Óriási bajban a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, veszélyben a működésük – Az Állami Számvevőszék bünteti őket
Vitatják az ÁSZ döntését, amiben a szervezet átláthatatlanságra hivatkozik a finanszírozásban. Ha nem tudnak komolyabb támogatást összegyűjteni, gyakorlatilag befuccsolhatnak például városfelújítási projektjeik
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) „tiltott pártfinanszírozás” miatt 11 millió forinttal büntette a Magyar Kétfarkú Kutyapártot (MKKP).
„Nagy bajban vagyunk” – írják honlapjukon, ahol beszámolnak arról:
veszélybe került a működésük, miután az ÁSZ két vizsgálat után 11 millióra biztosan megbüntette őket, de van egy kérdőjeles eset is.
„Más pártoknak ez csak aprópénz, nekünk viszont súlyos érvágás: a költségvetésünk jelentős hányada esett ki egyik pillanatról a másikra” – írja a párt.
A számvevőszék a bírságot azért szabta ki, mert szerinte 2020-ban és 2021-ben a párt szervezte tábor és az irodájuk bérlése során nem volt eléggé elkülönítve, hogy közülük mit fizetett a párt, és mit a Savköpő Menyét Alapítvány, azaz a pártalapítványuk.
Az MKKP vitatja a büntetés jogosságát, ennek ellenére július 4-én már azzal szembesültek, hogy a büntetés felét, 5,6 millió forintot le is vontak a nekik járó finanszírozás összegéből. Közölték: ha nem sikerül növelni a bevételeiket, kénytelenek lesznek töredékére visszavágni városfelújító és egyéb projektjeiket.
A párt ezért most honlapján kéri szimpatizánsait a támogatásra.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) „tiltott pártfinanszírozás” miatt 11 millió forinttal büntette a Magyar Kétfarkú Kutyapártot (MKKP).
„Nagy bajban vagyunk” – írják honlapjukon, ahol beszámolnak arról:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor tegnap éjszaka átírta az Otthontámogatás egyik legfontosabb szabályát
A kormány rendeletben módosította az Otthontámogatás visszafizetésének szabályait, bővítve a kivételek körét. A Orbán Viktor által jegyzett változások visszamenőlegesen is érvényesek.
Péntektől új szabályok vonatkoznak az Otthontámogatásra, miután a leköszönő kormány ismét módosította a közszférában dolgozóknak járó támogatásról szóló rendeletet. A változások a visszafizetés feltételeit érintik, és a már folyósított pénzekre is visszamenőlegesen érvényesek.
A 24.hu cikke szerint a Magyar Közlönyben csütörtök késő este megjelent, Orbán Viktor által jegyzett rendeletben a legfontosabb változás, hogy a visszafizetési kötelezettség alóli kivételek köre bővül. Eddig a munkáltató csak a támogatott halála esetén nem követelhette vissza a támogatás tárgyévre eső, arányos részét.
Mostantól ez a kivétel azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a jogosult „jogviszonyának megszűnésére vagy megszüntetésére az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon kerül sor”.
A kormány indoklása szerint az újabb módosítást az eddigi tapasztalatok tették szükségessé.
Ezzel párhuzamosan töröltek egy fél mondatot is a rendeletből. A szigorú szankció ugyanakkor megmaradt arra az esetre, ha valaki a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül egyoldalúan felmond, a változtatás a többi esetre lehet hatással.
A rendelet külön kiemeli, hogy a módosításokat a már benyújtott kérelmek alapján kifizetett támogatásoknál is alkalmazni kell.
A programot, amelynek eredeti célja az volt, hogy minden magyar család saját otthonhoz jusson, a választási kampányban is sokat emlegették. Az évi nettó 1 millió forintos támogatást korábban már kiterjesztették a munkáltatói kölcsönökre is.
A rendeletmódosítással egy időben más döntések is születtek. Orbán Viktor elfogadta három helyettes államtitkár lemondását, a kormány pedig a reklámadó kulcsát a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva továbbra is 0 százalékon tartja. Az adónem július 1-jétől újra életbe lépett volna, és a kormány a második félévre 10 milliárdos bevétellel számolt belőle, de a veszélyhelyzet indokával végül elálltak a bevezetésétől.
Péntektől új szabályok vonatkoznak az Otthontámogatásra, miután a leköszönő kormány ismét módosította a közszférában dolgozóknak járó támogatásról szóló rendeletet. A változások a visszafizetés feltételeit érintik, és a már folyósított pénzekre is visszamenőlegesen érvényesek.
A 24.hu cikke szerint a Magyar Közlönyben csütörtök késő este megjelent, Orbán Viktor által jegyzett rendeletben a legfontosabb változás, hogy a visszafizetési kötelezettség alóli kivételek köre bővül. Eddig a munkáltató csak a támogatott halála esetén nem követelhette vissza a támogatás tárgyévre eső, arányos részét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
16 éve nincs oktatási minisztérium Magyarországon. Azóta az oktatás nem önálló minisztériumként működött, hanem különböző tárcák alá volt beosztva. A Tisza Párt egyik fő programpontja volt, hogy önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot hoznak létre. Később ez kiegészült azzal is, hogy az egészségügyi és az oktatási miniszternek vétójogot adnak a kormánydöntésekben.
Így az oktatási tárca vezetője az egyik legbefolyásosabb tisztviselő lesz Magyarországon, ugyanis egy személyben akadályozhat kormánydöntéseket.
A sajtóban korábban felröppent a hír arról, hogy a Tisza Párt Rubovszky Ritát, egy kevésbé ismert katolikus oktatási szakembert jelölne miniszternek. Az utána kialakuló közéleti diskurzus egyből rávilágított arra, hogy az új kormánypárt támogatói mennyire heterogén közeget alkotnak, ugyanis sokan azonnal elkezdték kritizálni az állítólagos jelöltet, hogy oktatási szakembernek nem elég világi, és túl sok szálon kötődik a Fideszhez.
A helyzet annyira kezdett eldurvulni, hogy Magyar Péternek pár nap alatt háromszor is el kellett mondania, hogy a hír kacsa, és mindenkit a „verbális lincselés” leállítására kért. Később 17 elitgimnázium találkozót kért Magyartól, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Rubovszky Rita személye ellen szólt a kérés - bár ezt később az igazgatók cáfolták. A találkozón végül a tárcavezető személyéről - állítólag - nem is folyt egyeztetés.
Magyar Péter végül péntek kora délután bejelentette, hogy Lannert Juditot jelöli a leendő TISZA-kormány gyermek és oktatásügyi miniszterének.
Posztjában ezt írta: „Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.
1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.
2008-ban a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.
Egy éve jelent meg könyve Kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Németh Szilviával írt.”
16 éve nincs oktatási minisztérium Magyarországon. Azóta az oktatás nem önálló minisztériumként működött, hanem különböző tárcák alá volt beosztva. A Tisza Párt egyik fő programpontja volt, hogy önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot hoznak létre. Később ez kiegészült azzal is, hogy az egészségügyi és az oktatási miniszternek vétójogot adnak a kormánydöntésekben.
Így az oktatási tárca vezetője az egyik legbefolyásosabb tisztviselő lesz Magyarországon, ugyanis egy személyben akadályozhat kormánydöntéseket.
A sajtóban korábban felröppent a hír arról, hogy a Tisza Párt Rubovszky Ritát, egy kevésbé ismert katolikus oktatási szakembert jelölne miniszternek. Az utána kialakuló közéleti diskurzus egyből rávilágított arra, hogy az új kormánypárt támogatói mennyire heterogén közeget alkotnak, ugyanis sokan azonnal elkezdték kritizálni az állítólagos jelöltet, hogy oktatási szakembernek nem elég világi, és túl sok szálon kötődik a Fideszhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz visszavág: jogi eljárásokat indít, miután az utolsó ellene zajló eljárást is lezárták
A TISZA Párt politikusa bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az őt ért valótlan állítások miatt. Közlése szerint a rengeteg feljelentés egy összehangolt lejárató kampány része volt.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán jelentette be, hogy az utolsó ellene zajló eljárást is lezárták. Álláspontja szerint azért, mert „az igazságszolgáltatás is újra szabad lehet!”.
Kijelentette, hogy vége van a kampánynak, és ennek nyomán a hatóságok visszatérhetnek a pártatlan, politikai nyomástól mentes szakmai munkához. Közölte, hogy a kampányt követően a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség megszüntette a vele szemben nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság miatt indított eljárást. Ruszin-Szendi Romulusz közlése szerint a megszüntetés indoka az volt, hogy „a cselekmény nem bűncselekmény”. Ezzel kapcsolatban köszönetet mondott ügyvédjének. „Itt szeretném megköszönni Kaposi Gergely ügyvéd úrnak és csapatának, hogy mindvégig kiállt az igazság mellett és mellettem” – fogalmazott. Állítása szerint, amióta a Tisza közösségéhez csatlakozott, rengeteg feljelentés érkezett ellene, míg korábban egy sem. Hozzátette:
„Ma ott tartunk, hogy az ellenem indított eljárásokat sorra megszüntetették.”
Úgy véli, a róla elhangzott nyilvános kijelentések és állítások több jogsértés gyanúját is felvetik, többek között a „rágalmazás, valótlan tényállítások terjesztése”, a „becsületsértés, az emberi méltóságot sértő minősítések”, valamint a „jó hírnév megsértése, megtévesztő információk terjesztésével”. Szerinte ezek egy összehangolt lejárató narratíva részeként jelentek meg, amelynek célja az volt, hogy feladja a hazáért végzett küldetését. Kijelentette, hogy a nyomás nem törte meg. „Katonaként megtanultam, hogy a nyomás nem eltérít, hanem csak megerősít” – írta. Hangsúlyozta, soha nem tűrte a szándékos hazugságot és az ártatlan emberek megtévesztését. Úgy gondolja, egyetlen magyar embert sem lehet következmények nélkül valótlan állításokkal támadni.
