HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.


Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott egy újabb telefonbeszélgetés: Szijjártó Péter személyes segítséget ajánlott Lavrovnak, aki egyszerűen csak kinevette
A telefonbeszélgetés leirata szerint a magyar külügyminiszter személyes segítséget ajánlott Lavrovnak. Az orosz külügyminiszter a felajánlást nevetve utasította vissza, miközben a Wagner-csoport zsoldosai éppen Moszkva felé tartottak.


„Ha valaha bármire szükséged lenne személyesen, csak szólj nekem!” – ezzel a mondattal ajánlott segítséget Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak 2023. június 24-én délután, a Wagner-csoport fegyveres lázadásának legfeszültebb óráiban.

A telefonbeszélgetés leiratát Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hozta nyilvánosságra Substack-oldalán. A dokumentumot a VSquare közép-európai oknyomozó portál és több nemzetközi partnere szerezte meg a „Kreml Forródrót” elnevezésű projekt keretében.

A leirat szerint a magyar külügyminiszter aggódva érdeklődött az oroszországi helyzet és Lavrov személyes hogyléte felől. „Helló. Csak azt akartam tudni, hogy urai vagytok-e a helyzetnek, és hogy te jól vagy-e?” – kezdte a hívást Szijjártó. Rákérdezett arra is, hogy sikerült-e megállítani a Wagner-zsoldosok Moszkva felé tartó előrenyomulását, és hogy igazak-e a hírek, melyek szerint Vlagyimir Putyin elnök és Mihail Misusztyin miniszterelnök elhagyták a fővárost.

Szergej Lavrov a beszélgetés során végig magabiztosan és lekezelően reagált, a helyzetet teljesen kézben tartottnak állította be.

Közölte, hogy a hadsereg pontosan tudja, mit kell tennie, és a vezetők távozásáról szóló híreket órákkal korábban cáfolták. Amikor Szijjártó ismét a személyes biztonságáról kérdezte, Lavrov annyit mondott: „Teljesen. Több mint rendben.”

A beszélgetést a magyar külügyminiszter személyes segítségnyújtási ajánlata zárta, amire az orosz diplomácia vezetője nevetve válaszolt.

„Nincs szükségem semmire. Nincs semmi probléma. Köszönöm, hogy hívtál.”

A telefonhívásra abban az időszakban került sor, amikor a közösségi médiában olyan hírek terjedtek, hogy Putyin egyik elnöki gépe felszállt Moszkvából. Ezt a Kreml szóvivője később cáfolta, ahogy a miniszterelnök távozásáról szóló pletykákat is. A Wagner-lázadás még aznap este véget ért, miután Aljakszandr Lukasenko belarusz elnök közvetítésével alku született. Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér és a Wagner-csoport több vezetője két hónappal később egy repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.


Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk