SZEMPONT
A Rovatból

Orosz Bernadett: Azt érzem, hogy a hitemet veszítettem el, ami régen rossz, tudom

Az őt brutálisan bántalmazó volt párjára kiszabott enyhébb ítélet sokként érte, legszívesebben mesterséges kómában vészelné át a következő hetet. Szerinte ahhoz, hogy ne történjenek ilyen esetek, mindenekelőtt ratifikálni kell az Isztambuli Egyezményt.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. április 18.



Hat évvel ezelőtt járták be a sajtót azok a szörnyű fotók, amiket Orosz Bernadett készített magáról, közvetlenül azután, hogy brutálisan bántalmazta volt párja, egy korábbi alezredes. A férfit most jogerősen 1 év 4 hónap börtönre ítélte a bíróság, ami fél évvel kevesebb, mint amennyit az elsőfokú ítélet kiszabott rá. Az enyhébb büntetés oka, hogy nem kapcsolati erőszak, hanem folytatólagosan elkövetett testi sértés miatt ítélték el. A bíróság szerint ugyanis

bántalmazójával nem éltek együtt, így nem minősültek élettársaknak, hiába volt Bernadett menyasszony, hiába volt a kapcsolat komoly.

A bíró azt is megállapította, hogy „vizuálisan rossz képet mutatott a sértett, sokkal súlyosabbnak látszottak a sérülései, mint amilyen valós sérüléseket szenvedett.” Az ítélet hírére sokan felháborodtak, Orosz Bernadett is csalódott. Arról kérdeztük, hogyan élte meg az elmúlt hat évet, miért tartja igazságtalannak az ítéletet, és miért fontos szerinte az Isztambuli Egyezmény ratifikálása. Azt is elmondta, mi történt vele azóta, és hogyan él most a gyerekeivel.

– Hogy van most?

– Egyedül a bocsánatkérés enyhíthetné ezt az ítéletet, de ez nem történt meg. Az elmúlt lassan hat év alatt is folyamatosan csak támadó magatartást tanúsított velem szemben a volt partnerem, hárította a felelősségét, ami igenis az övé, és ahogy a médiából értesültem, „szegény” még sírt is, hogy neki be kell vonulnia a börtönbe. Úgy érzi, ő az áldozat. Volt lehetősége, hogy ne tegye meg, amit tett, ő mégis azt választotta, hogy megteszi. Elmondtam, többször is, hogy három tényező együttállásának köszönhetem az életem, és ha valamelyik a háromból nem teljesült volna, akkor nem tudnék most itt beszélni.

– Nem tudom, hogy ezt a mondatát a bíróság figyelembe vette-e, amikor kiszabta a büntetést, hiszen minősített esete a bántalmazásnak, ha életveszélyes módon valósul meg.

– Vádalkuként az ügyészség is három év hat hónap letöltendő börtönbüntetést javasolt első körben, amit nem fogadott el, és még további három évig abuzált a hatóságon keresztül, és végül enyhítették a büntetését egy év tíz hónapra. Nem létezik igazságszolgáltatás, csak jogszolgáltatás Magyarországon. Az én esetemben hátráltató tényező volt az is, hogy nem fogadta el a bíróság kapcsolati erőszakként, ami történt.

Pedig az első bántalmazásig a menyasszonya voltam. Mi ez, ha nem kapcsolati státusz?

Nem éltünk együtt, nem voltunk házastársak, élettársak, egyenesági rokonok, emiatt nem lehetett a bíróság szerint érvényesíteni vele szemben a kapcsolati erőszak törvényi tényállását, ami súlyosabb büntetési tételt jelenthetett volna. És még nem említettem az orvosszakértőt. Az első körben eljáró szakértő engem meg sem vizsgált személyesen. De a történtek után egy, maximum két hónappal leírta, hogy maradandó egészségkárosodást szerinte nem szenvedtem, amit csak egy év távlatából lehet bizonyosan megállapítani, ezt több orvos is kijelentette.

Ezek szerint nem maradandó egészségkárosodás a hátsó kérgi szemlencse-csere egy műlencsére?

