Szegedi panelból figyelte a fát, ami felforgatta az életét: most tízezrek követik a 26 éves kertészt, Mészáros Zsoltot
Mészáros Zsolt négyéves volt, amikor rabul ejtette egy fa mozgása. Most úgy érzi, az a küldetése, hogy az emberek élőlénytársként tekintentsenek a fákra.
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
A kertészkedéshez vezető úton nem egy személy, hanem egy fa indította el.
„Nem valaki indított el a kerthez vezető úton, hanem egy platánfa, amit csak A platánfának hívok, ami Szegeden, a Szilléri sugárút csendes udvarán helyezkedik el. Négyévesen fedeztem fel a panellakás kilencedik emeletéről, és rabul ejtett a mozgása a szélben, a hangja”
– emlékezett vissza Mészáros Zsolt, aki az első gyakorlati fortélyokat a nagyszüleitől leste el, amikor egy levágott fűzfaágat gyökereztettek ki és ültettek el.
Bár a kertészeket sokan idősebbnek képzelik, a fiatalember előnyének a nyitottságát tartja. „Nyitott vagyok, és többféle megoldást látok, és kétségtelen, hogy nem ragaszkodom feltétlenül a szokásokhoz” – mondta, majd hozzátette, hogy a tapasztalat terén az idősebb korosztály előnyben van.
„Komolyabb előnyöm nincs az idősebb kollégákkal szemben, hacsak az nem, hogy könnyebben fekszem a hóvirágok elé a videóhoz, mint ők.”
A februárban induló tavaszi szezon kapcsán elárulta, hogy hamarosan induló sorozatában olyan témákról lesz szó, mint a rózsa, a levendula és a málna metszése.
De a gyakori kérdéseket is megválaszolja, például azt, hogy hogy miért sárgulnak tavasszal az örökzöldek.
A kertészetben is léteznek vitás kérdések, ilyen például a téli ültetés.
„Ha lemegy az ásó, akkor nyugodtan ültethetünk, egy fának vagy más szabadban élő növénynek annál jobb, minél hamarabb kikerül a természetes helyére”
– vallja, bár elismeri, sokan a régi idők tapasztalataira hivatkozva ezt nem teszik meg.
Mészáros Zsolt küldetésének a szemléletformálást tartja, szeretné, ha az emberek élőlénytársként tekintenének a fákra.
„Nekem az a célom, hogy bemutassam a fákat, hogy élőlénytársként tekintsünk rájuk, vegyük észre titokzatos, csendes mindennapjaikat. Ha valaki velem nyitja ki az ajtót a természetre, azt hatalmas sikernek tartom.”
A kör pedig bezárult, amikor a gyerekkorát meghatározó fa sorsa a saját kertjében folytatódott. „Annak a platánfának a csemetéjét tavaly szenteste ültettem el a kertembe, így kijelenthetem, hogy a gyermeke nálunk lakik.”
Egy szegedi panelház kilencedik emeletéről figyelt egy platánfát, ami végül az egész életét meghatározta.
Mészáros Zsolt, a Kertészkedés minden szezonra közösségi oldal 26 éves tartalomgyártója, akit a TikTokon 39 ezren, Facebookon pedig már 45 ezren követnek, egyre többeket tanít a növények nyelvére.
Pár éve még óriási divat volt, ma már mindenki szabadul a veszélyes műfűtől
A magyar kerttulajdonosok rájöttek, hogy a drágán telepített műfű valójában élettelen, forró sivatagot csinál az udvarukból. A 2026-os trendek nemcsak szebbek, de a rezsin is spórolnak.
Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.
A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.
Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...
A műfű és a sterilre betonozott udvarok ideje lejárt, és ennek nyomós okai vannak.
A műanyag gyep egy nyári napon kegyetlenül felforrósodhat, tudományos mérések szerint a felületi hőmérséklete akár 30 Celsius-fokkkal is magasabb lehet, mint az élő fűé. Nem párologtat, így nem hűti a környezetét, és nem mellesleg sem a talajélethez, sem a biodiverzitáshoz nem tesz hozzá semmit.
Az Európai Unió már lépett is a szándékosan hozzáadott mikroplasztikumok ügyében, ami a jövőben a műfüvek granulátum töltetét is érintheti.
A merev, katonás rend helyett a természetesebb, lazább ültetések törnek előre, a kertbarát szemlélet ugyanis teljesen átalakult.
A hullámzó évelők, a díszfüvek és a vegyes ágyások olyan tereket hoznak létre, amelyek évszakonként változnak, és nemcsak a tulajdonosnak, de a méheknek, lepkéknek és madaraknak is vonzóak. Ez nem a gyep teljes felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a pázsit visszakerül az eredeti helyére: csak ott marad, ahol valóban használják játékra vagy pihenésre.
A nehezen fenntartható, napégette részeken talajtakarók, kavicsos-növényes megoldások vagy évelősávok veszik át a szerepét.
A fenntarthatóság ma már nem egy drága hóbort, hanem a józan ész diktálta alapelv.
A kertészek egyre tudatosabban választanak szárazságtűrő növényeket, mulccsal takarják a talajt a párolgás ellen, és gyűjtik az esővizet. Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületről éves szinten akár 48-64 köbméter ingyen öntözővizet is össze lehet gyűjteni.
Ami tíz éve még vígan elvolt a kertben, az a mai magyar nyarakat – mint a rekordforró 2022-es vagy 2024-es szezont – már csak szenvedve vészeli át. A növényválasztásnál ezért már nem a katalógusfotó a döntő, hanem az, hogy a növény életben marad-e júliusban.
Ez a szemlélet az élővilágnak is kedvez.
Egy beporzóbarát kert több nektárt adó növénnyel, kevesebb vegyszerrel és természetes búvóhelyekkel segíti őket, és ettől nem lesz „vad összevisszaság”, csak sokkal elevenebb. Terjed a „No Mow May” mozgalom is, amely arra buzdít, hogy májusban ne nyírjunk füvet, így segítve a korai rovarokat.
A dísz és a haszon egyre kevésbé válik szét. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy ami ehető, az lehet egyben díszítő elem is.
Így kerülhet levendula a járda mellé, metélőhagyma az évelők közé, földieper szegélynövényként vagy ribiszke díszcserjeként a kertbe. Az okos kert sem a drága kütyükről szól, hanem a jó döntésekről: a növény a megfelelő helyre kerül, a víz nem vész kárba, a burkolat pedig nem forrósítja fel az egész udvart.
Persze egy időjárás-alapú öntözőrendszer rengeteg vizet spórolhat, de a valódi okosság a tervezésnél kezdődik.
A kert 2026-ban már nemcsak látvány, hanem valódi élettér. Felértékelődtek az árnyékot adó pergolák, a kényelmes kerti bútorok és a funkcionális zónák, ahol pihenni, játszani vagy akár veteményezni is lehet.
Egy növényekkel befuttatott pergola nemcsak hangulatos, de bizonyítottan hűti a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a forró nyári estéket.
A cél egy olyan kert, amelyik nem szégyelli, hogy él, bírja a klímát, és nem követel állandó idegbajt a fenntartása. Egy olyan udvar, amelyik nemcsak jól fotózható, hanem jó benne lenni.
Vége a szomszédoknak mutogatott, vonalzóval húzott kirakatkertek korszakának, 2026-ban ugyanis már az a menő, ami valóban él és működik.
A kertbarát szemléletet a kőkemény valóság írja át: a brutális nyári hőhullámok, a vízhiány és az a vágy, hogy a kert ne csak díszlet legyen, hanem egy használható, hűs menedék.
Sokan ismerhetik azt a furcsa érzést, amikor egy látszólag hibátlan udvarban állva mégsem akarnak ott maradni. Túl szép, túl szabályos, túl tökéletes...
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szomszédháború az esővíz miatt: sokan nem tudják, hogy szabálytalan, amit tesznek
A csapadékvíz elvezetése gyakori konfliktusforrás, mivel a jogszabályok tiltják a víz közterületre vagy másik magánterületre való átvezetését. A szabályszegés nemcsak bírságot von maga után, de télen a lefagyás miatt balesetveszélyes is.
A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.
A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.
Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.
„Hiába teszek meg mindent a saját telkemen, tisztán látható, hogy az utcában a legtöbben kivezetik az ereszcsatornáról a vizet az utcára. Mivel az utca lejt, ez a víz mind az én telkemen köt ki” – panaszolta egy dunakeszi lakos, ahol a település korábban gyakran küzdött villámárvizekkel.
A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.
Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.
Szigorúan tilos a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mert a nagy mennyiségű esővíz rontja a szennyvíztisztítók hatékonyságát és növeli a kezelési költségeket.
Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.
Aki a vizet a közterületre vagy a szomszéd telekre vezeti, több tízezer forintos bírságra számíthat.
Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.
Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.
A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.
A jogszabályok egyértelműen tiltják a csapadékvíz ilyen módon történő elvezetését, a szabályszegőkre pedig komoly bírság várhat, különösen, ha a kifolyó víz télen lefagyva balesetveszélyt okoz.
Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Délről érkező, veszélyes kullancsok terjednek: a kutatók a lakosságtól várják a segítséget
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak Magyarországon a Hyalomma nemzetségbe tartozó vérszívók. A HUN-REN a PragmaTick mobilalkalmazáson keresztül is gyűjti a lakossági adatokat a terjedésről.
A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.
A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.
A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.
Győrössy Dorottya, az intézet Járványökológiai Kutatócsoportjának munkatársa szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb oka, hogy gyorsan észleljék az új vagy ritka fajok megjelenését.
„A Kullancsfigyelő oldal célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsünk adatokat a kullancsok előfordulásáról Magyarországon. Az oldal létrehozásának egyik fontos oka az volt, hogy minél gyorsabban észlelni tudjuk az olyan új vagy ritka fajok megjelenését, mint például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok” – fejtette ki a kutató.
A bejelentést a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy minden egyes adat számít.
A programnak van egy külön alága, amely kifejezetten az állattartókat célozza. „A Kullancsfigyelő programon belül egy külön alprogramot is indítottunk állattartók bevonásával. Ennek keretében arra kérjük a haszonállatokat – például lovakat, szarvasmarhákat vagy bivalyokat – tartó gazdákat, hogy ha kullancsot (főleg Hyalomma-t) találnak az állataikon, azt jelezzék, illetve lehetőség szerint küldjék be számunkra vizsgálatra” – hangsúlyozta a szakember.
A beérkezett adatok alapján 2021 és 2025 között összesen 29 Hyalomma példányt azonosítottak mintegy 830 lakossági bejelentésből.
Ez azt mutatja, hogy bár a délről érkező faj jelen van, egyelőre ritkának számít. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló térképek nem a kullancsok valódi elterjedését tükrözik, hanem azt is, hogy honnan érkezik a legtöbb bejelentés.
Sokan érzékelhetik úgy, hogy egyre több a kullancs, aminek hátterében az enyhébb telek, a nagytestű vadállomány növekedése és a vérszívók megjelenése a városi zöldterületeken is állhat. A szakértők szerint azonban a kullancsok tényleges állományváltozását nehéz mérni, inkább arról van szó, hogy gyakrabban kerülünk velük kapcsolatba.
A kullancsok által terjesztett betegségek közül Magyarországon a legismertebb a Lyme-kór és a kullancsencephalitis, utóbbi ellen létezik védőoltás.
A megelőzéshez hozzátartozik a természetjárás utáni alapos testátvizsgálás, különösen a hajlatokban, valamint a zártabb ruházat és a kullancsriasztó szerek használata.
Ha kullancsot találunk, azt minél előbb, szakszerűen kell eltávolítani, mert sok kórokozó átviteléhez hosszabb idejű vérszívás szükséges.
A szakértők szerint a kullancsok teljes visszaszorítása nem reális cél, mivel az ökoszisztéma részei, így hosszú távon együtt kell élnünk velük. A kockázat azonban megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető.
A tavaszi időjárással nemcsak a természet ébred, de a kullancsok is aktivizálódnak, a kutatók pedig a lakosság segítségét kérik az új, délről érkező fajok észlelésében. A természettudósok egy Olaszországban azonosított, kullancsokhoz köthető új vírusra hívják fel a figyelmet, ami akár 41 fokos lázzal is járhat.
A hazai helyzet feltérképezésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt.
A program célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsenek adatokat a vérszívók magyarországi előfordulásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vihar közeleg, a favágó drága – nehéz döntés a kerttulajdonosoknak, ami százezrekbe kerülhet
A tavaszi és őszi időszakban a megnövekedett kereslet miatt a favágók rendkívül leterheltek. Aki az utolsó pillanatra hagyja a munkát, hosszabb várakozási idővel és magasabb árakkal is szembesülhet.
Javában tart a felkészülés a viharszezonra. Az ilyen időszakok különösen megnövelik az idős vagy sérült kerti fák jelentette kockázatokat, és sürgetik az azonnali intézkedést.
A viharok érkezésével a nagyobb, elöregedett vagy megdőlt fák komoly veszélyt jelenthetnek, és ha baj történik, a károk gyorsan jelentőssé válhatnak.
Ha a fakivágás mellett döntünk, mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.
A Pénzcentrum gyűjtése szerint a költségek egy kisebb fa esetében 9 ezer és 19 ezer forint között mozognak, míg egy közepes méretű példány eltávolítása 19 ezer és 39 ezer forintba kerülhet.
Egy nagy fa kivágása 39 ezer forintnál kezdődik és elérheti a 79 ezer forintot, az extra méretű fák esetében pedig 80-100 ezer forinttól indul a számla.
Az ár azonban nemcsak a mérettől függ. Ha a fa ház közelében áll, vezetékek mellett nőtt, vagy nehezen megközelíthető, a munka bonyolultabbá válik, és az ár is gyorsan megugorhat.
Ehhez jönnek még az olyan extra költségek, mint az ágak elszállítása, a darabolás vagy a tuskó eltávolítása, amelyek külön tételként tovább növelik a végösszeget.
Érdemes időben lépni, mert tavasszal és ősszel a favágók leterheltsége megnő. Aki az utolsó pillanatra hagyja a döntést, könnyen hosszabb várakozással és magasabb árakkal szembesülhet. Viharok után sokan pánikszerűen keresnek szakembert, ami tovább nehezíti a helyzetet.
Fontos a körültekintő kivitelező-választás is, emellett egyes településeken engedélyhez is köthetik a fakivágást, így a szabályok figyelmen kívül hagyása később még többe kerülhet.
A jó hír, hogy nem minden esetben a kivágás a megoldás.
Sok problémát a fák elhanyagoltsága okoz, amit rendszeres ellenőrzéssel és szakszerű ápolással meg lehet előzni. Egy gondozott fa stabilabb, és kisebb eséllyel válik veszélyessé.
Javában tart a felkészülés a viharszezonra. Az ilyen időszakok különösen megnövelik az idős vagy sérült kerti fák jelentette kockázatokat, és sürgetik az azonnali intézkedést.
A viharok érkezésével a nagyobb, elöregedett vagy megdőlt fák komoly veszélyt jelenthetnek, és ha baj történik, a károk gyorsan jelentőssé válhatnak.
Ha a fakivágás mellett döntünk, mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
