja van, vagy anyja. A kudarc meg mindig árva.”
A gyermekszegénység témájában saját statisztikával készült, amely szerint a magyar adat (23%) jobb az uniós átlagnál (24,2%). Elismerte, hogy a helyzet nem jó, de a megoldást a bérek növelésében és a munkaalapú társadalomban látja. Stratégiájuk lényege, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen életszínvonal-csökkenést. „Azt szeretnénk, hogy ha te vállalsz gyermeket, akár többet is, akkor a te személyes életszínvonalad ne legyen alacsonyabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket” – mondta.
Végül leszögezte, hogy a választásokat nem fogják elhalasztani, mert Magyarország számára a stabilitás egzisztenciális kérdés. Arra a felvetésre, hogy győzelme esetén együttműködne-e Magyar Péterrel, azt válaszolta, hogy a haza érdekében mindenkivel együttműködik. „Mert én mindig mondom, a haza sosem lehet ellenzékben. A haza fölöttünk áll.”
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.
A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: utolsó útjára kísérték Keleti Évát – Karácsony Gergely, Szellő István és Hernádi Judit is a gyászolók közt volt
A 94 évesen elhunyt Kossuth-díjas fotóművészt szerdán búcsúztatták az Óbudai temetőben. A szertartáson a művészeti és közélet képviselői is lerótták kegyeletüket a magyar színháztörténet megörökítője előtt.
Szerda délutáni az Óbudai temetőben kísérték utolsó útjára családtagjai, pályatársai és tisztelői Keleti Évát. A ravatalozót fehér és sárga rózsákból, krizantémokból font koszorúk ölelték körül, a művésznő portréjáról pedig jól ismert, figyelő tekintete köszönt vissza a gyászolókra.
A búcsúztatáson a család mellett a művészeti és közélet több meghatározó szereplője is lerótta kegyeletét, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Hernádi Judit színművésznő, valamint Korniss Péter fotóművész.
„Kamerája előtt senki sem tudott és nem is akart hazudni; az általa megörökített művészek nem távoli idolként, hanem esendő emberként jelentek meg, akik tökéletlenségükben váltak igazán szerethetővé”
– búcsúzott a fotóművésztől a főpolgármester az Index tudósítása szerint.
Keleti Éva életének 95. évében, február 6-án hunyt el. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt a közmédia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium is saját halottjának tekintette.
Keleti Éva 1931. augusztus 18-án született Budapesten, zsidó vallású, polgári családba. Az iskolában katolikus nevelést kapott, a Veres Pálné utcai leánygimnáziumban érettségizett. Bár vegyészmérnök szeretett volna lenni, és meg is kezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizika–kémia szakán, végül otthagyta az egyetemet, és a Magyar Fotónál, majd annak jogutódjánál, a Magyar Távirati Irodánál lett riporter.
Fényképein a színházi világ nagyjait, óriásait, halhatatlanjait látta és láttatta. Az ő kamerájának lencséin keresztül csodálta a közönség a függönyökön inneni és túli világot.
Mindvégig szívügye volt, hogy Magyarországon létrejöjjön egy önálló fotográfiai gyűjtemény, egy múzeum, ahol minden magyar fotográfus emlékét méltón őrizhetik és ápolhatják.
Munkásságát tavaly Pulitzer-emlékdíjjal és Budapest díszpolgára címmel is elismerték. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke volt.
A búcsúztatásáról készült fotókat itt lehet megnézni:
Szerda délutáni az Óbudai temetőben kísérték utolsó útjára családtagjai, pályatársai és tisztelői Keleti Évát. A ravatalozót fehér és sárga rózsákból, krizantémokból font koszorúk ölelték körül, a művésznő portréjáról pedig jól ismert, figyelő tekintete köszönt vissza a gyászolókra.
A búcsúztatáson a család mellett a művészeti és közélet több meghatározó szereplője is lerótta kegyeletét, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Hernádi Judit színművésznő, valamint Korniss Péter fotóművész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: Részvételi rekordot hozhat az idei választás, tízből nyolcan biztosan elmennének most szavazni
A Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint továbbra is magas a részvételi hajlandóság. A pártok versenyében a teljes népesség körében 35-30, a biztos zavazók között 47-39 százalékos arányban mértek TISZA-előnyt a Fidesszel szemben.