Közel száz leletem bizonyítja, illetve öt orvosszakértő, szemben az első körben eljáró szakértővel, de nem vették figyelembe ezeket a szakértői véleményeket, és nem értem, hogy miért nem. Mindenki tudja, hogy a biztosító nem a saját pénze ellensége. Van egy életbiztosításom, és be is nyújtottam a kárigényemet. Még a biztosító szakértője is leírta, hogy a második és a harmadik bántalmazáskor maradandó egészségkárosodást szenvedtem. Ezt szintén benyújtottam. Mégis a médiából azt hallom, hogy a fényképeken látható sérüléseim nem olyan súlyosak. Holott leletek bizonyítják az ellenkezőjét. A bal fülemre sem hallok úgy, mint régen, illetve az orrom folyamatos gyulladásban van, az orrsövényem még egy műtétre vár, mert nemcsak orrcsonttörést szenvedtem, hanem az orrsövényen is tört, és annak a helyreállítása még nem történt meg. Illetve a tartós stressz és egy korábbi autoimmun betegségem hatására kialakult az 1-es típusú cukorbetegség nálam. Ez a betegség, ami leginkább emlékeztet arra a napra, amikor az inzulint beadom magamnak, vagy cukorszintet ellenőrzök, rendkívül megerőltető lelkileg.

– Úgy érzi, ezt mind nem vették figyelembe?

– Én nem értem, hogy miért nem, és miért ő szemszögéből nézik a dolgokat? Sajnálni kellene őt, mert elveszítette a munkahelyét. Hát nem kellett volna az életemre törnie, ez a legfőbb oka annak, ami történt. Én is elveszítettem a munkahelyemet, és három évig nem tudtam dolgozni. Ha nem lett volna tartalékom, akkor lehet, hogy még a gyermekeimet is elveszítem.

És az egészségügyi helyreállító műtétek díjait is nekem kellett megtérítenem.

Ő a jó hírnév megsértése miatt polgári pert indított ellenem, és a múlt héten találkoztunk az Egri Törvényszéken. Benyújtotta három havi bankszámlakivonatát, a teljes kivonatot, mert személyes költségmentességet kért. Lehet, hogy megfosztották a katonai egyenruhától meg a rendfokozatától, viszont a katonai járadékot az adófizető állampolgárok pénzéből havonta kapja, ami több mint 400 ezer forint. Nekem nagyon nagy segítséget jelentett volna, ha kapok egy ilyen összeget, a mai napig nagy segítség lenne, de nekem ez a lehetőségem nem volt meg. Ráadásul a bankszámlakivonatok tartalmából kiderült, hogy rendszeresen jár dohányboltba, lottózóba, étterembe, van egy 200 ezer forintos tétel egy nyaralásról, hotelben töltött pár napot, moziba, wellnessezni jár. Mindezt itt, Miskolc környékén. Ha véletlenül összefutnék vele, rettenetesen félnék, nem is tudom, hogy mit tennék félelmemben.

– Ön szerint Magyarországon mit kellene csinálni, hogy jobban megvédjék a kapcsolati erőszak áldozatait?

– Ratifikálni kell az Isztambuli Egyezményt, tehát nem kell a spanyolviaszt feltalálniuk.

2020-ban anyák napján utasították el az egyezmény ratifikációját, arcul csapva az édesanyákat és nagymamákat.

Elegendő lenne, ha ratifikálnánk, és elkezdenék érzékenyíteni, különösen a hatóságokat, mert a mai napig nem tudják, hogy mivel állnak szemben. Ezt a legjobban az Egri Törvényszéken a múlt héten lezajlott tárgyalás bizonyította be számomra. Egy idős, tekintélyes bíró volt, azon a bizonyos, jó hírnév megsértése miatt a támadóm által indított kártérítési per bírája. És ott azt mondta nekünk, hogy a pályafutása során látott már olyat, amikor két fél megegyezett egymással, visszamentek a tárgyalóterembe és még kezet is fogtak. Láttam a pártfogó ügyvédemet, ő nem nézett rám, de az arcára volt írva, hogy ez nem az az eset, nem az a helyzet, ahol ez megtehető. És én akkor először lehajtottam a fejem, mert nem akartam, hogy az a vád érjen az elkövető jogi képviselőjétől, illetve tőle, hogy talán megjátszom magam, megpróbálok empátiát kiváltani a bíróból.

Folyt a szememből a könny, és némán sírtam.

– Hogyan tovább? Mit fog tenni?

