A vakvezető sáv az autóút közepére vezet? Igen. A vakvezető sávra rápakolnak a vendéglősök? Persze. A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak? Gyakran. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola a Fehér Bot Napja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nehezen megoldható vagy szabályosan megoldhatatlan helyzetekkel találkoznak vakvezető kutyával közlekedő párosai az ország nagyvárosaiban.

Vakvezető sáv vezet az út közepére

A Pécsen egyetemre járó Sziva Dániel egy életveszélyes vakvezető sávra hívta fel a figyelmet.

„Van egy vakvezető sáv, ami a 6-os út közepére vezet ki. Igen forgalmas a 6-os, nem kell mondanom, a vakvezető sávot meg vakok használják, ez se titok. Amikor a közepénél jártam, hallom, hogy rám kiabál valaki, hogy „kimentél az autóútra!”, erre gyorsan megfordultam, aztán visszaugrottam a járdára. A gépkocsiknak piros volt, megúsztam”

– mondja Dániel. Ez a vakvezető sáv a Penny Market parkolójából nem a járdára visz, ahová rendeltetése szerint kellene, hanem az útra, éppen az átellenben fekvő Lánc utcai Rendelőintézet felé. „Egy látássérültnek se ajánlom, mert biztosan a kórházba vezet, vagy még rosszabb helyre” – tette hozzá.

Miskolcon a 29-es autóbusz Egyetem nevű megállójához sehonnan nem vezet zebra. Balogh Ádám elmondta, hogy kétféleképp lehet eljutni a megállóba. „Mindkét lehetőség nagyon veszélyes, vakvezető kutyával pedig vagy fehér bottal segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót, pedig nagyon hasznos. Sokan használják az egyetemről is. Úgy gondolom, mozgássérültként is nagyon veszélyes megközelíteni” – mondta el Ádám.

Bernhardt József Szegedre jár egyetemre, naponta begyalogol a kollégiumból. Mozgásában akadályozott látássérült emberként a járdákkal, padkákkal gyűlik meg a baja.

„Szűkek a járdák, sok helyütt felnyomja a betont a fák gyökere. Siralmas a járdák és padkák állapota, nem egyszer estem el”

– mondta József.

Ez a vendéglősöknek előnyös, de a látássérülteknek akadály

Balogh Ádámnak problémát okoz, hogy Miskolc belvárosának sétálóutcájában az elmúlt időszakban több helyen a vendéglátósok kihelyezték a kültéri asztalokat és székeket egészen a villamos sínig, ezáltal vagy az asztalok között lehet csak közlekedni, vagy pedig a villamossínre lelépve, kikerülve azokat.

Hasonló a helyzet Pécs főterén. A Széchenyi téren van taktilis jelzés (azaz vakvezető sáv), azonban a vendéglősök rápakolták az asztalaikat, székeiket. „Az egyik fadobogós teraszt épített rá. Nem csoda, hogy a fehér bottal közlekedő látássérültek inkább a pár centiméter mély esőelvezetőt használják” – mondta Sziva Dániel.

Hiányzó vakvezető sávok

Sziva Dániel megemlítette, hogy Pécsen van olyan taktilis jelzés, amely annyira le van amortizálva, hogy fehér bottal nem lehet érzékelni, illetve az egyik kereszteződésében a ház falához tették, emiatt métereket kell botorkálni a járda széléig.

Sáfrányné Kobli Írisz elmondása szerint Győrben nagyon kevés taktilis jelzés van, gyalogátkelőnél egyáltalán nincs. A dunaújvárosi Jovány Barbara szintén kevés vakvezető sávot tud mondani.

A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak

Az Újpesten közlekedő Bartus Barbara a beszélő lámpákat hiányolja elsősorban.

„A 14-es villamos vonalán nincs hangjelzés több olyan nagyobb kereszteződésben, ahol több irányból is erős a forgalom. Nem csak nekem, az idős embereknek is gondot okoz így a tájékozódás”

– mondta Barbara. Optimális esetben a látássérültek egy távirányítóval aktiválni tudják a speciális közlekedési lámpa hangjelzését, így kiderül, hogy melyik úton váltott zöldre vagy pirosra a közlekedési lámpa. Barbara ennek hiányában ebben a helyzetben nem tud kizárólag a vakvezető kutyájára hagyatkozni, mert a zebrán átkelésnél mindig a gazda dönt: figyeli a forgalom zaját vagy segítséget kér látó emberektől, ha észleli a jelenlétüket.

„Pécsen van olyan zebra, ahol egy oszlopra két zebra hangjelzést adó készülékeit helyezték fel, döntsd el, melyik sípol”

– panaszolja Sziva Dániel. Debrecenben szintén sok helyen egyszerre szólalnak meg a több zebrás kereszteződések hangjelzései, tudtuk meg Pesa Anna Máriától.

Ugyanez zavarja Sáfrányné Kobli Íriszt Győrben: „Győrben minden lámpás kereszteződésben kattognak a lámpák, már ha működnek, és mivel sok lámpa közel van egymáshoz, elég zavaró, mert nehéz megállapítani, hogy melyik hová szól. Én már próbáltam intézni, vagy inkább kérni, hogy legyenek távvezérelt lámpák, amik beszélnek, és egyértelműen megmondják, hogy melyik átkelőn lehet menni. Eddig sikertelen volt. Ma a Jókai utcán szerettem volna átkelni, de itt rendszeresen nem működik a kattogó, csak a környező lámpák működnek. Ha az ember nem tudná, hogy az egyenesen haladó autóforgalom jelzi a gyalogosnak a zöldet, akkor napestig ott lehetne állni.”