Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele
180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.
A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.
Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.
Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.
A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.
180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lejárt a steril fehér falak kora, itt az új őrület, ami megnyugtatja az idegrendszeredet
A minimalizmust a „cozymaxxing” lakberendezési irányzat váltja, ami a meleg földszínekre és személyes tárgyakra épít. Célja, hogy az otthon a külvilágtól védő, stresszoldó menedékké váljon.
Felejtse el a steril fehér falakat és a hűvös, érinthetetlen tereket. A hosszú évekig uralkodó minimalizmus csendben levonult a színről, és helyét egy sokkal emberibb, melegebb és személyesebb irányzat vette át, amely februárra végleg bebetonozta magát a lakberendezési trendek élvonalába. A „cozymaxxing” névre keresztelt mozgalom lényege, hogy otthonunkat tudatosan egyfajta szenzoros, személyes menedékké alakítsuk, ahol a nyugalom és a feltöltődés az elsődleges cél. Ez a fordulat nem csupán esztétikai váltás, hanem mélyebb érzelmi igényre adott válasz: a világ zajától való elvonulás és a biztonságot adó bekuckózás iránti vágyra.
„A háztulajdonosok ma olyan enteriőrökre vágynak, amelyek nyugalmat és regenerálódást adnak” – fogalmazza meg a Southern Livingben Emily Kantz színmarketing-vezető.
A cozymaxxing lényege, hogy az otthon szentéllyé váljon, egy olyan térré, amelyben az idegrendszerünk megbízik.
Ennek pillérei a meleg, rétegezett fények, a puha, tapintható textúrák, a személyes történetekkel bíró tárgyak, valamint az illatok és hangok tudatos használata. „A cozymaxxing nem a tökéletességről szól. Arról szól, hogy az idegrendszered bízzon a térben” – hangsúlyozza Sandra Barvaux, az Aera illatszakértője. A cél egy teljes, minden érzékszervre ható élmény megteremtése, amely segít lehorgonyozni a jelenben. A hangulatot pedig elsőként a színpaletta „melegítése” alapozza meg.
A februári trendek egyértelműen a meleg, földelt tónusokat, az úgynevezett „új neutrálisokat” helyezik előtérbe. A hűvös szürkék helyét puha barnák, zsálya- és erdőzöldek, tompa rozsdaszínek, a meleg bézs és taupe keverékét adó „putty”, a mély csokoládébarna és a derűs vajsárga veszik át, kontrasztként pedig a sötét antracit jelenik meg. „Úgy gondolom, idén erősebb, gazdagabb neutrálisokhoz vonzódunk, amelyek mélységet teremtenek” – mondja Joa Studholme, a Farrow & Ball színkurátora, míg Kristen Peña belsőépítész egyszerűen kijelenti: „A barna igazán visszatér.”
A cél a nyugalom megteremtése, akár egy halványkék mennyezettel, ami az eget idézve teszi könnyebbé a teret, vagy egy olyan földelt árnyalattal, ami Stephanie Calderon tervező szerint „olyan, mint egy meleg ölelés és egy kuckó a lelassuláshoz.”
A színek azonban csak akkor kelnek igazán életre, ha tapintható textúrákkal párosulnak. A sima felületek helyett a limefesték és a vakolat rusztikussága, az erezett természetes kő, a karakteres, sötétebb tónusú fafelületek, valamint a gyapjú, a bouclé, a mohair és a len dominálnak. A textúra lett a luxus új nyelve, amely rétegzettséget és átélhetőséget ad a térnek. Ezt a hatást a fények teszik teljessé. A „nagy felső fény” korszaka lejárt; helyét a többkörös, meleg tónusú, tompítható világítás veszi át, amely az ambient (környezeti), accent (kiemelő) és task (funkcionális) fényforrások tudatos kombinációjára épül. A lágy, rétegezett fények kulcsfontosságúak a hívogató, intim hangulat megteremtésében.
A térszervezésben is a meghittség kerül előtérbe. A nagy, egybefüggő terek helyett vagy azokon belül egyre fontosabbá válnak a kisebb, funkcionális zugok, az úgynevezett „jewel-box” sarkok. Egy olvasósarok, egy dolgozószeglet vagy egy öltöző lehetőséget ad a merészebb színhasználatra és a nemesebb anyagok bevetésére, létrehozva az elmélyülés és a privát visszavonulás intim tereit. Ezt a személyességet a maximalizmus egy új, kurált változata teszi teljessé, ami nem a túlzsúfoltságról, hanem a „jelentéssel teli bőségről” szól. A működőképes maximalizmus alapszabálya, hogy két nagyon erős mintánál ne használjunk többet egy helyiségben; a gazdagságot inkább a különböző textúrák és anyagok rétegzésével érjük el. „A cél nem a több, hanem a jelentés – átgondolt bőséggel” – mondta Kate Hartman tervező.
