HÍREK
A Rovatból

Óraátállítás: éjjel egy órával kevesebbet alszunk, kezdődik a nyári időszámítás

Ezekre figyelj, ha tömegközlekedéssel utaznál vasárnap.


Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, hajnali két órakor állítják előre az órákat hajnali háromra.

Az óraátállítás a Mávinform, a Volánbusz és a BKK éjjeli járatait is érinti.

A változás több vonalon (Budapest-Esztergom, Budapest-Vác-Szob, Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, Budapest-Szolnok-Békéscsaba, a Debrecen-Nagykereki, Budapest-Újszász-Szolnok, Budapest-Lajosmizse, Budapest-Kunszentmiklós-Tass) befolyásolja egyes belföldi vonatok közlekedését.

Az óraátállítás Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint, ezek pályafelújítások miatt kerülő útvonalon közlekednek, egyesítve a Corvin nemzetközi gyorsvonattal. Berettyóújfalutól körülbelül 60 perces késéssel közlekedik majd vasárnap hajnalban a Bécs és Bukarest között közlekedő 12347-es számú Dacia-Corvin nemzetközi gyorsvonat, valamint a Bukarest és Bécs között közlekedő 12346-os számú Dacia-Corvin nemzetközi gyorsvonat.

A szombaton Magyarországról induló éjszakai nemzetközi vonatok körülbelül 60 perccel később érkeznek meg a végállomásra, akárcsak a Magyarországra vasárnap érkező nemzetközi vonatok.

A MÁV-Volán-csoport tájékoztatása szerint az óraátállítás miatt szombat éjjel, illetve vasárnap hajnalban Érd és Kiskunhalas térségében módosul néhány Volánbusz-járat közlekedése.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legtöbb éjszakai járatának közlekedése nem változik az óraállítás miatt hajnalban, a 2 óra előtti és a 3 óra utáni indulásokat kell figyelni a menetrendben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán Semjén Zsolt védekező mondatairól: Csak két magyarázat létezik, vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság
A miniszterelnök-helyettes explicit vád nélkül is magyarázkodott a Házban. Lakner Facebookon azt írta, hogy érvei az LMBTQ-közösséget állítják be bűnbaknak.


Semjén Zsolt a Parlamentben felháborodottan és kiabálva utasította vissza, hogy bármi köze lenne a Szőlő utcai javítóintézet gyerekei ellen elkövetett szexuális erőszakhoz. Erre reagált Lakner Zoltán egy Facebook-bejegyzéssel, amelyben azt írta: Semjén úgy védekezett, hogy az LMBTQ-közösséget hozta összefüggésbe a pedofíliával, amit Lakner „gyalázatos összemosásnak” nevez.

„Semjén Zsolt, az úgynevezett KDNP elnöke – ráadásul miniszterelnök-helyettes is a magyar kormányzástörténet nagyobb dicsőségére –, akinek a nevét irrelevancia okán ritkán hozom szóba elemzésekben, ma felháborodottan utasított vissza egy vádat. Igaz, ez a vád nem fogalmazódott meg expliciten vele szemben, de ő azért válaszolt rá. Így, ha valaki eddig nem értesült róla, most megtudhatta, hogy a vád létezik” – írta a politikai elemző.

Hozzátette: „Az, hogy a kommunikációs tanfolyamok hányadik foglalkozásán tanítják, hogy ilyet tenni tilos, legyen az ő gondja.”

„Ám a felháborodása közepette azzal védekezett a szerinte "vérvád", "Belzebub-vád" ellen, hogy ő amiatt bizonyíthatóan a p.dofilia esküdt ellensége, mert ő volt "az első, aki az LMBTQ-lobbival szembe mert menni". A primitív "szakállas bácsizás" valóban vele kezdődött húsz éve, erre büszke a mai napig. Végül is, másra a közéletben nemigen lehet. De azért lássuk be, hogy a személyes megtámadtatásra adott válasza eszerint a több százezer magyar LMBTQ ember címére küldött újabb kollektív "Belzebub-vád" volt” – írta Lakner. „Ő ezt tudja nyújtani a hazának” – tette hozzá-

Az elemző szerint „ezt a gyalázatos összemosást hatályos törvény is rögzíti, de arra ugyanúgy csak két magyarázat létezik, mint Semjén mondataira: vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság”.

Én vagyok annyira jóindulatú, mondhatni, tisztelem annyira a felebaráti szeretet, hogy ne akarjam eldönteni, melyikről lehet szó, de egy miniszterelnök-helyettes esetében, még ha politikailag oly jelentéktelen is, mindkettő az ország kárára válik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem javasolja Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP jogi bizottsága
Magyar ellen lopás és két rágalmazás, Dobrev ellen rágalmazás, Ilaria Salisnál pedig a budapesti antifa-támadások szerepelnek. A bizottsági javaslat még a plenáris elé kerül.


Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.

A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.

Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.

Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Patai Mihály élesen bírálta Orbánékat: „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”
Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást. A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte az uniós tagság szempontjából.


Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.

Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”

Három problémát emelt ki: az uniós pénzek hiányát, a „fiskális alkoholizmust” és az Európai Unión belül rendszeridegen gazdaságpolitikát. Úgy fogalmazott, uniós források nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben.

„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”

A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”

A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.

Patai 800 milliárd forintra tette az akkumulátoripari támogatásokat, 500 milliárdra a gumiipari célokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop és a kamatplafon ennek a terméke.

Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.

Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.

Több ügyet is felsorolt. „Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani.”

A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”

Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.

Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a nyugdíjterveikről: nyugdíjas SZÉP-kártya, 120 ezres minimálnyugdíj, sávos emelések
A bemutatón elhangzott, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden huszadik nyugdíjas élt a létminimum alatt, ma pedig már minden negyedik. A Tisza tervei szerint az egészséges élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra csökkenne, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.


Magyar Péter Kármán Andrással, a Tisza Párt gazdasági szakértőjével mutatta be az időseknek szánt csomagot. A párt olyan lépéseket keres, amelyeket elbír a költségvetés, és javítják a nyugdíjasok helyzetét.

„Hiába hazudták tavaly, hogy meggyalázták, letörték az inflációt, az »feltámadt a sírjából« ismét Európában a legmagasabbak közé tartozik” – mondta Magyar Péter. Felidézte, hogy volt időszak, amikor Ukrajnában alacsonyabb volt az infláció. Szerinte most már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt, sokaknak a hónap 15. vagy 20. napján választaniuk kell élelmiszer, rezsi vagy gyógyszer között.

A bemutatón elhangzott, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden huszadik nyugdíjas élt a létminimum alatt, ma pedig már minden negyedik. Akkor az átlagnyugdíj az átlagkereset 75 százaléka volt, a kormányzás 15. évének végén az átlagnyugdíj alig éri el az átlagbér 50 százalékát.

A Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be. Ez 280 ezer embert érintene, és az alapemelésen felül értendő. Külön emelést kapna a 120 és 140 ezer forint közötti sáv, összesen 160 ezer nyugdíjas: a 120–125 ezres nyugdíjak 12 ezerrel, a 125–130 ezresek 10 ezerrel, a 130–135 ezresek 8 ezerrel, a 135–140 ezresek 6 ezer forinttal nőnének.

Megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük. A közös háztartásban élők 35 870 forint helyett 71 710 forintot kapnának havonta, az egyedülálló 75 év alattiak 42 180 forint helyett 84 360 forintot, a 75 év felettiek 56 940 forint helyett 113 880 forintot.

A csomag része a nyugdíjas SZÉP-kártya is, évi legfeljebb 200 ezer forinttal. Erre 2,2 millió ember lenne jogosult; élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne költeni. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjak nem kapnák meg. A 250 ezer forint alatti nyugdíjak 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer közötti nyugdíjak 100 ezer forintot kapnának.

Húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. Ebből 10 ezer államilag támogatott, piaci alapon épülő nyugdíjasházakban jönne létre – jelentős részben EU-s forrásból –, további 10 ezer államilag finanszírozott szociális otthonokban. A bezárt, állami tulajdonú intézményeket átalakítanák és megnyitnák erre a célra. Magyar Péter szerint az államilag finanszírozott férőhelyek 40–85 százalékban EU-s forrásból megvalósíthatók, így 400 milliárd helyett körülbelül 140 milliárd forintba kerülnének a költségvetésnek. A program akár 13 ezer új munkahelyet is hozna, az üzemeltetésből évente nagyjából 26,1 milliárd forint közvetlen költségvetési bevétel származna.

Az otthoni ápolási díjakat 50 százalékkal emelnék. Ez közvetlenül 58 ezer embert érintene; közülük nagyjából 40 ezer nyugdíjas és a családjuk.

A párt szerint az Alkotmánybíróság egyik határozata kimondja, hogy nem lehet eltérően emelni a nyugdíjakat, ugyanakkor rögzíti, hogyan lehet ezt megoldani. Szerepel a tervek között az áfacsökkentés is: az egészséges élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra csökkenne, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.

A költségekről elhangzott, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya 350–400 milliárd forintos forrást igényelne; Kármán András szerint ez a leginkább forrásigényes elem. A 120 ezres minimálnyugdíj, a 120 és 150 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált emelése és az időskorúak járadékának duplázása együtt nagyjából 160 milliárd forintba kerülne.


Link másolása
KÖVESS MINKET: