Szarvasbika bolyong a Gellért-hegyen, figyelmeztet a budavári önkormányzat
A szeptemberi szarvasbőgés időszakában a hímek tesztoszteronszintje magasabb, agresszívabbak lehetnek, ezért is fontos, hogy a kutyákat pórázon sétáltassák a Gellért-hegy területén.
Fokozott óvatosságra kéri a Gellért-hegyen járókat a budavári önkormányzat azt követően, hogy egy szarvasbika, feltehetően gímszarvasbika tévedt a területre - közölte kedden a Facebookon az önkormányzat.
Arra figyelmeztetik a kutyatulajdonosokat, hogy kutyáikat a Gellért-hegy területén biztonsági okokból tartsák pórázon.
Mint írják: a vadon élő állatok alapvetően tartanak az embertől, és a zajok arra késztetik őket, hogy már időben, kellő távolságra visszahúzódjanak.
Általában attól ijednek meg, ha hirtelen felbukkan előttük egy ember vagy ha megkergeti őket egy-egy kutya. Ilyenkor fordulhat elő az az eset, hogy a hirtelen menekülés közben fellökhetik vagy megsebesíthetik az útjukba kerülő embereket.
Ha nagyobb zajjal közeledik az ember és az állat számít a jelenlétére, vagy a vad megpillantásakor kiad valamilyen hangot, lehetőséget biztosít a szarvas számára a menekülésre.
Ha mégis szembe találkoznánk vele, ne essünk pánikba: ne közeledjünk az állat felé, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, álljunk meg vagy lassan hátráljunk ki előlük és várjuk meg, amíg szépen elballagnak! - ajánlják.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a szeptemberi szarvasbőgés időszakában a hímek tesztoszteronszintje magasabb, agresszívabbak lehetnek, ezért is fontos, hogy a kutyákat pórázon sétáltassák a Gellért-hegy területén.
Fokozott óvatosságra kéri a Gellért-hegyen járókat a budavári önkormányzat azt követően, hogy egy szarvasbika, feltehetően gímszarvasbika tévedt a területre - közölte kedden a Facebookon az önkormányzat.
Arra figyelmeztetik a kutyatulajdonosokat, hogy kutyáikat a Gellért-hegy területén biztonsági okokból tartsák pórázon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapest a hétvégén egy egészen más arcát is megmutatja: a nemzeti ünnep nemcsak a feszült politikai várakozásokról és a hatalmas tömegekről szól, hanem tucatnyi ingyenes családi élményt, természetközeli kikapcsolódást és kulturális kalandot is tartogat.
Vasárnap reggel fél nyolckor felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren, ahol délután egy órakor kezdődik a nagyszabású ünnepi műsor, Orbán Viktor miniszterelnök beszédével.
Aki belülről is megnézné a törvényhozás épületét, délután három és hat óra között a Nyitott Parlament program keretében megteheti.
A tömegrendezvények és a hivatalos ceremóniák miatt a nagyvárosi közlekedés jelentősen megváltozik. A rendőrség már napokkal ezelőtt közzétette a részletes listát az ötödik kerületet és a Kossuth tér környékét érintő megállási tilalmakról és lezárásokról, pontos utcanevekkel és időintervallumokkal.
A közlekedési központ a metrók és a kötöttpályás járatok használatát javasolja, az aktuális változásokat pedig folyamatosan frissítik az internetes információs felületeiken.
A történelmi emlékhelyek és múzeumok is díjmentes programokat kínálnak a családoknak.
A Magyar Nemzeti Múzeum vasárnap délelőtt tíz és délután hat óra között tart nyitva, a kimondottan gyerekeknek szóló programblokk pedig tíz és délután négy óra között várja a látogatókat múzeumkerti sétával és interaktív játékállomásokkal.
A Városliget intézményei is szélesre tárják kapuikat: a Szépművészeti Múzeum kiállításai vasárnap ingyenesen látogathatók, a belépés délelőtt tíz és délután öt óra között történik érkezési sorrendben, így érdemes sorban állásra készülni.
A Néprajzi Múzeum szintén díjmentesen fogadja a vendégeket tíz és tizennyolc óra között, míg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombaton és vasárnap is ingyenes.
A zsúfolt belvárosi terek után a természetközeli helyszínek nyugalmas alternatívát nyújtanak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjében szombaton tartják a Szamóca Kiskertész tematikus ültetős és alkotós foglalkozást a három és tíz év közötti korosztálynak.
A városhatáron a Budakeszi Arborétum már a hónap elején kinyitott, így ezen a hétvégén is bejárhatók a családbarát sétaösvények. A Budai Arborétum szintén meghosszabbított szezonális nyitvatartással működik, Alsó Kertje kisgyerekekkel is könnyen felfedezhető.
Aki beltéri kikapcsolódásra vágyik, az artmozik kínálatából válogathat.
A Puskin Mozi ezen a hétvégén is vetít gyerekprogramokat, a jegyeket érdemes előre lefoglalni.
A Művész mozi vasárnap egy teljes Oscar-napot tart, ahol egész nap az Oscar-díjra jelölt filmeket tűzik műsorra, korhatáros és művészfilmes válogatásban.
A Cirko-Gejzír pedig folyamatosan frissülő műsorral, feliratos és családbarát alkotásokkal várja a nézőket.
Budapest a hétvégén egy egészen más arcát is megmutatja: a nemzeti ünnep nemcsak a feszült politikai várakozásokról és a hatalmas tömegekről szól, hanem tucatnyi ingyenes családi élményt, természetközeli kikapcsolódást és kulturális kalandot is tartogat.
Vasárnap reggel fél nyolckor felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren, ahol délután egy órakor kezdődik a nagyszabású ünnepi műsor, Orbán Viktor miniszterelnök beszédével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen
Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.
Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.
Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.
„Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája”
– mondta Orbán Viktor a megnyitón.
A vasárnapi ünnepség egy többéves folyamat végére tett pontot. A Citadella kiemelt állami beruházásként újult meg, a munka 2021-ben indult. Az átalakítás egyik mérföldköve volt, amikor 2022-ben felvonták a belső udvar közepén álló 36 méteres árbócra az ország legnagyobb, 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját.
A vasárnapi átadón Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, amelyben a helyszín szimbolikája mellett egy közelgő energia- és pénzügyi válságra is figyelmeztetett. A kormányfő szerint a Citadella a város leggyűlöltebb épülete volt.
„Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák” – tette hozzá.
A megújult erőd legfőbb attrakciója a nyugati rondellában berendezett, „A Szabadság Bástyája” című interaktív kiállítás. A belépőjeggyel látogatható tárlat a magyar történelem szabadságküzdelmeit mutatja be a honfoglalástól egészen a rendszerváltásig, és felidézi a magyar történelem meghatározó nőalakjait is. A kiállítás narrátora Emese, Álmos vezér anyja, aki a látogatókat végigvezeti a különböző történelmi korszakokon.
A felújítás körül korábban komoly viták is voltak, többen bírálták például a Szabadság-szobor talapzatára helyezett keresztet.
„Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”
– fogalmazott tavaly Karácsony Gergely főpolgármester.
Ezzel szemben Lánszki Regő országos főépítész szerint a kereszt azt szimbolizálja, hogy „a szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”.
A Citadella belső parkja és sétányai ingyenesen látogathatók, a kiállításra és a hozzá tartozó kilátóteraszokra viszont belépőt kell váltani.
Évekig tartó lezárás után vasárnap ismét megnyílt a Gellért-hegy csúcsán álló, teljesen átalakított Citadella. A korábbi, elhanyagolt erőd helyén egy új közösségi tér jött létre ingyenesen bejárható, több mint hatezer négyzetméteres belső parkkal, kávézóval, fagylaltozóval és új kilátóteraszokkal.
Az erődfalakon új átjárókat nyitottak, amelyek összekötik a hegy két oldalát, ezzel a korábban zárt területet valóban átjárhatóvá tették. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kiállítás fogadóterében átívelő, teljes egészében üvegből készült gyalogoshíd, valamint az egykori rondellaudvarban kialakított víztükör, amelynek közepén egy örökláng tiszteleg a magyar történelem hősei előtt. A fejlesztés részeként a teljes területet akadálymentesítették, a parkban és a kiállítótérben is lifteket építettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnnek a parkolóautomaták Budapestről, 25 százalékkal drágul a parkolás júliustól
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján július 1-től kivonják a forgalomból a parkolóautomatákat, a díjak pedig egységesen 25 százalékkal nőnek. A városvezetés a lépést a rendkívül magas üzemeltetési költségekkel indokolta, ami egyes kerületekben a bevétel 60-70 százalékát is elviszi.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
A reformcsomag korábbi vitáiban felmerült a hétvégi díjfizetés bevezetésének ötlete is, ezt a javaslatot azonban a közgyűlés végül nem szavazta meg.
A mostani változásokat további szigorítások követik: 2027. január 1-től megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása Budapesten.
Ugyanettől a naptól büntetőtarifát vezetnek be a nagy tömegű járművekre: a 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű személyautóknak kétszeres parkolási díjat kell majd fizetniük.
A fővárosi rendelet minden kerületre kötelező érvényű, így hiába aggódik több önkormányzat a hatályos üzemeltetési szerződéseik felmondása miatt, a jogszabályváltozásra hivatkozva ezek lezárhatók. Tavaly 14 kerületben összesen 3331 parkolóautomata működött, ezek július 1-jétől nem üzemelhetnek tovább.
Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban: a főváros leszereli az összes parkolóautomatát, ezzel párhuzamosan pedig 25 százalékkal megemeli a várakozási díjakat. Az autósoknak szinte teljesen át kell állniuk a digitális fizetésre, a készpénzes opció csak erősen korlátozott formában marad meg. A változás értelmében júliustól az A zónában 600 forint helyett 800 forintba kerül majd egy óra parkolás munkanapokon 8 és 22 óra között. A B zónában 450-ről 600 forintra emelkedik a díj este 8-ig, míg a C zónában 300-ról 400 forintra, a D zónában pedig 200-ról 300 forintra nő az óránkénti tarifa, mindkét zónában reggel 8 és délután 6 között. A fizetési zónákat jelző táblákat a jelenlegi 250 méter helyett sűrűbben, 75 méterenként helyezik majd ki. A parkolási díjat a különféle ismert mobiltelefonos applikációkon vagy SMS-ben lehet majd kiegyenlíteni. A BudapestGO parkolási funkciójának fejlesztése egyelőre csúszik.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a pályázatra a rendelkezésre álló keretösszeget jelentősen meghaladó ajánlatok érkeztek, így az egy későbbi fejlesztés része lesz.
Emiatt a korábban tervezett, BudapestGO-n keresztüli fizetéshez vagy BKK-bérlethez kötött 25 százalékos kedvezmény sem lesz elérhető az applikáció elkészültéig. A digitális fizetést némileg olcsóbbá teszi, hogy a kormány március 16-tól eltörölte a mobilparkolás kényelmi díját. A készpénzes fizetés lehetőségét a főváros csak szűkített formában tartaná fenn. A javaslat szerint a kerületi parkolásüzemeltetési irodákban lehetne utólag, 24 órán belül befizetni egy fix, háromórás díjat. Aki ezt a határidőt lekési, már pótdíjat kap. A javaslatot a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság már támogatta, a végső szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki tavaszi ülésén. A városvezetés az automaták kiiktatását a kiugróan magas üzemeltetési költségekkel indokolta – írta a Népszava. Kiss Ambrus a fővároshoz beérkező kerületi beszámolók alapján arról beszélt, hogy a rendszer fenntartása abszurd összegeket emészt fel. „Akad olyan kerület, ahol évi bruttó 100 millióba kerül az üzemeltetés. A parkolóóra ugyanakkor jelentős, de nem egyedüli része a költségeknek. A parkolási kiadások kerületenként nézve átlagosan 60-70 százalékát viszik el a bevételnek” – mondta a főigazgató.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Így fog kinézni Rákosrendező a 2040-es évekre, ha a nyertes pályázók tervei megvalósulnak
A tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
„A Rákosrendezőn 30 év alatt spontán kialakult zöldfelület Észak-Pest tüdeje, ezt megőrizzük. A cél egy 15 hektáros városi park, plusz további 10 hektáron kisebb zöldterületek létrehozása”
– fogalmazott.
Vitézy Dávid önkormányzati képviselő, közlekedési és városmobilitási szakértő szintén posztolt a Facebookon a győztes mestertervről. Kiemelte, hogy a tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
„A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók."
Úgy véli, a győztes koncepció a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elvét követi. „A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd.
Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, melyre oly régóta vár Budapest, mely a szöges ellentéte annak, amit a kormány számos kiemelt beruházásnál csinál. És ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre.”
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