Aki szeretne gyorsan belépni a Cosy-irányzat világába, annak érdemes a festéssel kezdenie.
Egy kisebb helyiség „színfürdetése” (color drenching), azaz falak, mennyezet és nyílászárók azonos színűre festése, vagy akár csak egyetlen földszínű hangsúlyfal azonnali melegséget hoz. A következő lépés a textúrák rétegzése: egy vastagabb függöny, egy gyapjúpléd, néhány hímzett párna, kézműves kerámiák és a személyes emléktárgyak vizuális és érzelmi kapaszkodókat nyújtanak. A szenzoros élményt pedig esti rutinokkal tehetjük teljessé, például meleg fényű lámpák felkapcsolásával és egy kellemes, vaníliás vagy pézsmás illat párologtatásával, ami jelzi az idegrendszernek, hogy ideje lelassulni.
Felejtse el a steril fehér falakat és a hűvös, érinthetetlen tereket. A hosszú évekig uralkodó minimalizmus csendben levonult a színről, és helyét egy sokkal emberibb, melegebb és személyesebb irányzat vette át, amely februárra végleg bebetonozta magát a lakberendezési trendek élvonalába. A „cozymaxxing” névre keresztelt mozgalom lényege, hogy otthonunkat tudatosan egyfajta szenzoros, személyes menedékké alakítsuk, ahol a nyugalom és a feltöltődés az elsődleges cél. Ez a fordulat nem csupán esztétikai váltás, hanem mélyebb érzelmi igényre adott válasz: a világ zajától való elvonulás és a biztonságot adó bekuckózás iránti vágyra.
„A háztulajdonosok ma olyan enteriőrökre vágynak, amelyek nyugalmat és regenerálódást adnak” – fogalmazza meg a Southern Livingben Emily Kantz színmarketing-vezető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem is sejted, hogy ezzel teszed tönkre az orchideádat: egy apró változtatás mentheti meg
A legtöbb orchideatulajdonos jó szándékkal perzseli le a növénye gyökerét. Egyetlen egyszerű lépésen múlik a növény megmentése, amit a tápozás előtt kell megtenned.
Sokan esnek abba a hibába, hogy egy nagy adag táppal próbálják virágzásra bírni az orchideájukat, pedig a siker titka épp az ellenkezője. A következetes, de visszafogott tápoldatozás sokkal többet számít, mint a ritka „löketek”. A növény akkor hálálja meg virágokkal a gondoskodást, ha a tápanyag a megfelelő időben, a megfelelő módon és mértékben érkezik. A nemzetközi szakirodalomban „weakly, weekly” (gyengéden, hetente) elvnek nevezett módszer lényege, hogy
a gyökerek érzékenysége miatt mindig előbb öntözni kell, és csak utána jöhet a táp.
Az alapvető öntözési sorrend egyszerű: először langyos vízzel kell átmosni a cserepet, majd hagyni teljesen lecsöpögni. Langyos vízzel átmosni a cserepet, amíg a gyökerek zöldre váltanak, hangzik a gyakorlati tanács. Csak ezután következhet az enyhén hígított tápoldat, így elkerülhető a gyökérperzselés. A cserepen kívül megjelenő léggyökerek egyébként normálisak, az egészséges, aktív gyökérzetre utalnak.
Januárban és februárban, a gyenge téli fény mellett a növekedés lassú, ezért a táp is maradjon visszafogott. Ilyenkor 2–3 hetente elég negyed erősségű, kiegyensúlyozott (például 20–20–20 arányú) tápot adni. Tavasztól nyárig, márciustól augusztusig jön az aktív levél-, gyökér- és virágszár-növekedés. Ekkor heti egyszer jöhet a negyed erősségű táp, de csak akkor, ha a közeg már nem nedves.
Havonta egyszer kulcsfontosságú egy bő, tiszta vizes átöblítés. Havonta egyszer bő, tiszta vízzel elég átmosni a cserepet, hogy a sók ne rakódjanak le a kéregben vagy a mohában.
Sok univerzális tápból hiányzik a kalcium és a magnézium, ezért ezek havi egyszeri pótlása erősebb gyökereket és feszesebb leveleket eredményez.
Szeptembertől októberig, a nappalok rövidülésével a növény a következő virágzási ciklusra készül. A tápozást ritkítani kell 2–3 hetenkéntire, de továbbra is hígítva. Fontos, hogy virágszár megjelenésekor se emeljük a nitrogén arányát, mert az a leveleket hajtja, nem a virágot. A virágzás beindítását segíti, ha a növény éjjel pár fokkal hűvösebb helyre kerül. Novemberben és decemberben a növekedés szünetel, a tápozást minimumra kell csökkenteni, legfeljebb havonta egyszeri alkalomra.
