16,4 milliárd forint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összes megállapított adóhiánya, az adósokkal szemben kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig 20,2 milliárd forintot tesz ki - írja a Napi.hu a NAV friss adóslistái alapján.
A második negyedéves kimutatás szerint 73 adós - 43 magánszemély és 30 gazdasági vagy egyéb szervezet - tartozik nagy összegű, vagyis magánszemélyeknél 10 milliónál, a szervezeteknél pedig 100 milliónál nagyobb összeggel a hivatal felé.
A friss adóslista élén egy magánszemély áll, aki 5,2 milliárd forint - ebből a megállapított adóhiány 1,7 milliárd, a bírság 3,5 milliárd forint - tartozást halmozott fel.
A budapesti Papp Tibor a cégadatbázis szerint nyolc vállalkozásban is megfordult már, ezek közül csak kettő működik, és egyben van még tulajdonrésze, de azt is lefoglalta februárban a végrehajtó.
A top 5-be került rajta kívül egy másik magánszemély, a szintén budapesti Gerencs Krisztián is, aki összesen 2,74 milliárd forinttal tartozik bírságokkal együtt. A top 10-ben pedig még két magánszemély szerepel: a sajóvámosi Rajna József 1,7 milliárd forint, a miskolci Fekete Csaba pedig 1,5 milliárd forint adósságot halmozott fel a NAV felé.
Jelenleg - június 30-ai állapot szerint - 2761 olyan magánszemélyt tartanak nyilván 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással, közülük 720 adózó egyéni vállalkozóként szerepel a listán, és van 27 személy, akik nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel.
Az adósok listáján ismert nevek is szerepelnek. Például a Bróker Marcsiként ismert karcagi "álbróker", Dobrai Sándorné Nagy Mária már nincs rajta, de a lánya, Dobrai Erika még igen. Ott van még a nevek között Bíró Ica és az egykori Sólyom légitársaság egyik alapítója, Hurtyák Róbert, és Volkova Ekaterina is, aki a volt gázkereskedő Emfeszt vezető Góczi Istvánnak a felesége.
16,4 milliárd forint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összes megállapított adóhiánya, az adósokkal szemben kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig 20,2 milliárd forintot tesz ki - írja a Napi.hu a NAV friss adóslistái alapján.
A második negyedéves kimutatás szerint 73 adós - 43 magánszemély és 30 gazdasági vagy egyéb szervezet - tartozik nagy összegű, vagyis magánszemélyeknél 10 milliónál, a szervezeteknél pedig 100 milliónál nagyobb összeggel a hivatal felé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális szakadék: a magyar megtakarítások 69 százaléka a felső tizednél – az alsó fele alig 7 százalékon osztozik
Tovább híznak a milliárdok a leggazdagabb magyarok számláján, miközben az emberek fele alig tud félretenni. A megtakarítások döntő része államkötvényekben landol.
Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.
A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.
2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.
A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.
A leggazdagabb tized kezében van a háztartások pénzügyi megtakarításainak 69%-a, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ezzel szemben a társadalom alsó 50%-a mindössze 7,4%-kal rendelkezik.
A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.
A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.
Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.
A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:
„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”
A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.
Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.
Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”
Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”
A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:
„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”
Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.
Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.
A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint
nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.
Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.
„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
