A felsőoktatási modellváltásról is beszéltek a Sajtóklub adásában hétfőn a Hír TV-n. A Színház- és Filmművészeti Egyetem szóba kerülésekor az egyik műsorvezető, Bencsik András azt mondta:
„rávetődött a fény egy ilyen szutykos odúra, ahol ez a büdös, ótvaros szekta meglapult. És ezek elkezdtek hisztériázni, amikor rájuk vetítődött.”
Hozzátette, nem véletlen, hogy az SZFE-n volt a „legmocskosabb, leglepukkadtabb, legkoszosabb, legótvarabb a szó fizikai értelmében a helyzet”. Mint mondta, az SZFE-sek így érezték biztonságban magukat, hogy minden lepusztult volt, és „hideglelést kaptak, amikor beáradt a friss levegő, amikor tiszta, világos, kifestett falakkal találkoztak.”
A hónapokon át tartó, sokak által támogatott, a média nagy részének figyelmére számot tartó eseményekről úgy beszélt:
„van egy kis cirkusz”, de a modellváltást végig kell vinni, „csak így lehet túljutni a posztkommunista korszakon”.
Bencsik gondolatmenete után Bayer Zsolt és Gajdics Ottó a liberális elnyomásról beszélt. Gajdics szerint nem lehet, hogy a következő 30 évben is ez a szekta uralkodjon. Bencsik erre azt mondta: „egyik egyetem a másik után fog megtisztulni”, felzárkózva a világ élvonalához. Utalva ezzel arra, hogy a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemeken is megszavazták a modellváltást - igaz, mindenhol voltak kisebb-nagyobb ellenállások az alapítványi forma ellen.
A felsőoktatási modellváltásról is beszéltek a Sajtóklub adásában hétfőn a Hír TV-n. A Színház- és Filmművészeti Egyetem szóba kerülésekor az egyik műsorvezető, Bencsik András azt mondta:
„rávetődött a fény egy ilyen szutykos odúra, ahol ez a büdös, ótvaros szekta meglapult. És ezek elkezdtek hisztériázni, amikor rájuk vetítődött.”
Hozzátette, nem véletlen, hogy az SZFE-n volt a „legmocskosabb, leglepukkadtabb, legkoszosabb, legótvarabb a szó fizikai értelmében a helyzet”. Mint mondta, az SZFE-sek így érezték biztonságban magukat, hogy minden lepusztult volt, és „hideglelést kaptak, amikor beáradt a friss levegő, amikor tiszta, világos, kifestett falakkal találkoztak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Megindultak a katonák a kritikus energetikai létesítményekhez – jövő héten még több helyszínre mennek
Péntek reggel megkezdődött a honvédség kitelepülése az első 20 kritikus energetikai végpontra. Az Egyeztető Törzs döntése alapján jövő héten elején további 40 energetikai végpontot védenek majd a fegyveres erők.
Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy
„a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra”.
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy
a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.
„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.
A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:
A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.
Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.
Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robert Fico: Bezárhat a szlovákiai Samsung-gyár – 800 dolgozó veszítheti el a munkáját
A szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a Samsung a tévépiac visszaesése miatt leállíthatja a termelést a galántai gyárában. Az intézkedés után csak a cég logisztikai központja maradna az országban.
A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.
A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.
A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy
a cég a gyártást valóban beszünteti, és csak a logisztikai központ marad az országban.
Úgy tudják, a koreai tulajdonos régóta panaszkodik a drága energiaárakra és az egyre dráguló munkaerőre. A Samsung Electronics Slovakia egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.
A Samsungnak nem ez az első gyárbezárása az országban, másik, vedrődi üzemét már 2018-ban bezárta, a termelést akkor Galántára vonták össze. A mostani döntés közvetlenül körülbelül 800 embert érinthet a galántai gyárban, amely a szlovák elektrotechnikai ipar egyik legnagyobb szereplője volt, és az előző évben 1,7 milliárd euró feletti árbevételt ért el.
A szlovák miniszterelnök a várhatóan munka nélkül maradóknak átképzést vetett fel. Lehetőségként a Nagysurányban épülő kínai Gotion akkumulátorgyárat említette, amely a tervek szerint kezdetben 1300, később pedig akár 3500 embernek adhat munkát. Az ellenzék, például a Progresívne Slovensko, már korábban is bírálta a kormányt az ipari leépítések miatt, szerintük a romló üzleti környezet és a cégeket sújtó pluszterhek, mint a tranzakciós adó, rontják az ország versenyképességét.
A gyártás leállítása után a Samsung nem vonul ki teljesen Szlovákiából: a Galánta melletti Gányban működő logisztikai központja, amely nagyjából 700 embert foglalkoztat, európai elosztási csomópontként tovább működik.
A szlovák kormány arra készül, hogy a Samsung leállítja a galántai tévégyártást. Robert Fico miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a koreai cég globális átszervezése Közép-Európát is érintheti, a hírt pedig időközben több, a vállalathoz közel álló forrás is megerősítette a szlovák sajtónak. Fico szerint a Samsung világszerte átstrukturálja az üzemeit, a termelés területén pedig elsősorban Közép-Európát érinthetik az átszervezések, melynek hátterében a televíziók iránti kereslet visszaesése áll – írja az ujszo.com.
A miniszterelnök szerint a kabinet már felkészült a bejelentésre. „Ha odáig jutunk, hogy Szlovákia azon országok közé kerül, ahol visszafogják a televíziók gyártását, akkor meg fogjuk kérdezni, hogy mivel pótolják ezt” – mondta Fico.
A Denník című lapnak több forrás is megerősítette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Tanúként hallgatja ki a Nemzeti Nyomozó Iroda a gödi Samsung-gyárról nyilatkozó egyik férfit
A TISZA Párt által nyilvánosságra hozott videóban egy volt szállítmányozó azt állította, kamionokkal menekítették a veszélyes anyagokat az akkumulátorgyárból az ellenőrzések előtt. Gulyás Gergely miniszter közlése szerint a rendőrség eljárást indított a videóban elhangzottak miatt.
„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.
egy férfi – aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a Samsung SDI gödi gyárának – többek közt arról beszélt, hogy a katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére 20–50 teherautónyi veszélyes anyagot vihettek ki külső raktárakba a gyár területéről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre reagálva közölte, a rendőrség a videóban elhangzottakat feljelentésként értékelte és eljárást indít.
Magyar Péter pénteken újabb videóval állt elő, amelyben egy másik, magát korábbi dolgozónak valló férfi számolt be arról, milyen vélt szabálytalanságokat tapasztalt az akkumulátorgyárban.
Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.
Azt is állította belső információk alapján, hogy egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” a gyárban, ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a Samsungot, azt szerinte egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
Korábban, február 17-én Magyar Péter egy, állítása szerint 2018-ban készült, robbanásról szóló felvételt is megosztott a gödi üzemből. A Telex nemrég egy tényfeltáró cikkben azt írta, a gyárban a határértékeket meghaladóan volt jelen rákkeltő por, de a kormányzati oldal és a Pest Vármegyei Kormányhivatal ezeket az állításokat visszautasította.
„Jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda tanúként hallgatja ki a tegnapi gödi tényfeltáró videóban nyilatkozó férfit” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter péntek délután.
Toroczkaiék 106 jelölttel rohamozzák a parlamentet – kész van a listájuk, a mérleg nyelve szerepére készül a Mi Hazánk, ha bejut
A pártelnök szerint „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni.
Pénteken a Mi Hazánk is bejelentette, hogy mind a 106 egyéni választókerületben összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, és elkészült a párt 240 nevet tartalmazó országos listája is. A listát maga a pártelnök, Toroczkai László vezeti.
Szerinte „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Mint elmondta, akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni, egy héttel korábban, mint legutóbb.
Toroczkai hozzátette, hogy „jobbnál jobb jelöltek” közül kellett válogatniuk. A párt tájékoztatása szerint eddig 86 választókerületben nyújtották be az ajánlóíveket a választási irodáknak.
Az országos lista első tíz helyén a párt legismertebb politikusai szerepelnek: Toroczkai Lászlót Dúró Dóra elnökhelyettes, Apáti István és Novák Előd alelnökök követik. Az ötödik helyen Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő áll, aki csak szimbolikusan szerepel a listán, mandátumszerzés esetén sem hagyná ott az Európai Parlamentet.
Az élmezőnyben kapott még helyet Dócs Dávid és Pakusza Zoltán alelnök, Szabadi István pártigazgató, valamint Lantos János és Fiszter Zsuzsanna – írja a Telex. A 240 fős listára azért volt szükség, mert ha a következő négy évben egy listás képviselőjük mandátuma megüresedik, a listán szereplők közül – a sorrendet már nem tartva – pótolhatják a helyét. A listán szerepel még többek között Kisberk Szabolcs kommunikációs igazgató, Gyömrő és Pilis polgármestere, valamint a párthoz kötődő Magyar Önvédelmi Mozgalom korábbi és jelenlegi vezetője is.
A hivatalos kampányidőszak február 21-én indult, a Fidesz és a Tisza Párt pedig már aznap bejelentette, hogy mind a 106 egyéni jelöltjük összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 ajánlást. A Fidesz az országos listáját – amit Orbán Viktor vezet – már február 16-án bemutatta, a Tisza Párt ezzel még adós. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 egyéni képviselőjelöltet tud indítani. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor nem készít összesítést arról, hogy a pártok jelöltjei összesen hány ajánlást gyűjtöttek, mivel a rendszer csak az első 500 érvényes aláírásig ellenőrzi az íveket.
A Mi Hazánknak jelenleg hat képviselője ül a parlamentben. A közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak a párt bejutási esélyeiről: egyes mérések a parlamenti küszöb fölé, mások alá mérik őket. A párt vezetése magabiztos a bejutásban, és nem titkolt céljuk, hogy ők legyenek a mérleg nyelve egy esetleges parlamenti patthelyzetben.
Pénteken a Mi Hazánk is bejelentette, hogy mind a 106 egyéni választókerületben összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, és elkészült a párt 240 nevet tartalmazó országos listája is. A listát maga a pártelnök, Toroczkai László vezeti.
Szerinte „a Mi Hazánk még soha nem volt ilyen eredményes”, mert jobban teljesítettek, mint négy éve. Mint elmondta, akkor nem volt mind a 106 körzetben egyéni jelöltjük, most viszont igen, az országos listájukat pedig már a kampányidőszak első hetében le tudták adni, egy héttel korábban, mint legutóbb.
Toroczkai hozzátette, hogy „jobbnál jobb jelöltek” közül kellett válogatniuk. A párt tájékoztatása szerint eddig 86 választókerületben nyújtották be az ajánlóíveket a választási irodáknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
