HÍREK
A Rovatból

„Orbán Viktor zebraügye nem igényelt állatorvosi konzíliumot” – nyílt levélben szóltak be a miniszterelnöknek az állatorvosok

A videó miatt felháborodott állatorvosok azt kérik, ne használják politikai célokra az egyetem hallgatóit. A rektor válaszolt a felmerült problémákra.


Az Állatorvostudományi Egyetem rektorának írt nyílt levélben tiltakoztak állatorvosok Orbán Viktor márciusi egyetemi látogatása miatt. A levél szerzői azt írták: „őszinte megdöbbenéssel látták” a miniszterelnök Facebook-oldalán közzétett videót, amelyet az egyetem könyvtárában rögzítettek, és amelyet „Gáspár Győző közéleti szereplő megnyilvánulásaival összevágva” jelentettek meg.

A nyílt levél szerint több diák is megkereste a szerzőket, és kifejezték nemtetszésüket a videó létrejöttének körülményei miatt. A hallgatók szerint az eseményt nem hirdették meg előre nyilvánosan, így úgy érezték, részvételüket kikényszeríthették. A levél megfogalmazása szerint

„méltatlannak tartják Karuk hallgatóinak ilyen szintű felhasználását, propaganda célokra történő kirendelését”,

különösen annak fényében, hogy „rendkívül erős függelmi viszony áll fenn köztük és a tanári kar között”.

A szerzők úgy fogalmaztak:

„Orbán Viktor zebraügye nem igényelt eddig állatorvosi konzíliumot”

– és ha kérdései vannak állatokkal kapcsolatban, „olyan végzett állatorvosokhoz kell őt irányítani, akik érdemben tudnak neki segíteni”. Hangsúlyozták: ha a miniszterelnök célja valóban a hallgatókkal történő párbeszéd volt, annak „kellő transzparenciát kell teremteni”, előre kihirdetett időponttal és helyszínnel, hogy minden érdeklődő részt vehessen az eseményen. Azt is fontosnak tartották, hogy a videófelvétel „ne hozhassa hátrányos helyzetbe a jelenlevőket”, és ne szolgáljon „közvetlen politikai haszonszerzést”.

A levél végén az áll: az aláírók arra kérik az egyetem vezetését, hogy „ne működjön közre az Egyetem hallgatóinak politikai célból történő felhasználásában, pártállástól függetlenül”. Kiemelték, hogy aláírásuk kizárólag a hallgatók védelmében, a politikai célú felhasználás megszüntetése érdekében történt.

A levelet április 11-én, pénteken reggel fél tíz körül adta át két ismeretlen nő a Rektori Hivatal előadójának. A dokumentum nem tartalmazott sem nevet, sem feladót. Az egyetem a levelet, valamint Sótonyi Péter rektor válaszát is közzétette honlapján.

A rektor válaszában kifejtette, hogy Orbán Viktor 2025. március 27-én hivatalos látogatást tett az egyetemen, ahol a hallgatói önkormányzat és a diákbizottság vezetőivel találkozott. A látogatás – a kérésnek megfelelően – nem volt nyilvános, a találkozón „elsősorban a hallgatók megválasztott képviselői vettek részt”.

Sótonyi Péter azt írta: a Miniszterelnökség nem kívánt politikai demonstrációt, ezért „elzárkózott a nagy létszámú hallgatói jelenléttől”, a résztvevők számát pedig 30 főben maximalizálták. A találkozón többek között szó esett a száj- és körömfájás járványról is, amely kapcsán „közel százötven önkéntes hallgató segíti az állategészségügyi hatóság munkáját”. A miniszterelnök köszönetet mondott az állatorvos-hallgatók önkéntes munkájáért.

A rektor reagált arra is, hogy felmerült a hallgatók részvételének kikényszerítése. Mint írta:

„a hallgatók megjelenésének ‘kikényszerítése’, vagy ‘függelmi’ kérdés nem merült fel. Még a feltételezést is határozottan visszautasítom.”

A videófelvételről elmondta, hogy azt kizárólag a miniszterelnöki stáb készítette, a résztvevőket pedig előzetesen tájékoztatták a felvételről. A közösségi médiában megjelent videó csak egy rövid részletet tartalmazott az eseményből, és a rektor szerint nem feltétlenül abban a kontextusban, amit a témák alapján vártak.

A rektor hozzátette: a videó megjelenése erős indulatokat váltott ki a hallgatók egy részéből, sőt, egyes esetekben gyűlölködésbe csapott át. Kérte az egyetemi közösséget, hogy „szakmánk, hivatásunk, jövőnk érdekében hagyjanak fel az egymás elleni politikai hangulatkeltéssel, uszítással”.

A válaszlevél végén megemlítette: az egyetem jelentős támogatást kap az államtól, és az elmúlt tíz évben az állami és alapítványi finanszírozott elsőéves hallgatók létszáma csaknem megkétszereződött. Emellett „7,3 milliárd forintnyi infrastrukturális beruházás valósulhatott meg”, és „további 70 milliárd forintnyi fejlesztésről tárgyalások folynak”. Mint írta, ezek alapján nem életszerű, hogy az egyetem elzárkózzon attól, hogy fogadja a kormány vezetőjét vagy tagjait.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mennyit spóroltam?”– kérdezte Orbán Viktor a benzinkúton, miután 20 ezerért tankolt
A miniszterelnök az új benzinárstop előnyeit demonstrálta egy Facebook-videóban, amelyben egy korábbi tankolási bakiját is elmesélte. A kúton figyelmeztették az egyik fontos szabályra.


Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.

Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”

Nóri: „Hűha, és észrevette, mielőtt beindult el a motor?”

Orbán: „Nem indult el. Látta egy ember, hogy szerencsétlenkedek, kamionos, aki viszont szakmabeli volt, és kisegített mondták.”

A tankolás után valaki a kútról figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy – az általa hozott rendelet miatt – vigye be a forgalmi engedélyét, mert az kelleni fog.

A benzinkúton Orbán megkérdezte, hogy a húszezres tankolásából mennyit spórolt a védett ár miatt, mire azt a tájékoztatást kapta, hogy 989 forintot.

Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a kormány védett árat vezet be a benzinre és a dízelre, a szabályozás pedig március 10-én hatályba is lépett. A kedvezményes ár a 95-ös benzin esetében legfeljebb 595, a dízelnél pedig 615 forint lehet literenként, de csak magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművekre érvényes. A rendelet előírja, hogy a kutasnak rögzítenie kell a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, és az adatokat továbbítania kell a NAV felé, ami miatt az automatakutakon a védett ár nem alkalmazható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Medián: Úgy erősödött a Tisza Párt, hogy közben Magyar Péter népszerűsége csökkent
Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése 50 százalékra csökkent, főleg a pártnélküliek körében esett vissza, miközben Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt. A kutatás szerint a TISZA erősödése nem a pártelnök személyének, hanem a kampány durvulásának, a botrányoknak és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek köszönhető.


Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.

A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.

Magyar Péterről 50 százalék gondolkodik így, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A TISZA elnökének népszerűsége elsősorban a kisebb pártok hívei és a pártnélküliek körében esett vissza, a januári 42 százalékról 30-ra.

Ezzel párhuzamosan saját táborában 4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják őt.

A kutatás szerint a Tisza februári erősödése nem tisztán Magyar Péter személyének, sokkal inkább a korábbi botrányoknak, a kampány durvulásának és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek tulajdonítható.

A közvéleményt élénken foglalkoztató ügyek közül a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos események a választók szerint nagymértékben rontották a Fidesz választási esélyeit. A kormány korábban 133 milliárd forintos állami támogatást nyújtott a gyár bővítésére, miközben a beruházással kapcsolatban környezetvédelmi és munkaügyi aggályok is felmerültek. Ezzel szemben a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel kétélűnek bizonyult: ugyanannyian gondolják, hogy a felvétel a Tiszának ártott, mint ahányan úgy vélik, hogy inkább a Fidesz jött ki rosszul az ügyből.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy a mostani kampány minden korábbinál durvább.

Februárban már a társadalom 73 százaléka vélte úgy, hogy nem látott még ilyen kemény politikai küzdelmet. Még az általában kevésbé kritikus Fidesz-szavazók 57 százaléka is úgy gondolja, hogy az idei kampányban vannak határátlépések.

Az erősödő politikai érdeklődéssel összhangban a választásokon való részvételi szándék is hónapról hónapra emelkedett. Míg 2024 júliusában a szavazókorú népesség 78 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne egy „most vasárnapi” választásra, addig februárban már 86 százalék állította ugyanezt.

Ez alapján könnyen lehet, hogy az április 12-i országgyűlési választáson kimagasló részvételt látunk majd, ami megközelítheti a 2002-es második forduló 73,5 százalékos rekordját.

A pártok mozgósító képességében ugyanakkor nagy a különbség: a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka jelezte biztosra a részvételét, míg a fideszesek körében ez az arány 85 százalékos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elindult Ukrajnába a kormány tényfeltáró küldöttsége: a Barátság kőolajvezeték állapotát mérik fel, az ukránokkal is tárgyalnak
A delegáció célja, hogy elérjék a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását. A küldöttséget vezető Czepek Gábor államtitkár a határátlépés előtt azt mondta, hogy „a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást”.


Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.

Czepek a határátlépés előtt hangsúlyozta:

„a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást, és nem pedig a keleti erőforrásról való leválást.”

Az államtitkár szerint „a több ellátottság nagyobb biztonságot jelent a magyar embereknek és a rezsivédelemnek is”.

A delegáció Kijevben nemcsak az ukrán energetikai kormányzattal, hanem a nagykövetekkel és az Európai Bizottság képviselőjével is tárgyal majd arról, hogy a magyar álláspont szerint az európai krízisre az egyedüli megoldás a keleti források újranyitása.

A küldöttségről egy héttel ezelőtt jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. A kormány a Molt is felkérte, hogy delegáljon tagot a testületbe, a további tagokról Czepek Gábor döntött.

Az orosz kőolajszállítások a Barátság déli ágán január 27-én álltak le, miután az ukrán hatóságok orosz dróntámadás okozta károkra hivatkoztak a nyugat-ukrajnai Brody térségében. A leállás miatt a kormány februárban a stratégiai nyersolajtartalék egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.

A vita azóta kiélesedett Magyarország és Ukrajna között. Orbán Viktor korábban egy videóban jelentette be, hogy a kormány rendelkezésére álló műholdfelvételek és információk alapján a vezeték üzemelhetne. Ezzel szemben az ukrán fél kitart amellett, hogy a föld alatti, tehát műholdról nem látható vezeték továbbra is sérült, és a javításához tűzszünetre lenne szükség.

A viszonyt egy, a napokban kirobbant súlyos diplomáciai botrány is nehezíti. A magyar hatóságok elfogtak két ukrán páncélozott pénzszállítót az M0-ás autópálya alacskai pihenőhelyénél. Habár a bank alkalmazottai hazatérhettek, a pénzt a magyar kormány nem adta vissza Kijevnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Visszaadja a NAV az ukrán pénzszállító autókat, de a lefoglalt szállítmány még Magyarországon marad
A hatóság csütörtökön adja ki az Oschadbank járműveit, amelyeket a TEK foglalt le. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje azt közölte, sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat.
Fotó: MTI - szmo.hu
2026. március 11.



Az ukrán autóban szállított hatalmas mennyiségű készpénz és arany sorsa továbbra is bizonytalan, de a a páncélozott pénzszállítókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaadja.

A múlt héten lefoglalt ukrán banki konvojt a múlt héten, március 5-én tartóztatták fel a Terrorelhárítási Központ emberei. Az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank alkalmazottjai 40 millió eurót, 35 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat vittek, ezt a magyar hatóságok lefoglalták. A TEK akciójáról videó is készült, amelyen maszkos kommandósok láthatók. A feltartóztatott hét ukrán állampolgárt már március 6-án elengedték, illetve kiutasították az országból.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írta, hogy

a járműveket március 12-én, csütörtökön 10 órakor adják ki.

A nyomozóhatóság szerint a járműveket formálisan le sem foglalták, így sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat. Ezt vitatja az ukrán fél jogi képviselete. „Azt feltételezzük, hogy a TEK által foganatosított március 5-i, 15:00 órai elfogástól a 49/2026. (III.9.) Kormányrendelet hatálybalépésének március 9-i, 23:00 órájáig terjedő időszakában, azaz

4 nap és 8 órán keresztül, a különösen jelentős értékű, külföldi állami szervezet tulajdonát képező pénzeszközök és a páncélozott járművek hatósági határozat, így jogalap nélkül voltak a magyar állami szervek birtokában”

– áll Horváth ügyvédi irodájának közleményében.

Az ügyben pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a magyar hatóságok. A kormány március 9-én este egy rendeletet is kiadott, amely 60 napos vizsgálati időt biztosít a NAV-nak, és kimondja, hogy az értékeket ezalatt lefoglaltnak kell tekinteni. A vizsgálat célja, hogy kiderítsék a pénz és az arany eredetét, célját, és hogy részesülhettek-e belőle magyarországi bűnözői vagy politikai szervezetek.

Az ukrán külügy szerint a konvoj Ausztriába tartott, és egy rendszeres, állami bankok közötti szolgáltatás keretében szállított készpénzt. Az ukrán nemzeti bank közlése szerint a háború kezdete óta a készpénz- és aranyszállításokat kénytelenek közúton, jellemzően heti rendszerességgel lebonyolítani. A lefoglalást és az értékek visszatartását jogellenesnek tartják, és a teljes szállítmány visszaadását követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk