Sztrájk: folytathatják a tiltakozást a Volánbusz dolgozói
Sztrájk nélkül is nehéz a szolgáltatásokat biztosítani, olyan mértékű a karbantartó- és buszvezetőhiány. A fiatalok nem jönnek a céghez ilyen fizetésekért, ezért nem túlzás 25 százalékos béremelést követelni a szakszervezetek szerint.
Folytathatják a tiltakozást a Volánbusz dolgozói, bérajánlatot ugyanis még mindig nem kaptak - mondta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) keddi sajtótájékoztatóján az érdekképviselet elnöke.
Dobi István szerint
sztrájk nélkül is nehéz a szolgáltatásokat biztosítani, olyan mértékű a karbantartó- és buszvezetőhiány. Sokan közülük hamarosan nyugdíjba mennek, fiatalok pedig nem jönnek helyükre ilyen fizetésekért, ezért nem túlzás 25 százalékos béremelést követelni
- indokolta a szakszervezet vezetője a hétfőn véget ért kétnapos tiltakozásukat, amelyet a résztvevők száma és az összes dolgozóhoz viszonyított aránya alapján sikeresnek tekint.
Hozzátette, hogy a vállalatvezetőség ígérete alapján csak január 16-án folytatódik a bértárgyalás, ezért az érdekképviselet addig felméri, támogatnának-e a munkavállalók egy újabb tiltakozást. Dobi István szerint a legrosszabb helyzet alakult ki azzal, hogy még mindig nem ismerik a 2024-es béremelés mértékét, ezért visszautasította, hogy a SZAKSZ felelőtlenül cselekedett a sztrájk megszervezésével. A munkavállalókat nem lehet szembefordítani a szakszervezettel, amelynek kötelessége kiállni a munkavállalókért - fogalmazott.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szintén elfogadhatatlannak tekinti, hogy a Volánbusz dolgozói még mindig nem tudják, mekkora fizetésemelést várhatnak 2024-ben. Palkovics László szerint minden munkavállalónak joga van időben megismerni, mire számíthat, a munkáltatónak pedig tájékoztatnia kell az alkalmazottait a vállalat helyzetéről.
A közszolgáltató állami cégek piaci alapon működnek, de ha veszteségük keletkezik, azt az államnak pótolnia kell - tette hozzá Palkovics László, aki úgy látja, hogy az adóbevételekből a kormány biztosíthatja a hiányzó forrást a Volánbusz számára.
A SZAKSZ korábbi tájékoztatása szerint a Volánbusz-sztrájk résztvevőinek számát nem lehet az összlétszámhoz viszonyítani, mivel nem is vehetett benne részt mindenki. Az elégséges szolgáltatás szabályai alapján 5 ezren szüntethették be a munkát a tiltakozás idejére, ebből 2500-an ezt meg is tették, így a támogatottság 50 százalékos volt - olvasható a munkástanácsok honlapján közzétett összefoglalóban.
(via MTI)
Folytathatják a tiltakozást a Volánbusz dolgozói, bérajánlatot ugyanis még mindig nem kaptak - mondta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) keddi sajtótájékoztatóján az érdekképviselet elnöke.
Dobi István szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 77 éves Pintér Sándor szerint 3,125 százalék az esély arra, hogy miniszter marad
A belügyminiszter egy budai teniszközpont előtt reagált Lázár János kijelentésére, ami a visszavonulásáról szólt. A válasza egy ötlépcsős matematikai levezetés, amely a választásoktól a családi vétóig mindent számba vesz.
Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.
Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:
„Erre azt szoktam mondani, hogy ennek pontosan 3,125 százalék esélye van.”
A miniszter – aki idén júliusban lesz 78 éves – el is magyarázta, hogyan jött ki a különös szám.
Szerinte a választás kimenetele 50-50 százalék. Ha Orbán Viktor győz, akkor is csak 50 százalék az esélye, hogy felkéri őt a folytatásra. Ha ez megtörténik, a 78 éves politikusnak át kell esnie egy orvosi vizsgálaton, aminek szintén fele-fele a kimenetele. Ezt követi a család vétójoga, ami tovább felezi az esélyt, végül pedig a saját döntése jön, ami szintén kétesélyes. „Így jön ki a 3,125 százalék”
– összegezte.
Amikor arról kérdezték, meglepte-e, hogy Lázár János hozta nyilvánosságra a visszavonulásának hírét, és miért tehette ezt, a belügyminiszter elhárította a választ.
„Ezt már a Lázártól kell megkérdeznie. Most már megyek. Minden jót és szép napot kívánok!”
– mondta.
Pintér Sándor Orbán Viktor legrégebb óta hivatalban lévő minisztere, aki 1998 és 2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül vezeti a belügyi tárcát. Hosszú ideig a kormány egyik legbefolyásosabb tagjának számított, azonban 2022-től a sajtóértesülések szerint csökkent a kormányon belüli súlya. Ekkor került el tőle a kormányzati informatika és a polgári titkosszolgálatok felügyelete, miközben a Belügyminisztérium hatáskörébe került az oktatás és az egészségügy.
Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.
Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalay-Bobrovniczky: A katonák felmérik a védendő helyszíneket, nemsokára megindul a kitelepülés
A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a kormány Egyeztető Törzset állított fel a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A honvédség hamarosan megkezdi a kitelepülést a kijelölt energetikai létesítmények védelmére.
Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.
A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.
A testület a szerdai alakuló ülésén már rangsorolta is az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát a védendő objektumokról. Ezek felderítése jelenleg is zajlik, és nemsokára megindul a honvédség fokozatos kitelepülése is.
Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dróntilalmat vezettek be a polgári, kül- és belföldi pilóta nélküli repülőkre, ami az állami drónokat és a klasszikus légi közlekedést nem érinti.
A Barátság vezeték déli ága január 27. óta nem szállít kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán és több európai forrás szerint a leállás oka egy orosz rakétatámadás, amely megrongálta a vezeték infrastruktúráját. Kijev álláspontja szerint a javításokat az ismétlődő orosz támadások kockázata nehezíti.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az ukrán nyomásgyakorlás arra irányul, hogy káoszt és zűrzavart okozzon, és az energiaárakon keresztül elbizonytalanítsa a magyar választókat,
ezáltal pedig olyan kormány alakuljon, amely nem akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozását, támogatja Ukrajna további háborús ambícióit, és leválasztja Magyarországot az olcsó orosz nyersanyagról.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió nem képviseli Magyarország és Szlovákia érdekeit egy nem uniós tagállammal szemben, ami szerinte elfogadhatatlan. Hozzátette, az EU „ezzel szemben ránk helyez nyomást” Ukrajna finanszírozásának, a háború folytatásának és az ukrán uniós tagság előmozdításának érdekében. Az Európai Unió Olajkoordinációs Csoportja ugyanakkor úgy látja, jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, és az Adria-vezeték életképes alternatívát jelenthet. A MOL már meg is kezdte a tengeri nyersolaj-útvonal kiépítését, az első szállítmányok március elején érkezhetnek meg.
Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.
A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Nem lesz szükségállapot, az áprilisi választást rendben meg lehet tartani
A miniszter szerint fel sem merült a rendkívüli jogrend bevezetése a kormányban az energiabiztonság miatt. Elmondása szerint az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon.
A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.
A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.
Az energiabiztonság témájában, a százhalombattai finomító elmaradt átalakításával kapcsolatban a miniszter kifejtette, egy cég vezetése más, mint egy államé, hiszen a részvényesek és a profitérdekek miatt egy vállalat nem feltétlenül vág bele egy költséges és bizonytalan megtérülésű beruházásba.
Szerinte az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon, a MOL által befizetett jelentős összegű különadót pedig a rezsicsökkentésre fordították.
A Dunai Finomító helyzetét nehezíti, hogy egy 2025 októberi tűzeset után a teljes helyreállítása várhatóan az év harmadik negyedévéig is elhúzódik, ami jelentős termeléskiesést okoz.
Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, de arra viszont konrkétan nem válaszolt, hogy azt az orosz támadást miért nem ítélték el, amely a Barátság kőolajvezeték leállását okozta. A miniszter szerint a szállítás akadozása miatt jelenleg az ukránokkal van vitájuk, mivel a tranzit tőlük függ.
A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.
A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Orbán tegnapi bejelentései nagyon gyanúsak
A politikus korábban nonszensznek tartotta az ilyen elméleteket. Most viszont úgy érzi, hogy az esetleges ukrán támadásról szóló narratíva több ponton is sántít.
Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a kormány ukrán akciótól tartva kivezényelte a katonaságot a kritikus energiainfrastruktúra védelmére, és dróntilalmat rendelt el Szabolcsban. A politikus azzal kezdi, hogy korábban szkeptikusan figyelte Hadházy Ákos vagy Magyar Péter szavait egy lehetséges önmerényletről,
mert a Fideszt racionális szereplőnek tartotta, amely a hatalma érdekében nem tenne meg egy „dupla vagy semmit lépést, egy valós polgárháborús helyzet kockázatával”.
Jámbor szerint azonban a friss Medián-kutatás, a Fidesz számára „balul elsült” rejtett kamerás felvétel, valamint Orbán Viktor tegnapi szavai miatt felül kell vizsgálnia az álláspontját. A képviselő szó szerint idézi a miniszterelnök intézkedéseit, majd három okból is kétségbe vonja azok indokoltságát. Az első szempont szerinte, hogy
„Ilyen fenyegetésnél azonnal össze kellene hívni a Nemzetbiztonsági bizottságot. Ez tudtommal nem történt meg. Korábban ilyen súlyú eseteknél a frakciók és az ellenzéki pártok külön tájékoztatást is kaptak, pontosan a nemzeti egység megteremtése érdekében.”
Majd másodszor arról ír, hogy
„a Fidesz szerint Ukrajna célja, hogy a Tisza nyerjen. Ha ez igaz, miért csinálnának ilyen támadást akkor, amikor a Tisza vezet? Miért avatkoznának bele a kampányba egy olyan témában, ami a Fidesznek kedvez, és ami a világon mindenhol a kormányzó pártnak hozna politikai előnyt? Nem inkább Putyinék érdeke lenne ez, akik nyíltan támogatják a Fideszt?”
Jámbor András harmadik pontként azt is felveti, hogy az ukránok jelenleg sikeres ellenoffenzívát folytatnak, és a szétlőtt energiarendszerük helyreállításához kérnek segítséget a világtól. Szerinte nem lenne érdekük erről elvonni a figyelmet egy számukra kedvezőtlen hírrel, különösen a lassan haladó béketárgyalások idején. A képviselő a posztját azzal zárja, hogy Orbán bejelentései „nagyon gyanúsak”, mert a felvázolt merénylet szerinte egyáltalán nem racionális.
„Érdemes lenne ezt kormányzati szinten jobban alátámasztani, mert ez így jelenleg inkább a kormányba és az államba vetett bizalmat erodálja, és leginkább csak pánikkeltésre alkalmas. Egy ilyen szintű bemondás pedig fontosabb az ország számára mint a kampányban a szavazatszerzés”
– zárja posztját Jámbor András.
Orbán Viktor a Védelmi Tanács szerdai ülése után közölte, hogy megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét. Ennek keretében katonai erőket telepítenek a kiemelt energetikai létesítmények közelébe, a rendőrség fokozottan járőrözik, és drónrepülési tilalmat rendeltek el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A kormány egy „Egyeztető Törzs” felállításáról is rendelkezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vezetésével, a vonatkozó rendelet május 25-ig hatályos.
A Barátság kőolajvezeték január 27. óta nem üzemel. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a szállítást, míg ukrán és nemzetközi források szerint az ellátás egy orosz támadás miatt szünetel. Budapest a szállítások újraindításához köti egy 90 milliárd eurós uniós hitel jóváhagyását.
Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a kormány ukrán akciótól tartva kivezényelte a katonaságot a kritikus energiainfrastruktúra védelmére, és dróntilalmat rendelt el Szabolcsban. A politikus azzal kezdi, hogy korábban szkeptikusan figyelte Hadházy Ákos vagy Magyar Péter szavait egy lehetséges önmerényletről,
mert a Fideszt racionális szereplőnek tartotta, amely a hatalma érdekében nem tenne meg egy „dupla vagy semmit lépést, egy valós polgárháborús helyzet kockázatával”.
Jámbor szerint azonban a friss Medián-kutatás, a Fidesz számára „balul elsült” rejtett kamerás felvétel, valamint Orbán Viktor tegnapi szavai miatt felül kell vizsgálnia az álláspontját. A képviselő szó szerint idézi a miniszterelnök intézkedéseit, majd három okból is kétségbe vonja azok indokoltságát. Az első szempont szerinte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
