KULT
A Rovatból

Ryan Murphy új Szörnyetege: Ed Gein története még Dahmernél is gyomorforgatóbb, ő az igazi texasi láncfűrészes gyilkos, csak nem Texasban

Ryan Murphy Dahmer után ismét egy legendás „szörnyhöz” nyúlt: Ed Geinhez. Ő volt az 1950-es évek egyik legbizarrabb bűnözője, akinek tettei a későbbi horrorikonok, mint Norman Bates, Bőrpofa vagy Buffalo Bill alapjául szolgáltak.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. október 06.



A ’60-as és ’70-es években annyira megszaporodtak a Geinhez hasonló ügyek, hogy az FBI 1972-ben létrehozta a kifejezetten sorozatgyilkosok és pszichésen zavart elkövetők felderítésére szakosodott Behavioral Science Unitot, amit a nézők már jól ismerhetnek David Fincher kiváló szintén Netflixes Mindhunter sorozatából.

Sokan rajongunk a valóságon alapuló bűnügyi dokumentumfilmekért és dramatizált krimikért, Ryan Murphy neve pedig különlegesen hathat ebben a műfajban.

Ő jegyzi a Glee – Sztárok leszünk!, az Amerikai Horror Story vagy a Scream Queens sorozatokat is. Munkáira erőteljes, könnyen felismerhető stílusjegyek jellemzőek: harsány, látványos, gyakran provokatív, ugyanakkor képes finoman reflektálni a másság és a társadalmi különbségek kérdéseire is. Messze áll a dokumentarista ábrázolástól, ennek ellenére kétségtelenül izgalmas alkotó.

A Szörnyeteg című antológia sorozat sajátos vállalkozás, minden évad a középpontba állít egy hírhedt gyilkost, és az ő szemszögükből igyekszik megmutatni rémtetteiket. Az első évad homoszexuális kannibál gyilkos Jeffrey Dahmer történetét dolgozta fel, aki a ’90-es években tartotta rettegésben Milwaukee-t. A sorozatot egyszerre dicsérték és bírálták: Evan Peters alakítása zseniális volt, ugyanakkor sokak szerint a történet túlzottan is megértően ábrázolta Dahmert. A második évad a Menendez testvéreket vette górcső alá, akik szüleik meggyilkolásával kerültek a címlapokra a ’80-as években. A széria ekkor is hatalmas figyelmet kapott, sőt, a valódi Menendez fivérek is megpróbálták elérni ügyük újratárgyalását, sikertelenül. Most pedig elérkeztünk a harmadik évadhoz, amely minden sorozatgyilkosok archetípusát, Ed Geint helyezi a középpontba.

Gein története szinte mitikus: egy jámbornak tűnő, de szellemileg sérült, skizofrén férfi, aki anyja halála után saját démonaival küzdve szörnyű bűntettekbe sodródott.

Halott édesanyja hangja és árnyéka kísértette, tetteit pedig beteg fantáziája és környezete torz tükröződése hajtotta az ’50-es években. Figurája óriási hatást gyakorolt a popkultúrára, hiszen belőle születtek a modern horror legismertebb antihősei. A sorozatban Charlie Hunnam kelti életre Geint, mellette Laurie Metcalf a kegyetlen Augusta Gein szerepében brillírozik, aki bigott vallásosságával és elnyomó természetével megalapozta fia lelki összeomlását.

A történet nem csak Gein életét mutatja be, hanem a kulturális párhuzamokat is. Feltűnik Alfred Hitchcock (Tom Hollander) és Anthony Perkins (Joey Pollari) is, a Psycho születésére reflektálva. Bár a rendező és színész kapcsolatát a sorozat kissé ízléstelenül állítja párhuzamba Geinnel, mégis érdekes fényt vet arra, hogy a horror műfaj mennyire meghatározta mindkettejük pályáját. Innen haladunk tovább a Texasi láncfűrészes gyilkoshoz Bőrpofájához, a Bárányok hallgatnak Buffalo Billjéhez, egészen a modern horrorig, bemutatva, mennyire mélyen ivódott be Gein alakja a filmművészetbe.

A részletek gyakran gyomorforgatóak, a sírokból kiásott holttestek és megszentségtelenítésük, a női bőrből készített ruhák és a nekrofíliába hajló perverziók mind-mind azt bizonyítják, mennyire beteg elme lakozott a jámbor külsejű férfi mögött.

A sorozat végére a Mindhunter világába is visszakacsintunk, megjelennek ugyanis Douglas és Ressler ügynökök (ők voltak a Fincher sorozat ügynökeinek alapjai), valamint több hírhedt gyilkos is, köztük Ted Bundy és Ed Kemper. Ez a játékos összekapcsolás egyértelműen tisztelgés Fincher sorozata előtt, hiszen a kéjgyilkos Jerry Burdost ugyan az a színész alakítja mindkét szériában. Ez talán reményt ad arra, hogy egyszer folytatást kap a Mindhunter is, mert az tényleg egy kiemelkedő darab volt.

Hunnam alakítása meglepően erős. Finom, halk beszéde és visszafogott játéka alatt felsejlik a kontrollt vesztett, veszélyes figura. Nem könnyű feladat Dahmer után egy maradandó újabb szörnyeteget életre kelteni, de sikerült elérnie, hogy a néző egyszerre sajnálja és rettegje Ed Geint.

A történet végig az ő torz szemszögéből bontakozik ki, így gyakran nem tudjuk, mi valóság, és mi csupán az ő tévképzete.

Ez a megbízhatatlan mesélő több esetben is előkerül az évad során. A sorozat hangulata hideg, nyomasztó és kegyetlen. A látványvilág és a maszkok kifejezetten hatásosak, a brutalitás sokszor már-már gyomorforgató. Murphy ismét hozza jellegzetes kézjegyeit, amelyek felismerhetővé teszik a művet, még ha az atmoszféra szezonról szezonra változik is.

Jogosan merül fel a kérdés: nem romantizálják-e ezek a produkciók a gyilkosokat? Valóban veszélyes, ha egy ilyen történet szimpátiát vált ki az elkövetők iránt. Szerencsére ebben az évadban inkább az elrettentés és a háborodott elme hangsúlyozása dominál, bár Gein karaktere így is könnyen sajnálatot ébreszthet egyes nézőkben. Fontos azonban emlékezni arra, hogy a valódi áldozatok tragédiáját semmi sem ellensúlyozhatja.

Hogy ajánlom-e a harmadik évadot? A válasz a befogadótól függ. Erős idegzet és kellő háttérismeret szükséges hozzá, de ha valaki kedveli a valódi bűneseteket feldolgozó sorozatokat, akkor mindenképp figyelemre méltó.

Látszik rajta a gondos kivitelezés és a Netflix anyagi támogatása, bár tempója lassú, de kellően átgondolt. Ryan Murphy még akkor is képes szórakoztatni, ha néha túlzásokba esik. Már most biztos, hogy érkezik a negyedik évad, amely Lizzie Borden történetét dolgozza majd fel. Érdekes választás, hiszen nem Ted Bundy vagy BTK kerül a középpontba, hanem egy „klasszikus” gyilkos az 1800-as évek végéről. Kíváncsian várom, mit hoz majd Murphy legközelebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk