„Kanadának még veszélyesebb Kínával üzletelni” – Trump keményen befenyítette a Kína felé nyitó szövetségeseit

Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.

Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.

Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.

A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.

A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.

Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.

A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.

A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.

A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.

A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.

Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.

A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.

Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.

A kijevi külügyminisztérium hétfőn bekérette Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, Heizer Antalt, és egy diplomáciai jegyzékben tiltakozott Magyarország eljárása miatt – írja az Interfax.

Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön, március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél lecsapott egy ukrán pénzszállító konvojra. Hét ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított nyomozást, az elfogott ukránokat pedig később kiutasították az országból.

Beszámolójuk szerint az elfogott pénzszállítókat 28 órán át bilincsben tartották és végig bekötött szemmel szállították. Elvették a telefonjaikat is, így nem tudták értesíteni a családjukat vagy az ukrán nagykövetséget. Egyikük, aki speciális diétára és gyógyszerekre szorult, csak azután kapott orvosi ellátást, hogy elvesztette az eszméletét.

Kijev azt is felrótta Budapestnek, hogy nem biztosított konzuli hozzáférést a fogva tartottakhoz, noha ezt diplomáciai úton kérték. Ezt a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezték.

A magyar kormányoldalról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a NAV által indított eljárás végéig lefoglalva tartaná az ukrán pénzszállítóktól elkobzott vagyont. A javaslat 60 napot adna a NAV-nak a vizsgálatra, és a teljes eljárás idejére zárolná a vagyont. Kijev erről a törvénytervezetről is információt kért a magyar nagykövettől.

Az Oschadbank és jogi képviselői szerint a háború és a légtérzár miatt rendszeresen hajtanak végre hasonló közúti transzfereket, amelyekről a magyar hatóságoknak korábban is tudomásuk volt. Magyar kormányzati kommunikáció szerint ugyanakkor a most elfogott csoportban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok is utazott, és az elmúlt időszakban már jelentős mennyiségű készpénz és arany haladt át Magyarországon hasonló módon. Az ügy a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, a Guardian és a Washington Post is beszámolt az esetről, kiemelve, hogy az incidens tovább élezte a már amúgy is feszült magyar–ukrán viszonyt.