Váratlanul lemondott az Orbán-kormány három helyettes államtitkára
Pósánné Rácz Annamária, Besesek Botond és Csákiné Gyuris Krisztina is távozik posztjáról. A lemondásokat a csütörtök esti Magyar Közlönyben tették közzé, hetekkel az új Országgyűlés megalakulása előtt.
Még az új kormány megalakulása előtt távozik posztjáról három helyettes államtitkár, derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pósánné Rácz Annamária megbízatása már április 16-i hatállyal megszűnt.
Mellette a Nemzetgazdasági Minisztérium két helyettes államtitkára is távozik: Besesek Botond, aki az adószabályozásért és számvitelért felelt, valamint Csákiné Gyuris Krisztina, a fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős vezető. Az ő megbízatásuk május 6-ai hatállyal szűnik meg – írja a 24.hu a hivatalos közlöny alapján.
A távozások időzítése azért figyelemre méltó, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését.
A kormányzati vezetők tehát még a parlamenti ciklus hivatalos kezdete előtt jelezték távozási szándékukat. Ilyen esetekben a megbízatás a lemondás bejelentésével automatikusan megszűnik, a miniszterelnöki határozat ennek tényét csupán hivatalosan rögzíti.
Az események sorrendjét tekintve Pósánné Rácz Annamária megbízatása szűnt meg leghamarabb, április 16-án. A két nemzetgazdasági minisztériumi vezető, Besesek Botond és Csákiné Gyuris Krisztina május 6-ig marad hivatalában, három nappal az új Országgyűlés megalakulása előtt távoznak.
Még az új kormány megalakulása előtt távozik posztjáról három helyettes államtitkár, derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pósánné Rácz Annamária megbízatása már április 16-i hatállyal megszűnt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már vak volt, amikor feketeöves harcművész lett, és simán lefutott egy tehervonatot is a TISZA szociális- és családügyi minisztere
Magyar Péter bejelentette, hogy Kátai-Németh Vilmos ügyvédet, a Tisza Párt csepeli képviselőjét kéri fel a szociális és családügyi tárca vezetésére. A 16 évesen megvakult férfi nem mindennapi életutat járt be.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke péntek délelőtt jelentette be, hogy az őj kormányban Kátai-Németh Vilmos vezetheti a szociális és családügyi tárcát, míg Vitézy Dávid a közlekedésért és beruházásokért felelne. Habár utóbbi ismert szereplője a magyar politikának, Kátai-Németh Vilmosról eddig kevés dolgot írt az országos média.
A Tisza Párt hivatalos felületén a következő hitvallás olvasható tőle:
Képviselni szeretné a társadalmi perifériára szorult embereket, és számára „a rendszerváltás erkölcsi kérdés: tisztesség és felelősség nélkül nincs fejlődés. Olyan országban hisz, ahol a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.”
Kátai-Németh 16 évesen veszítette el a látását, ezt követően szerzett jogi diplomát, ma is praktizáló ügyvéd és kétdanos, fekete öves aikidómester. Fehér kard nevű önvédelmi módszert dolgozott ki látássérült emberek számára, hogy ezzel is segítse őket a biztonságos, önálló élet megteremtésében.
Teljesen újonc a közéletben. Ennek ellenére profi social media kampányt vitt. Például a Gubacsi híd rossz állapotára úgy hívta fel a figyelmet, hogy versenyt futott az ott közlekedni próbáló tehervonattal.
A vak képviselő lefutotta a vonatot, bemutatva ezzel, hogy a híd azonnali felújításra szorul.
A parlamenti választáson a budapesti, csepeli központú egyéni választókerületben szerzett mandátumot, ahol a szavazatok több mint 60 százalékát kapta meg. Győzelmét pezsgőzéssel, és beszéddel ünnepelte, melyet így zárt:
„Levertük őket, mint vak a poharat!”
Magyar Péter szerint a jelölés szimbolikus üzenet: a magyar történelemben először kerül látássérült szakember egy, az esélyegyenlőségért is felelős tárca élére.
A miniszteri program prioritásai között szerepel az esélyegyenlőség erősítése, egy hatékony szociális ellátórendszer felépítése, valamint a gyermekvédelmi hálózat stabilizálása és az elmúlt évek visszaéléseinek teljes körű kivizsgálása.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke péntek délelőtt jelentette be, hogy az őj kormányban Kátai-Németh Vilmos vezetheti a szociális és családügyi tárcát, míg Vitézy Dávid a közlekedésért és beruházásokért felelne. Habár utóbbi ismert szereplője a magyar politikának, Kátai-Németh Vilmosról eddig kevés dolgot írt az országos média.
A Tisza Párt hivatalos felületén a következő hitvallás olvasható tőle:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
16 éve nincs oktatási minisztérium Magyarországon. Azóta az oktatás nem önálló minisztériumként működött, hanem különböző tárcák alá volt beosztva. A Tisza Párt egyik fő programpontja volt, hogy önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot hoznak létre. Később ez kiegészült azzal is, hogy az egészségügyi és az oktatási miniszternek vétójogot adnak a kormánydöntésekben.
Így az oktatási tárca vezetője az egyik legbefolyásosabb tisztviselő lesz Magyarországon, ugyanis egy személyben akadályozhat kormánydöntéseket.
A sajtóban korábban felröppent a hír arról, hogy a Tisza Párt Rubovszky Ritát, egy kevésbé ismert katolikus oktatási szakembert jelölne miniszternek. Az utána kialakuló közéleti diskurzus egyből rávilágított arra, hogy az új kormánypárt támogatói mennyire heterogén közeget alkotnak, ugyanis sokan azonnal elkezdték kritizálni az állítólagos jelöltet, hogy oktatási szakembernek nem elég világi, és túl sok szálon kötődik a Fideszhez.
A helyzet annyira kezdett eldurvulni, hogy Magyar Péternek pár nap alatt háromszor is el kellett mondania, hogy a hír kacsa, és mindenkit a „verbális lincselés” leállítására kért. Később 17 elitgimnázium találkozót kért Magyartól, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Rubovszky Rita személye ellen szólt a kérés - bár ezt később az igazgatók cáfolták. A találkozón végül a tárcavezető személyéről - állítólag - nem is folyt egyeztetés.
Magyar Péter végül péntek kora délután bejelentette, hogy Lannert Juditot jelöli a leendő TISZA-kormány gyermek és oktatásügyi miniszterének.
Posztjában ezt írta: „Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.
1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.
2008-ban a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.
Egy éve jelent meg könyve Kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Németh Szilviával írt.”
16 éve nincs oktatási minisztérium Magyarországon. Azóta az oktatás nem önálló minisztériumként működött, hanem különböző tárcák alá volt beosztva. A Tisza Párt egyik fő programpontja volt, hogy önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot hoznak létre. Később ez kiegészült azzal is, hogy az egészségügyi és az oktatási miniszternek vétójogot adnak a kormánydöntésekben.
Így az oktatási tárca vezetője az egyik legbefolyásosabb tisztviselő lesz Magyarországon, ugyanis egy személyben akadályozhat kormánydöntéseket.
A sajtóban korábban felröppent a hír arról, hogy a Tisza Párt Rubovszky Ritát, egy kevésbé ismert katolikus oktatási szakembert jelölne miniszternek. Az utána kialakuló közéleti diskurzus egyből rávilágított arra, hogy az új kormánypárt támogatói mennyire heterogén közeget alkotnak, ugyanis sokan azonnal elkezdték kritizálni az állítólagos jelöltet, hogy oktatási szakembernek nem elég világi, és túl sok szálon kötődik a Fideszhez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki prókátor: Szijjártó Péter hazudozik, hülyének nézi a magyarokat
A Vidéki prókátor ügyvéd Szijjártó interjújára reagált. Szerinte a bűnösségét bizonyítékok már alátámasztják, az ítélet politikai értelemben már megszületett, és nem kizárt, hogy jogi értelemben is meg fog születni.
A Vidéki prókátor néven publikáló, a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd Szijjártó Péter jelenlegi miniszter szerdai interjújára reagált a közösségi oldalán.
Az ügyvéd a posztjában azt írja, hogy a miniszter azt állította, nem tudja, felesége miként tud évente 500 millió forintot keresni. A poszt szerzője erre úgy reagált: „ennek az embernek soha, egyetlen egy szavát se higgyétek el, mert hazug”.
Majd egy jogi párhuzammal folytatja, amely szerint: „Ha a vádlott elkövette azt a bűncselekményt, amellyel vádolják, akkor alapvetően három dolgot tehet: beismer, hallgat, vagy elkezd hazudozni.”
Az ügyvéd kifejti, miért tartja a hazudozást rossz stratégiának: „Az utóbbi lehetőséggel kapcsolatban azért el szoktam mondani a védenceimnek, hogy a hazudozás kontraproduktív a bizonyítékokkal kellően alátámasztott tények tekintetében és az esetek túlnyomó többségében az sem célravezető, ha abból indul ki, hogy a tárgyalóteremben talárban nála csak hülyébbek fognak ülni, akiket majd át fog tudni verni.”
A szerző véleménye szerint „az, hogy egy politikussal a bukását követően olyan interjú készül, mely elejétől a végéig egy vádlotti kihallgatáshoz hasonlít, mindent elmond a tevékenységéről és a személyéről.”
Úgy véli, „innentől kezdve a válaszainak éppúgy nincs semmi jelentősége, mint annak a vádlottnak a válaszainak, akinek a bűnösségét az egyéb bizonyítékok kétséget kizáró módon alátámasztják.”
A poszt szerint a politikus hazudik, amihez joga van, de ezzel nem ér el semmit.
A Vidéki prókátor állítása szerint „az Orbán-párt bukásának egyik oka az volt, hogy olyan számú és súlyú bűn terhelte már a lelküket, hogy kénytelenné váltak annyira hülyének nézni a magyarokat, amennyire nem azok.”
Hozzáteszi, hogy Szijjártó Péter ezt utoljára még bemutatta. A bejegyzés azzal zárul, hogy „az ítélet – politikai értelemben – azonban már megszületett és nem kizárt, hogy jogi értelemben is meg fog születni.”
A Vidéki prókátor néven publikáló, a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd Szijjártó Péter jelenlegi miniszter szerdai interjújára reagált a közösségi oldalán.
Az ügyvéd a posztjában azt írja, hogy a miniszter azt állította, nem tudja, felesége miként tud évente 500 millió forintot keresni. A poszt szerzője erre úgy reagált: „ennek az embernek soha, egyetlen egy szavát se higgyétek el, mert hazug”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt bevezetné a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét
A leendő egészségügyi miniszter a mentőszolgálat állapotáról írt, miután a sajtóban hírek jelentek meg egy új belső utasításról. Szerinte a valós adatok elengedhetetlenek a javuláshoz, erről külföldi példákat is megemlített.
Szerinte a Közép-magyarországi régióban bevezetett, mentődolgozókra vonatkozó külön utasítások komoly problémákra utalnak. Úgy véli, „Ha egy rendszer jól működik, nincs szükség tűzoltás jellegű rendeletekre”. Hozzáteszi, szerinte
„Az ilyen intézkedések inkább azt jelzik: baj van – és nem is kicsi”.
Emiatt Tisza párt politikusa nélkülözhetetlennek tartja a mentők működésének átláthatóvá tételét. Azt ígéri: „Be fogjuk vezetni a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét – megyékre, városokra bontva.”
„A társadalomnak joga van tudni, mennyi idő alatt ér oda a segítség, amikor a legnagyobb szükség van rá.”
A leendő egészségügyi miniszter megjegyzi, hogy ez a gyakorlat nem számítana radikális újításnak: „Számos fejlett egészségügyi rendszerben ez alapgyakorlat: nemcsak Angliában, hanem az Egyesült Államokban, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában vagy Ausztráliában is rendszeresen nyilvánosságra hozzák a mentők kiérkezési idejét.” Mint mondja, „Ezekben az országokban természetes, hogy a rendszer teljesítménye átlátható – mert csak így lehet javítani rajta”.
Hegedűs Zsolt szerint Magyarországon is erre lenne szükség a helyzet javításához: „Magyarországon is erre van szükség: valós adatokra, őszinte helyzetképre és felelős döntésekre”.
A bejegyzését azzal zárja, hogy „Mert amikor mentőt hívunk, minden perc számít – és nem engedhetjük meg, hogy ez ne legyen mindenki számára látható.”
Szerinte a Közép-magyarországi régióban bevezetett, mentődolgozókra vonatkozó külön utasítások komoly problémákra utalnak. Úgy véli, „Ha egy rendszer jól működik, nincs szükség tűzoltás jellegű rendeletekre”. Hozzáteszi, szerinte
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!