Különös kettősség jellemzi a politikai közhangulatot a választási kampány közepén: bár a Tisza Párt vezet a Fidesz előtt a biztos szavazók körében, a többség mégis a kormánypártok győzelmére számít áprilisban. Mindeközben három év után először fordult elő, hogy 60 százalék alá csökkent az ország helyzetével elégedetlenek aránya.
A Publicus Intézet Népszava megbízásából, február 24. és 27. között készített felmérése szerint
tízből közel hat válaszadó (57 százalék) inkább elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Az elégedetlenség a Tisza Párt szavazói között szinte teljes (97 százalék), de a bizonytalanoknál is többségben vannak (61 százalék), míg a Fidesz támogatóinak csupán 21 százaléka látja borúsan a helyzetet.
A részvételi hajlandóság továbbra is magas: tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) biztosan, 84 százalék pedig vélhetően elmenne szavazni, ha most vasárnap tartanák a választásokat. Ez a szám a korábbi felmérésekhez képest némileg csökkent, és inkább a magas politikai érdeklődést jelzi, mint a tényleges részvétel pontos előrejelzését. A Népszava értékelése szerint azonban még így is részvételi csúcsot hozhat az idei választás.
A pártok támogatottságát tekintve a teljes népesség körében a Tisza Párt 35, a Fidesz pedig 30 százalékon áll, a bizonytalanok aránya 25 százalék.
A biztos szavazók között azonban nagyobb a különbség: itt a Tisza Párt 47, a Fidesz pedig 39 százalékos támogatottságot élvez. A Tisza előnye február elejéhez képest egy százalékponttal csökkent.
A mérés szerint a parlamenti küszöböt a Mi Hazánk Mozgalom 6 százalékkal biztosan átlépné, a Demokratikus Koalíciónak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak pedig 4-4 százalékkal van esélye a bejutásra.
A felmérés alapján a gödi Samsung-gyár körüli botrány, amelynek során kiderült, hogy a dolgozók a határértéket meghaladó szennyezésnek lehettek kitéve, nem billentette el érdemben a pártok támogatottságát.
Hasonlóképpen, az ajánlásgyűjtés körüli „aláírásgyűjtő verseny” és az azt követő „számháború” során is mindkét politikai oldal szavazói inkább a saját politikusaiknak hittek.
A kutatás rávilágított a választói vágyak és várakozások közötti szakadékra is. Bár a válaszadók relatív többsége (49 százalék 37 százalék ellenében) kormányváltásnak örülne jobban, ezzel szemben a relatív többség (40 százalék 36 százalék ellenében) mégis arra számít, hogy a Fidesz fog nyerni, és folytathatja a kormányzást.
A részvételüket ígérők 70 százaléka már biztosan tudja, kire fog szavazni. 8 százalék az utolsó hetekben, 10 százalék az utolsó napokban, 6 százalék pedig a szavazófülkében dönti el véglegesen, kire adja a voksát. Azok körében, akik kormányváltást szeretnének, háromnegyedes többség (72 százalék) szerint helyi, választókerületi szinten szükség volna együttműködésre, koordinációra, esetleg visszalépésekre az ellenzéki egyéni jelöltek esetén.
A Publicus még tavaly decemberben azt mérte, hogy az emberek 42 százaléka számít Fidesz-győzelemre, 35 százaléka Tisza kormányalakításra. Vagyis a Fidesz-győzelemre számítók csoportjának létszáma minimálisan csökkent, a Tiszái pedig még egy annál is kisebb hangyalábnyival nőtt az utóbbi 3 hónapban.
Különös kettősség jellemzi a politikai közhangulatot a választási kampány közepén: bár a Tisza Párt vezet a Fidesz előtt a biztos szavazók körében, a többség mégis a kormánypártok győzelmére számít áprilisban. Mindeközben három év után először fordult elő, hogy 60 százalék alá csökkent az ország helyzetével elégedetlenek aránya.
A Publicus Intézet Népszava megbízásából, február 24. és 27. között készített felmérése szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