Ha nincs virág, és nincs új levél vagy gyökér, jó teljesen szüneteltetni a tápot a pihenőidő végéig. A téli túltápozás sófelhalmozódáshoz és a növény visszaeséséhez vezet.
A sikerhez a víz minősége is hozzájárul. A kemény csapvíz helyett jobb az esővíz, a desztillált vagy a vízforralóban megmaradt kihűlt víz, ettől a levelek színe és feszessége is javulhat. A levelek egyébként megbízhatóan jeleznek:
a sötétzöld szín kevés fényre vagy sok nitrogénre utal,
a sárgulás túltrágyázásra vagy magnéziumhiányra,
míg az enyhe vöröses árnyalat gyakran a közelgő virágzás jó jele.
A tápozást a közeghez is igazítani kell. A kéregalapú keverék gyorsabban szárad, gyakoribb öntözést és tápozást igényel. A tőzegmoha (sphagnum) viszont sokáig tartja a vizet és a tápanyagot, ezért ennél a közegnél csökkenteni kell a gyakoriságot és a koncentrációt. A leggyakoribb hibák közé tartozik a száraz gyökérre adott tömény táp, a túlzásba vitt adagolás, a téli időszakban is folytatott nyári menetrend, valamint a ritka, de erős tápoldatpzás.
Sokan esnek abba a hibába, hogy egy nagy adag táppal próbálják virágzásra bírni az orchideájukat, pedig a siker titka épp az ellenkezője. A következetes, de visszafogott tápoldatozás sokkal többet számít, mint a ritka „löketek”. A növény akkor hálálja meg virágokkal a gondoskodást, ha a tápanyag a megfelelő időben, a megfelelő módon és mértékben érkezik. A nemzetközi szakirodalomban „weakly, weekly” (gyengéden, hetente) elvnek nevezett módszer lényege, hogy
a gyökerek érzékenysége miatt mindig előbb öntözni kell, és csak utána jöhet a táp.
Az alapvető öntözési sorrend egyszerű: először langyos vízzel kell átmosni a cserepet, majd hagyni teljesen lecsöpögni. Langyos vízzel átmosni a cserepet, amíg a gyökerek zöldre váltanak, hangzik a gyakorlati tanács. Csak ezután következhet az enyhén hígított tápoldat, így elkerülhető a gyökérperzselés. A cserepen kívül megjelenő léggyökerek egyébként normálisak, az egészséges, aktív gyökérzetre utalnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szegedi panelból figyelte a fát, ami felforgatta az életét: most tízezrek követik a 26 éves kertészt, Mészáros Zsoltot
Mészáros Zsolt négyéves volt, amikor rabul ejtette egy fa mozgása. Most úgy érzi, az a küldetése, hogy az emberek élőlénytársként tekintentsenek a fákra.
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
A kertészkedéshez vezető úton nem egy személy, hanem egy fa indította el.
„Nem valaki indított el a kerthez vezető úton, hanem egy platánfa, amit csak A platánfának hívok, ami Szegeden, a Szilléri sugárút csendes udvarán helyezkedik el. Négyévesen fedeztem fel a panellakás kilencedik emeletéről, és rabul ejtett a mozgása a szélben, a hangja”
– emlékezett vissza Mészáros Zsolt, aki az első gyakorlati fortélyokat a nagyszüleitől leste el, amikor egy levágott fűzfaágat gyökereztettek ki és ültettek el.
Bár a kertészeket sokan idősebbnek képzelik, a fiatalember előnyének a nyitottságát tartja. „Nyitott vagyok, és többféle megoldást látok, és kétségtelen, hogy nem ragaszkodom feltétlenül a szokásokhoz” – mondta, majd hozzátette, hogy a tapasztalat terén az idősebb korosztály előnyben van.
„Komolyabb előnyöm nincs az idősebb kollégákkal szemben, hacsak az nem, hogy könnyebben fekszem a hóvirágok elé a videóhoz, mint ők.”
A februárban induló tavaszi szezon kapcsán elárulta, hogy hamarosan induló sorozatában olyan témákról lesz szó, mint a rózsa, a levendula és a málna metszése.
De a gyakori kérdéseket is megválaszolja, például azt, hogy hogy miért sárgulnak tavasszal az örökzöldek.
A kertészetben is léteznek vitás kérdések, ilyen például a téli ültetés.
„Ha lemegy az ásó, akkor nyugodtan ültethetünk, egy fának vagy más szabadban élő növénynek annál jobb, minél hamarabb kikerül a természetes helyére”
– vallja, bár elismeri, sokan a régi idők tapasztalataira hivatkozva ezt nem teszik meg.
Mészáros Zsolt küldetésének a szemléletformálást tartja, szeretné, ha az emberek élőlénytársként tekintenének a fákra.
„Nekem az a célom, hogy bemutassam a fákat, hogy élőlénytársként tekintsünk rájuk, vegyük észre titokzatos, csendes mindennapjaikat. Ha valaki velem nyitja ki az ajtót a természetre, azt hatalmas sikernek tartom.”
A kör pedig bezárult, amikor a gyerekkorát meghatározó fa sorsa a saját kertjében folytatódott. „Annak a platánfának a csemetéjét tavaly szenteste ültettem el a kertembe, így kijelenthetem, hogy a gyermeke nálunk lakik.”
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
Februárban dől el a muskátlid sorsa: egyetlen filléres trükkön múlik a tavaszi virágözön
A legtöbben elrontják a muskátli időzítését, pedig a virágözön kulcsa egy februári lépés. Ha ezt most megteszed, májusra már virágba borul az erkélyed, és még spórolsz is.
Ha most lépsz, májusra virágba borulhat a muskátlid, júniusra pedig színpompás virágözön fogad az erkélyen. A bőséges virágzás nem szerencse kérdése, hanem időzítésé, a kulcsfontosságú időpont pedig most van. A vetéstől az első virágokig ugyanis általában négy-öt hónap telik el, így aki február elején elveti a magokat, még időben van. Aki később kezd hozzá, annak a virágzás is későbbre csúszik, a szezon pedig rövidebb és kevésbé látványos lesz.
A magról nevelt muskátlik erősebbek, ellenállóbbak és gyakran tovább is virágoznak, mint a kertészetekben vett palánták.
Nem utolsó szempont, hogy a mag jóval olcsóbb. A vetés előtt egy 12–24 órás langyos vizes áztatás felgyorsíthatja a csírázást. Használj könnyű, jó vízáteresztő vetőföldet, például tőzeg és perlit keverékét. A magokat csak sekélyen vesd el, majd takard be egy vékony föld- vagy homokréteggel. A csíráztatáshoz világos, meleg helyre van szükség, az ideális hőmérséklet 20–24 Celsius-fok. Nemzetközi kertészeti tapasztalatok is megerősítik, hogy a 21–24 fokos talajhőmérséklet a siker kulcsa. Fény nélkül a palánták megnyúlnak és elgyengülnek. A magok általában 7–15 nap alatt csíráznak ki.
Amikor megjelennek az első levelek, a kis növényeket külön cserepekbe kell tűzdelni, hogy a gyökereik sérülés nélkül fejlődhessenek.
A földjüket tartsd folyamatosan enyhén nedvesen, de soha ne öntözd túl őket, mert a pangó víz rothadáshoz vezet.
Május elején kezdődhet a palánták edzése, vagyis a kinti körülményekhez szoktatás. Napközben vidd ki őket a szabadba, eleinte csak rövid időre, majd napról napra hosszabb ideig, éjszakára pedig hozd vissza őket. A kiültetéssel várd meg a fagyveszély végét.
A néphagyomány szerint a fagyosszentek (május 12–14.) után már biztonságos a kertbe vagy az erkélyládába ültetni a növényeket, ez jellemzően május 15. után esedékes.
A februári vetést tehát a márciusi palántanevelés és tűzdelés követi, majd május elején az edzés, május közepe után pedig a kiültetés. Aki tartja magát az ütemtervhez, júniusra már a virágzó muskátlikban gyönyörködhet.
Ha most lépsz, májusra virágba borulhat a muskátlid, júniusra pedig színpompás virágözön fogad az erkélyen. A bőséges virágzás nem szerencse kérdése, hanem időzítésé, a kulcsfontosságú időpont pedig most van. A vetéstől az első virágokig ugyanis általában négy-öt hónap telik el, így aki február elején elveti a magokat, még időben van. Aki később kezd hozzá, annak a virágzás is későbbre csúszik, a szezon pedig rövidebb és kevésbé látványos lesz.
A magról nevelt muskátlik erősebbek, ellenállóbbak és gyakran tovább is virágoznak, mint a kertészetekben vett palánták.
Nem utolsó szempont, hogy a mag jóval olcsóbb. A vetés előtt egy 12–24 órás langyos vizes áztatás felgyorsíthatja a csírázást. Használj könnyű, jó vízáteresztő vetőföldet, például tőzeg és perlit keverékét. A magokat csak sekélyen vesd el, majd takard be egy vékony föld- vagy homokréteggel. A csíráztatáshoz világos, meleg helyre van szükség, az ideális hőmérséklet 20–24 Celsius-fok. Nemzetközi kertészeti tapasztalatok is megerősítik, hogy a 21–24 fokos talajhőmérséklet a siker kulcsa. Fény nélkül a palánták megnyúlnak és elgyengülnek. A magok általában 7–15 nap alatt csíráznak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