Majd a politikus bejelentette:
„én is megindítom a szükséges jogi eljárásokat mindazokkal szemben, akik tudatosan valótlan tényeket állítottak vagy híreszteltek rólam, és ezzel megsértették a személyiségi jogaimat.”
Ezzel párhuzamosan indokoltnak tartja „a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, valamint a honvédelmi tárca háttérintézményeinek működésének és gazdálkodásának átfogó, mindenre kiterjedő átvilágítását”. Véleménye szerint, amennyiben ennek során bármilyen jogsértés gyanúja merül fel, a szükséges eljárásokat haladéktalanul meg kell indítani. „A törvény mindenkire egyformán vonatkozik” – szögezte le.
Posztját azzal zárta, hogy a kormányzás hamarosan elkezdődik, és eljön a nyugodt, tisztességes munka ideje, ahol a szükséges felelősségre vonásoknak is meg kell történniük. „Mert én továbbra is a hazámat szolgálom!” – írta.
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán jelentette be, hogy az utolsó ellene zajló eljárást is lezárták. Álláspontja szerint azért, mert „az igazságszolgáltatás is újra szabad lehet!”.
Kijelentette, hogy vége van a kampánynak, és ennek nyomán a hatóságok visszatérhetnek a pártatlan, politikai nyomástól mentes szakmai munkához. Közölte, hogy a kampányt követően a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség megszüntette a vele szemben nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság miatt indított eljárást. Ruszin-Szendi Romulusz közlése szerint a megszüntetés indoka az volt, hogy „a cselekmény nem bűncselekmény”. Ezzel kapcsolatban köszönetet mondott ügyvédjének. „Itt szeretném megköszönni Kaposi Gergely ügyvéd úrnak és csapatának, hogy mindvégig kiállt az igazság mellett és mellettem” – fogalmazott. Állítása szerint, amióta a Tisza közösségéhez csatlakozott, rengeteg feljelentés érkezett ellene, míg korábban egy sem. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Alkotmánybíróság megerősítette: tényleg lemondásra szólították fel Polt Pétert az egyik ülésen
A testület keddi ülésén az egyik bíró lemondásra kérte fel Polt Péter elnököt. A korábbi sajtóhírekkel ellentétben Polt Péter részletesen reagált a felszólításra.
Hivatalosan is megerősítette az Alkotmánybíróság, hogy a testület keddi ülésén az egyik alkotmánybíró valóban lemondásra szólította fel Polt Péter elnököt. A bíróság sajtóosztályának közleménye szerint Polt Péter nem hagyta szó nélkül a felszólítást, hanem részletesen reagált rá, ami ellentmond a korábbi sajtóhíreknek – írta meg a 444.hu.
Az Alkotmánybíróság közleménye szerint
„a 2026. április 21-i teljes ülésen az emlékeztetőben foglaltak szerint az egyik alkotmánybíró politikai tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek végén felkérte az Alkotmánybíróság elnökét az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására”.
Bár a közlemény nem nevezte meg a felszólalót, a Magyar Hang csütörtökön több forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró kérte Polt távozását. A lap szerint Szabó azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse annyira megromlott, hogy az intézményt csak az elnök lemondása mentheti meg.
A Magyar Hang úgy értesült, hogy Polt Péter nem reagált a felszólításra.
Ezzel szemben a bíróság sajtóosztálya pénteken azt közölte, „az elnök több más alkotmánybíró hozzászólása után részletesen válaszolt az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy döntéseiben mindenkor és a jelen esetben is a testület érdekeinek megfelelően jár el.”
Azt viszont a bíróság is elismerte, hogy érdemi vita nem volt a felvetésről. Indoklásuk szerint „az Alkotmánybíróság teljes ülése nem folytatott vitát a felvetésről, figyelemmel arra, hogy nincs hatásköre sem az elnök kinevezésére, sem pedig az elnöki tisztség megszűnésével összefüggésben. Méltatlansági indítványt pedig, amelynek megvitatására és az arról való döntéshozatalra a teljes ülésnek joga van, senki nem terjesztett elő.”
Korábban az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül választottak elnököt, de ezt a szabályt a Fidesz-kormány megváltoztatta, így már a parlamenti többség dönt a személyéről.
A bíróság sajtóosztálya a közleményét azzal zárta, hogy a lemondásra felszólító nyilatkozatokat politikai, nem pedig szakmai jellegűnek tekintik.
Hozzátették: „az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetőek, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe.”
Magyar Péter május 31-ig adott határidőt többek között az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak a lemondásra. Azzal fenyegetett, hogy amennyiben ez nem történik meg, módosítják az Alaptörvényt, és így távolítják el őket a hivatalukból.
Hivatalosan is megerősítette az Alkotmánybíróság, hogy a testület keddi ülésén az egyik alkotmánybíró valóban lemondásra szólította fel Polt Péter elnököt. A bíróság sajtóosztályának közleménye szerint Polt Péter nem hagyta szó nélkül a felszólítást, hanem részletesen reagált rá, ami ellentmond a korábbi sajtóhíreknek – írta meg a 444.hu.
Az Alkotmánybíróság közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