– Mielőtt ez velem történt, talán túlzóan is optimista voltam, mindig csak a jót kerestem. Rengeteg energiát adtam, és akik engem ismertek, úgy ismertek, hogy ha én a fejembe vettem valamit, azt megvalósítottam. Ez az életemre törő elkövető is többször mondta a kapcsolatunk során, hogy velem úgy érzi, hogy meg tudná váltani a világot, egy lottó főnyeremény vagyok neki. És amikor ez történt velem, még utána is, ez a céltudatosság a közügyre irányult, és arra, hogy érvényesítsem az igazamat. Bíztam abban, hogy egy igazságos ítélet születik. És még azt sem mondhatom, hogy csalódott vagyok. Tegnap hallottam az ítéletet, és valahogy abba a katatón állapotba kerültem, mint amikor történt a cselekmény, 2019. november 9-én.

Nem érzek se jót, se rosszat.

2019-ben, mielőtt ki tudtam menekülni a folyosóra, azt megelőzte egy olyan állapot, hogy semmit nem éreztem már. És most ebbe az állapotba kerültem vissza. És egy egyszerű, nyugodt, tehát fizikai és érzelmi biztonságban lévő életet szeretnék. Eddig végig az elmúlt évek alatt igazán erre törekedtem, hogy a gyermekeimmel csak ezt tudjam megélni. És most a hatóság azt érzékelteti velem, hogy nincs létjogosultságom. Szeretném, ha egy hétig valami mesterséges kómában tartanának, aztán felébredve talán jobb lenne minden, nem tudom. Pedig még most kellene igazán küzdenem. De jogi képviselő nélkül ezt nem tehetem meg, mert úgy vagyok vele, hogy semmi nem történik ok nélkül, mindennek megvan az oka. Akár jelentkezhet is még valaki a rendelkezésre álló határidőn belül, különben már nincs értelme.

– A gyermekei mennyi idősek voltak akkor?

– A két legkisebb, Zoárd volt öt éves, Kincső pedig három és fél éves.

– Ha ehhez hozzáadom azt a hat évet, amennyi idő azóta eltelt, ez bizony a gyerekkor nagy része. Hogyan élték ők át ezt a gyerekkort az édesanyjukkal?

– Számukra is rendkívül megterhelő volt. A mai napig féltenek, hogyha nem érnek el telefonon, vagy mondom, hogy mikorra jövök, és esetleg késésben vagyok. Egyébként mindig itthon vagyok, itthon érzem magam biztonságban, sötétedés előtt én már itthon vagyok.

– Az elmúlt hat évben képes volt arra, hogy bárkivel kapcsolatra lépjen?

– Igazán próbálkoztam, és volt egy hosszabb kapcsolatom. De sajnos valamiért vonzom azokat az embereket, akik nem képesek sem szeretni, sem tisztelni.

– Ön szerint az ember megtanulhatja felismerni valakiben azt, hogy szunnyad benne egy bántalmazó én?

– Igen. Az elmúlt lassan hat év során jobban beleástam magam a témába. Nagyon fontos volt számomra, hogy megértsem mindenféle szempontból ezt a jelenséget. Kovács Balázst, és a Bennfentes sorozatát ajánlom mindenkinek, vele tudok a legjobban azonosulni.

– Tehát időben fel lehet ismerni?

– Igen. Egy sémára működnek. A lúgos orvos például nem ismerte nyilván a támadómat, de

mind a kettő ugyanazt a sémát követte, ahogy az összes kóros nárcizmusban szenvedő.

Én például Kovács Balázsnak köszönhetően tudom, hogy az ellenem elkövető kóros nárcizmusban szenved, grandiózus nárcisztikus, és pszichopata is egyben.

– Kap valamilyen segítséget?

– Hát igazán a hitem az, ami alábbhagyott, és ebben nem tud szakember segíteni. Egy klinikai szakpszichológus próbált, talán tavalyelőtt, jó pár alkalmat beszélgettünk. Én nem tudok haragot érezni más iránt, ez a legfőbb problémám, hogy mindenért magam okolom. Próbálta elérni azt, hogy érezzek haragot, mert akkor talán az egyfajta áttörést jelentene, de valamiért csak magamat tudom okolni, mert hiába nem rossz szándék vezetett, de akkor is az én döntésem vezetett valamilyen szinten ide.

– Mennyi idő kell, hogy egyszer túljusson ezen?

– Nem tudom. Én eddig rendkívül optimista voltam. Minden embert a hit és a szokásrendszere határoz meg.

Azt érzem, hogy a hitemet veszítettem el, ami régen rossz, tudom.

Egész életemben csak a hitem volt, és valahogy vissza kellene szereznem, de nem tudom, hogyan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk