Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele
180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.
A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.
Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.
Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.
A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.
180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felejtsd el a 'minél világosabb, annál tágasabb' szabályt: a sötét kerítés a legjobb trükk, amivel látványosan megnövelheted a kertedet. Az optikai csalás a növényeket emeli előtérbe, a határoló elemet pedig háttérbe tolja.
A brit Daily Express szerint a sötét tónusok a tekintetet a növényekre irányítják, ezzel mélységillúziót keltve. Angela Slater, a Hayes Garden World szakértője szerint ez a módszer különösen akkor hatásos, ha sok növényünk van.
„Általánosságban egy sötét színűre festett kerítés nagyobbnak láttat egy átlagos méretű kertet, mert a tekintetet a kerítésről a növényekre tereli” – magyarázta.
A szakértő hozzátette, ha sok növény zsúfolódik a kertben, a sötét grafit is jó választás lehet. „Ez hátteret ad a növények színeinek, és a világos virágokat kiemeli, így mélységillúziót kelt” – mondta. Dús zöld lombozatú kertekben a sötét olíva vagy a tengerészkék árnyalat is fokozhatja a térérzetet.
Kisméretű, zárt udvarok esetében azonban a szakértő óvatosságra int: ott a sötét színek nyomasztóak lehetnek, ezért inkább a pasztell árnyalatok, mint a világoskék, világoszöld vagy rózsaszín ajánlottak. Kivételt képez, ha tudatosan dzsungelhangulatot szeretnénk elérni.
„Egy udvar sötétre festve nyomasztó hatású lehet. Ha azonban dzsungelhangulatra törekszel, az olíva vagy a grafit mélységillúziót ad, és kiemeli a trópusi virágokat”
– tette hozzá Slater.
Tematikus kertekben a színekkel erősíthetjük a koncepciót. Egy mexikói hangulatú térben jól működnek a merész narancsok és sárgák, míg egy mediterrán stílusú kertben a sárga és a kék dominálhat, amit nemcsak a falakon, hanem textíliákkal, kaspókkal vagy akár a növényekkel is be lehet vinni a térbe.
A festésen túl más optikai trükkök is bevethetők. A szakértő szerint egy jól elhelyezett kültéri tükörrel azt az érzetet kelthetjük, mintha a kert tovább folytatódna, és lenne még egy felfedezésre váró része.
„Még jobb, ha lugast futtatsz a tükör köré kúszónövényekkel – így még erősebb lesz az illúzió, mintha egy másik, tágas kertbe nyílna átjáró.”
A kerítésfestés megkezdése előtt érdemes ellenőrizni az időjárás-előrejelzést, hogy száraz időben dolgozhassunk, és ne felejtsük el tájékoztatni a szomszédot a munkálatokról.
A kertészeti trendek két iskolát rajzolnak ki: a világos, pasztell tónusok hívei a fény szétterítésére esküsznek, míg a modern, sötét matt felületek pártolói arra, hogy az antracit és a fekete gyakorlatilag „eltünteti” a határvonalat. A konszenzus abban látszik, hogy az egységes szín kulcs: a különböző felületek hangolása mossa el a kontúrokat, és ettől tűnik nagyobbnak a kert.
Visszatérő megfigyelés, hogy a közép–sötét zöldek nem mindig simulnak jól a sokféle lombárnyalathoz, miközben a grafit vagy fekete hátterek előtt a világos virágok szinte világítanak.
A kiegészítők frontján a tükrök és a kapu- vagy lugaselemek köré futtatott kúszónövények számítanak a legerősebb optikai trükknek: a tekintetet elvezetik, és „további tereket” sejtetnek. A színtrendekben a mély grafit, olíva és tengerészkék mellé feljöttek a törtfehér és nagyon világos szürkék is a minikertekhez, ahol a fény pulzálása fontosabb, mint a drámai kontraszt. A friss ajánlások közös üzenete: egyetlen domináns szín, tudatos fókuszpontok és néhány jól elhelyezett optikai elem adják a legnagyobb „négyzetméter-nyereséget”.
Felejtsd el a 'minél világosabb, annál tágasabb' szabályt: a sötét kerítés a legjobb trükk, amivel látványosan megnövelheted a kertedet. Az optikai csalás a növényeket emeli előtérbe, a határoló elemet pedig háttérbe tolja.
A brit Daily Express szerint a sötét tónusok a tekintetet a növényekre irányítják, ezzel mélységillúziót keltve. Angela Slater, a Hayes Garden World szakértője szerint ez a módszer különösen akkor hatásos, ha sok növényünk van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három apró hiba, és pár év múlva csak egy felkopaszodott, fás bokor marad a levenduládból – pedig egy metszőollóval mindezt elkerülheted. A legtöbb gondot ugyanis nem a talaj vagy a napfény hiánya okozza, hanem a rossz metszési szokások.
A levendula egészségének kulcsa az időzítés. Két ideális időpont van a visszavágásra: az első a tavaszi, február vége és április eleje között, még azelőtt, hogy a növény új hajtásokat hozna. Ilyenkor az elhalt részeket és az előző évi hajtásokat kell levágni.
A második, nyári metszés a virágzás után következik, általában július közepe és augusztus eleje között.
Ez nem drasztikus visszavágás, inkább formázás és az elnyílt virágok eltávolítása.
A rossz időzítés, például egy drasztikus őszi vágás könnyen tönkreteheti a növényt, mert nem tud felkészülni a télre és elfagyhat – írja a Meglepetés magazin.
Az időzítés után a második leggyakoribb hiba a vágás mélysége. A levendula alsó része idővel fásodik, és ebből a részből már nem hoz új hajtásokat.
Alapszabály, hogy soha ne vágjunk bele ebbe az öreg, barna fába, mert onnan a növény már nem tud megújulni.
Tavasszal az a jó arány, ha legfeljebb a tavalyi növekedés kétharmadát távolítod el, nyáron pedig elég az elvirágzott szárakat körülbelül az egyharmadukkal megrövidíteni. Ugyanilyen gondot okoz a túl óvatos metszés is, mert attól a növény idővel elnyurgul.
A jó technikához megfelelő eszköz is kell. A tompa olló vagy konyhai vágóeszköz nem vág, hanem roncsol, a szárak megsérülnek, lassabban gyógyulnak, és a növény fogékonyabbá válik a betegségekre. Levendulához éles metszőolló vagy kisebb sövénynyíró az ideális.
Nagyobb bokor visszavágásakor praktikus trükk, ha a levendula felső részét lazán összekötöd egy madzaggal, így egyetlen határozott mozdulattal, sokkal egyenletesebben tudod levágni a kívánt részt.
A rendszeres visszavágás segít megőrizni a bokor tömött formáját, megelőzi a kopasz foltok kialakulását, és bőségesebb virágzást eredményez. Ha a tavaszi metszés kimaradt, nyár végén, a virágzás után még pótolható az elnyílt virágok és a hajtások felső harmadának visszavágásával.
Három apró hiba, és pár év múlva csak egy felkopaszodott, fás bokor marad a levenduládból – pedig egy metszőollóval mindezt elkerülheted. A legtöbb gondot ugyanis nem a talaj vagy a napfény hiánya okozza, hanem a rossz metszési szokások.
A levendula egészségének kulcsa az időzítés. Két ideális időpont van a visszavágásra: az első a tavaszi, február vége és április eleje között, még azelőtt, hogy a növény új hajtásokat hozna. Ilyenkor az elhalt részeket és az előző évi hajtásokat kell levágni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A nyári locsolás 6 trükkje, amivel rengeteget spórolhatsz
A nyári hőségben a kerti öntözés jelentősen megterhelheti a pénztárcát. Néhány tudatos változtatással, mint a mulcsozás vagy az esővízgyűjtés, a költségek drasztikusan csökkenthetők.
A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.
A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.
Az ideális 6–8 centiméteres fűmagasság viszont árnyékot ad a talajnak, védi a gyökereket a forróságtól, és segít tovább megőrizni a nedvességet.
Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.
A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.
Ennél sokkal jobb megoldás a ritkább, de alapos, mélyre ható öntözés, ami arra ösztönzi a növényeket, hogy erősebb, mélyebb gyökereket növesszenek.
A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.
A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.
Egy ereszcsatornához csatlakoztatott hordó vagy tartály jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását, ráadásul a növények is kedvelik a lágy esővizet.
A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.
A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.
A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába takarítod rendszeresen a hűtőt, mégis kellemetlen szag csap meg, amikor kinyitod az ajtaját? A probléma nemcsak kellemetlen, de a készülék működésére is kihathat. A brit Checkatrade szakértői szerint a pangó víz és az ételmaradék kellemetlen szagokat, penészt és csökkenő hűtési hatékonyságot is jelezhet.
A kellemetlen szagokat leggyakrabban erősen aromás vagy romlásnak indult ételek, maradékok vagy érlelt sajtok okozzák. Ha gyorsan szeretnéd megszüntetni a bűzt, öt házi módszer közül választhatsz.
A Fridge.com szakértői szerint „a szagok leggyakoribb oka a felgyülemlett nedvesség és az ételmaradványok, amelyek baktériumok és penész számára ideális környezetet teremtenek.”
Az egyik gyakran ajánlott módszer
az ecetes áttörlés:
langyos, ecetes vízzel kell áttörölni a polcokat, a fiókokat és az ajtó belső részét; az ecetszag a kellemetlen szagokkal együtt hamar elillan. A klasszikus megoldás a szódabikarbóna, ami az egyik legjobb természetes szagelszívó. Elegendő egy nyitott tálkában elhelyezni, de havonta érdemes cserélni.
Egy kevésbé ismert, de a cikk szerint hatásos trükk
a nyers burgonya használata:
szeletelj fel egy krumplit, és tedd egy tányérra a hűtőbe. Ez segíthet elnyelni a szagokat, de néhány nap után ki kell dobni, különben a burgonya is romlásnak indul.
Ha inkább a friss illatot kedveled, egy
félbevágott citrom
vagy egy kis tálkába facsart citromlé is jó szolgálatot tesz, ezt 2–3 naponta kell cserélni. Végül pedig egy nyitott edényben elhelyezett
őrölt kávé
is elnyeli a szagokat, miközben enyhe, kellemes illatot hagy maga után, bár ez a megoldás a többihez képest költségesebb lehet.
„Ilyenkor rögtön keresni kezdem a bűnöst: talán kilöttyent a tej, valamelyik üvegtálat rosszul zártam le, vagy talán megromlott valami, ami a hűtő hátuljában bújt meg észrevétlenül” – írja a szerző.
A szagok tartós megelőzéséhez a rendszeresség a kulcs.
A hűtőt 4–6 hetente érdemes
alaposan kitakarítani.
A felbontott ételeket mindig zárt dobozban tárold, a romlott élelmiszereket pedig azonnal távolítsd el. A kartoncsomagolásokat ne tedd be a hűtőbe, mert könnyen átveszik a szagokat, a nedves zöldségeket és gyümölcsöket pedig töröld szárazra, mielőtt elrakod őket.
A házi praktikák iránt korábban is nagy volt az érdeklődés: a legyek elleni pénzérmés-vizes zacskó, a szúnyogok távoltartására ajánlott módszerek és a takarítást gyorsító tippek is azt mutatják, hogy az olvasók keresik az olcsó, gyorsan kipróbálható megoldásokat. A mostani hűtőszagtalanító tanácsok is ebbe a sorba illeszkednek, azzal a különbséggel, hogy itt a csereidők és a rendszeres tisztítás is fontos szerepet kap. Az általános házi praktika gyűjteményekben az ecet is gyakori szereplő.
Hiába takarítod rendszeresen a hűtőt, mégis kellemetlen szag csap meg, amikor kinyitod az ajtaját? A probléma nemcsak kellemetlen, de a készülék működésére is kihathat. A brit Checkatrade szakértői szerint a pangó víz és az ételmaradék kellemetlen szagokat, penészt és csökkenő hűtési hatékonyságot is jelezhet.
A kellemetlen szagokat leggyakrabban erősen aromás vagy romlásnak indult ételek, maradékok vagy érlelt sajtok okozzák. Ha gyorsan szeretnéd megszüntetni a bűzt, öt házi módszer közül választhatsz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
