Schmidt Mária: A „pedofil ügyek” nem a gyermekekről szólnak, a kormánypárti oldalt igyekeznek lejáratni

A Fidesz kampányfőnöke szerint a vereség egyik oka, hogy a társadalom többsége pesszimista volt, és az ellenfél egyszerűbb üzenetet fogalmazott meg. Orbán Balázs a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatójaként a Mandinernek adott interjúban először beszélt a Fidesz–KDNP választási kudarcának hátteréről – írta a Telex. Elmondása szerint a kampányban azzal a kettősséggel szembesültek, hogy a társadalom 40 százaléka optimista, 60 százaléka viszont nem. A Fidesz ajánlata az volt, hogy bár a helyzet nem tökéletes, a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhatnának. Ezzel szemben az ellenfél üzenete egyszerűbb volt.

Orbán Balázs önkritikusan arról is beszélt, hogy bár a kutatásaik alapján mindig láttak esélyt a győzelemre, utólag már másképp látja a helyzetet. „Valószínű, hogyha jobban a kutatások mélyére nézünk, vagy a mozgósítási tapasztalatok mélyére nézünk, akkor láthattuk volna, hogy egy ezzel ellentétes forgatókönyv is van, és akkor egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni” – fogalmazott. A kampányfőnök a jövőre nézve teljes megújulást sürgetett a Fideszben, amelynek szerinte mozgalommá kell válnia, és be kell vonnia nem hivatásos politikusokat is. Azt is kijelölte, milyen ellenzéki szerepre készülnek: ha az új kormány „autoriter-elnyomó törekvéseket” mutatna, akkor a szabadságért fognak küzdeni.

Orbán Balázs megújulásról szóló felvetése nem előzmények nélküli, a párton belül a vereség után azonnal megindult a felelősségkeresés, Ferencz Orsolya miniszteri biztos egy gyűlésen távozásra szólította fel a Fideszen élősködőket. Később Király Nóra csepeli jelölt a párt gyűlöletkampányáért kért bocsánatot, azt a vereség egyik fő okának nevezve.

A Fidesz jövőbeli mozgásterét szűkíti, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmével a leköszönő házelnök szerint az új kormánynak semmiféle alkotmányos korlátja nem lesz az ország átalakítására. A választás végleges eredménye több napig formálódott, az átjelentkezők és külképviseleti szavazatok összesítése után a Tisza Párt több billegő körzetet is megnyert, tovább növelve mandátumaik számát.

A mostani önkritikus hangvétel éles váltás ahhoz képest, hogy Orbán Balázs pár héttel a választás előtt még arról beszélt, szerinte Magyar Péterre ráuntak az emberek, és a Fidesz mozgósítása fogja eldönteni a választást. A következő hetekben kiderül, kik ülnek be a Fidesz megújuló parlamenti frakciójába, és hogyan kezdődik meg a párton belüli, mozgalmi jellegűnek ígért átszerveződés. Ezzel párhuzamosan a Tisza Pártnak meg kell kezdenie a kormányalakítást, és beváltani a kampányban tett ígéreteit az elszámoltatásra és az intézményi változásokra.

Hadházy Ákos állatorvosként egy, szerinte a közérdeklődésre is számot tartó állatvédelmi témájú hírt osztott meg. A politikus azt állítja: „A NÉBIH válasza szerint hivatalosan ugyanis megvan a tíz zebra Hatvanpuszta mellett, de a Kontroll drónvideósa csak négyet talált a helyszínen…” Elmondása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a választásokat követően reagált az eltűnt hatvanpusztai zebrák sorsával kapcsolatos kérdésére.

– írta Hadházy.

A hatóság válasza szerinte látszólag megnyugtató, amelyből idézett is: „Hivatkozással megkeresésére, tájékoztatjuk, hogy a Válvölgye Vadásztársaság tulajdonában, illetve tartásában 10 zebra van: Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi.

Az állatok tulajdonosa a kezdetektől a Válvölgye Vadásztársaság. A zebrák közül Pilla tartásának kezdete 2017. 05. 05., a Zsebi nevű zebráé 2025. 05. 18., az összes többi állaté 2024. 05. 31.” A politikus hozzáteszi, hogy a vadásztársaság Mészáros Lőrincé. A problémát Hadházy szerint az jelenti, hogy a Kontroll nevű lap drónvideót tett közzé, amelyen csak négy zebra látható egy, a parkon belül épített, kívülről nem látható karámban. Azt írja, megkérdezte az újságot, akik szerint alaposan átnézték a területet, de csak ennyi állatot láttak.

„Viszont megígérték, hogy hamarosan megnézik újra a szafari parkot” – tette hozzá. Hadházy Ákos felvázolta a további lépéseit is.

A politikus szerint a NÉBIH levelében új információk is vannak: „ezek szerint Lőrinc külföldről hozatta a csíkos lovakat, másrészt az első (Pilla) már kilenc éve ott lakik Hatvanpuszta mellett…”

Ma dőlhet el, hogy a Tisza Pártnak 143 mandátuma lesz-e az Országgyűlésben, miután három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben is megszámolják a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatokat. Bár a különbségek ezer felettiek, a beérkező voksok már több helyen is fordulatot hoztak.

Hasonló a helyzet a Vas megyei 2-es választókerületben is, ahol a kormánypártok jelöltje, Ágh Péter 1269 szavazattal áll jobban Strompová Viktóriánál.

A szoros versenyek kimenetele egy hetet is várathat magára, ahogy arról a 24.hu is beszámolt.

A fordulat lehetősége nem légből kapott, a pénteki nap folyamán ugyanis több, korábban a Fidesz által szűken vezetett körzetben is a Tisza Párt jelöltje nyert az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálása után.

Az egyik ilyen fordulat Pakson történt, ahol Süli Jánost győzte le a tiszás Cseh Tamás.

A dombóvári körzetben szintén a Tisza jelöltje, Szijjártó Gábor fordított. Ezzel a Tisza Párt mandátumainak száma jelenleg 140 körül áll.

Kormányközeli források szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez köthető oligarchák elkezdték kimenteni a vagyonukat Magyarországról, miután a múlt vasárnapi választáson a Fidesz vereséget szenvedett.

A csütörtökön megjelent cikk szerint a vagyonmentés lehetséges célpontjai között van az Egyesült Arab Emírségek és más Öböl menti államok is, míg az idősebb generációhoz tartozó oligarchák inkább Szingapúrban és Hongkongban gondolkodnak. A portál úgy tudja, egy súlyos korrupciós ügyben érintett kormányközeli kör Ausztráliába tervezi az átköltözést. Az értesüléseket közlő források szerint a Fidesz vereségének mértéke sokkolta a rendszert, és a pánik az oka a sietős vagyonáthelyezésnek.

A célországok kiválasztásánál kulcsszerepet játszhat a kiadatás kérdése. A VSquare szerint Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye; hivatalos, nyilvános magyar kormányzati listát nem találtunk, és egyik ország sem részes az európai kiadatási egyezményben. Izraellel van kiadatási jogalap, de az izraeli állampolgárok kiadatása feltételekhez kötött és sokszor körülményes. A VSquare egyébként már 2025 őszén írt arról, hogy hatalomközeli szereplők a kormányközeli bankokból elkezdtek pénzeket átcsoportosítani más, jellemzően külföldi tulajdonú magyarországi bankokba.