Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére megkezdődött az utazási szabályok, határforgalom-ellenőrzési rendelkezések szigorításának előkészítése,
tekintettel az egész Európát érintő koronavírus-járvány harmadik hullámára - jelentette be a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a pénteki online sajtótájékoztatón.
Kiss Róbert közlése szerint szabálysértés miatt csütörtökön két vendéglátóhelyet zártak be:
egy XIX. kerületi sörözőben három ember, a Bács-Kiskun megyei Zsanán egy büfében két ember tartózkodott.
Az alezredes beszámolt arról is, hogy
a főváros VII. kerületében két lakásban is házibulit tartottak 55 külföldi és egy magyar állampolgár részvételével.
A szervezőkkel szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek, a résztvevőket feljelentették, illetve megbírságolták.
Kiss Róbert közölte:
február 28-ára egy magánszemély egy közösségi oldalon gyülekezésre hívja fel a lakosságot.
Hangsúlyozta, hogy rendezvényt, gyűlést szervezni, tartani, annak helyszínén tartózkodni tilos. A résztvevők a csoportosulással saját és mások egészségét veszélyeztethetik.
Jelenleg 35 303-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 3195-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat.
Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére megkezdődött az utazási szabályok, határforgalom-ellenőrzési rendelkezések szigorításának előkészítése,
tekintettel az egész Európát érintő koronavírus-járvány harmadik hullámára - jelentette be a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a pénteki online sajtótájékoztatón.
Kiss Róbert közlése szerint szabálysértés miatt csütörtökön két vendéglátóhelyet zártak be:
egy XIX. kerületi sörözőben három ember, a Bács-Kiskun megyei Zsanán egy büfében két ember tartózkodott.
Az alezredes beszámolt arról is, hogy
a főváros VII. kerületében két lakásban is házibulit tartottak 55 külföldi és egy magyar állampolgár részvételével.
A szervezőkkel szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek, a résztvevőket feljelentették, illetve megbírságolták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Király Nóra elmondta a véleményét a Fideszről, azonnal jött a büntetés, volt, aki kezet se fogott már vele
Király Nóra szerint a Fidesz egyik vezetője nem fogott vele kezet egy jelölti meghallgatáson. A politikus korábban a párt gyűlöletkeltő kampányát bírálta és teljes megújulást sürgetett a választási vereség után.
Király Nóra állítása szerint a Fidesz egyik vezetője már kezet sem fogott vele, miután a párt csepeli képviselőjelöltje nyilvánosan bírálta a kormánypártokat a választási vereség után.
A politikus a történteket egy Facebook-posztban írta le, eszerint a keddi jelölti meghallgatás előtt hiába nyújtotta a kezét, a pártvezető inkább tüntetőleg kiment a szobából. Az esetről és a politikus véleményéről a HVG számolt be részletesen.
„A bűnöm: elmondtam a véleményemet. 24 év Fidesz tagság, kemény munka és egy megsemmisitő vereség után” – tette hozzá Király.
A politikus a választási kudarc után egyértelműen fogalmazott a párt előtt álló feladatokról és a vereség okairól. Szerinte a Tisza Pártra átszavazó korábbi Fidesz-támogatók nem meggyőződésből, hanem azért pártoltak el, mert „elegük volt a Fidesz stílusából, kampányából és viselt dolgaiból.”
Éppen ezért sürgetett teljes megújulást, mert véleménye szerint, ha minden marad a régiben, nincs esély a szavazók visszaszerzésére.
Úgy látja, „ha ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazt az utat járjuk a következő években, akkor nincs esélyünk arra, hogy a Tiszához pártolt fideszesek visszatérjenek hozzánk”.
Király Nóra nem kímélte Orbán Viktor miniszterelnök környezetét sem. Bár a kormányfőt kivételes vezetőnek nevezte, úgy látja, hogy a körülötte lévők elzárják a valóságtól.
„Orbán Viktor egy kivételes vezető, de évek óta rossz emberekkel vette/veszi magát körül, akik buborékban tartják és elzárják a való világtól. Ezt se fogja olvasni, mert nem mutatják meg neki” – fogalmazott bejegyzésében.
A belső kritikák azután fogalmazódtak meg, hogy az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott, a Fidesz–KDNP pedig 16 év után ellenzékbe szorult. A választás éjszakáján Orbán Viktor elismerte a vereséget és gratulált Magyar Péternek.
A mostani kézfogásos incidens után pedig egy drámai mondattal zárta gondolatait a párt jövőjéről: „Ez az a Fidesz, ez az a stílus, amin változtatni kell, különben végünk van!”
Király Nóra állítása szerint a Fidesz egyik vezetője már kezet sem fogott vele, miután a párt csepeli képviselőjelöltje nyilvánosan bírálta a kormánypártokat a választási vereség után.
A politikus a történteket egy Facebook-posztban írta le, eszerint a keddi jelölti meghallgatás előtt hiába nyújtotta a kezét, a pártvezető inkább tüntetőleg kiment a szobából. Az esetről és a politikus véleményéről a HVG számolt be részletesen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felfújható kutyikra 3, biciklis reklámra 11 millió – elszámolt a Kutyapárt a kampánypénzekkel
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt részletes listán mutatta be 643,8 millió forintos kampányköltését. A pártnak vissza kell fizetnie az állami támogatást, mert a választáson nem érte el az egyszázalékos eredményt.
Felfújható kutyikra 3 millió, biciklis hirdetésekre 11,4 millió, egy kisbuszra pedig 7 millió forint – többek között ezek a tételek szerepelnek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szombaton közzétett, „közérthető kampányelszámolásában”. A dokumentum szerint a párt összesen 643 853 143 forintot költött a választási kampányra. A legnagyobb, 225,277 millió forintos tételt a hirdetések és reklámok tették ki, ebből közel 80 millió ment médiatervezésre és tartalomgyártásra, 75,5 millió pedig körülbelül 22 ezer darab kartonplast táblára – írta a Telex.
A kiadások között szerepel még 40 millió forintnyi munkabér és egy majdnem 20 milliós rendezvényköltség is, amelyből a legdrágább egy 13 millió forintos, április 9-i számla volt. A pártnak az április 12-i választáson elért 1 százalék alatti eredménye miatt visszafizetésre készülnek az állami kampánytámogatásra. Bár korábban 686 millió forintról kommunikáltak, a mostani elszámolásban a 643 milliós költést részletezték. Az összeg előteremtésére indított adománygyűjtés jelenleg 121 millió forintnál jár.
„Hogy most pontosan mi fog történni, az a törvényben szereplő feltételes módú mondat és a nem létező gyakorlat miatt nem egyértelmű, de első körben a hamarosan megszülető határozat 15 napot fog adni a pártnak, hogy befizesse az összeget az államkasszába” – írták.
A párt közleménye szerint bizonytalan a helyzetük. „Ezt bármennyire is szeretnénk, nem fogjuk tudni teljesíteni, hiszen leginkább semennyi pénzünk sincs” – tették hozzá. A kampányköltségvetés 72 százaléka központi forrásokból származott, a pénz egy részét azonban nem közvetlenül kampánycélokra fordították.
A Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül 160 millió forintot osztottak ki pályázóknak: 100 milliót karitatív célokra, 50 milliót pedig városfejlesztési és zöldprojektekre. Az elszámolásból az is kiderül, hogy a legtöbbet egyéni választókerületi szinten Budapest 11-ben költötték, 2,8 millió forintot, ahol 823 szavazatot szereztek.
„Egy biztos: rosszul mértük fel, hogy az embereknek többre van igénye ezen a napon, mint hogy ne Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke” – mondta Nagy Dávid, a párt lemondott pártigazgatója és listavezetője.
A választás után Nagy Dávid lemondott, Kovács Gergely társelnök viszont arról beszélt, hogy a kudarc ellenére „nulla pénzből is” folytatni fogják a munkát. A párt a visszafizetésre közösségi adománygyűjtést indított, amelynek leírásában úgy fogalmaztak: „Vagy megszűnünk, vagy nem”. Fizetésképtelenség esetén a párt ellen felszámolást kezdeményezhetnek, és mivel állításuk szerint nincsenek érdemi vagyontárgyaik, a tartozást akár a párt jelöltjein és vezetőin is követelhetik.
Felfújható kutyikra 3 millió, biciklis hirdetésekre 11,4 millió, egy kisbuszra pedig 7 millió forint – többek között ezek a tételek szerepelnek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szombaton közzétett, „közérthető kampányelszámolásában”. A dokumentum szerint a párt összesen 643 853 143 forintot költött a választási kampányra. A legnagyobb, 225,277 millió forintos tételt a hirdetések és reklámok tették ki, ebből közel 80 millió ment médiatervezésre és tartalomgyártásra, 75,5 millió pedig körülbelül 22 ezer darab kartonplast táblára – írta a Telex.
A kiadások között szerepel még 40 millió forintnyi munkabér és egy majdnem 20 milliós rendezvényköltség is, amelyből a legdrágább egy 13 millió forintos, április 9-i számla volt. A pártnak az április 12-i választáson elért 1 százalék alatti eredménye miatt visszafizetésre készülnek az állami kampánytámogatásra. Bár korábban 686 millió forintról kommunikáltak, a mostani elszámolásban a 643 milliós költést részletezték. Az összeg előteremtésére indított adománygyűjtés jelenleg 121 millió forintnál jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a VMSZ-nek: Nem fogjuk elfogadni, hogy a vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen
Magyar Péter Budapesten fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol új feltételeket szabott. A Tisza Párt elnöke bejelentette a határon túli támogatások és a levélszavazás tíz évre visszamenőleges vizsgálatát.
Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.
A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.
Magyar Péter a posztjában leszögezte, egy TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar-szerb kapcsolatok erősítésekor a Szerbiában élő magyarok helyzetének könnyítése lesz a fő szempont. Ugyanakkor komoly elvárásokat is támasztott.
„...nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”
Konkrét példát is hozott: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Pannon RTV a választás éjszakáján tartott beszédéből „politikai utasításra kivágták” a külhoni magyarokhoz szóló részt. Emellett szóvá tette, hogy a csatornán két év alatt mindössze kétszer hangzott el a TISZA neve.
A leendő kormányfő bejelentette, hogy tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.
A Tisza Párt elnöke bejelentette, tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.
A találkozó tétjét növeli, hogy a választások előtti hetekben, február 19. és március 26. között a Bethlen Gábor Alapkezelő mintegy 4,6 milliárd forintot utalt vajdasági szervezeteknek. Ebből a Magyar Péter által is kritizált médiát működtető Pannónia Alapítvány 854 millió forintot kapott.
A helyzetet a magyarországi politikai földindulás alakította ki, miután a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott az áprilisi választáson. A Vajdasági Magyar Szövetség, amelyet Pásztor István halála óta fia, Pásztor Bálint vezet, éveken át a Fidesz-kormány legszorosabb határon túli szövetségese volt.
A választás után Pásztor Bálint egyszerre gratulált Magyar Péternek és mondott köszönetet Orbán Viktornak az elmúlt 16 év nemzetpolitikájáért.
A megbeszélés végén Magyar Péter elfogadta Pásztor Bálint meghívását.
„Reményeim szerint még a nyár folyamán ellátogatok a vajdasági magyar testvéreinkhez.”
Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.
A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss lista a magyar nyugdíjakról: egészen durva különbségek vannak az országban
A KSH friss, területi bontású statisztikái szerint a budapesti XII. kerületben a legmagasabb, 358 ezer forint az átlagnyugdíj. Ezzel szemben az ország legszegényebb járásaiban a 200 ezer forintot sem éri el az időseknek jutó átlagos ellátás.
Akár 160 ezer forintos szakadék is lehet az átlagnyugdíjak között az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között. Friss KSH-területi adatok alapján, a HVG Buksza által kikért kerületi bontással kiegészítve rajzolódik ki, hogy pontosan hol kapják a legtöbbet és a legkevesebbet az idősek Magyarországon.
A legrészletesebb, kerületi és járási bontású adatokat a hvg.hu kérte ki és dolgozta fel. Ebből kiderül, hogy a legmagasabb átlagnyugdíj a budapesti XII. kerületben van, ahol 358 ezer forint jut egy időskorúnak.
A második helyen a II. kerület áll közel 357 ezer forinttal, a harmadik pedig az I. kerület 345 ezer forinttal.
Az országos járási rangsort a Budakeszi járás vezeti 312 ezer forintos átlaggal, a második a Tiszaújvárosi 307 ezerrel, a harmadik pedig a Dunakeszi 298 ezer forinttal.
Ezzel szemben a lista végén a Csengeri, a Mórahalmi, a Kiskőrösi és a Kisteleki járás áll, utóbbi kettőben az átlagnyugdíj a 200 ezer forintot sem éri el.
A 261 ezer forintos országos átlagot a járások többsége, közel 140 járás nem éri el.
A témát különösen érzékennyé teszi, hogy idén a 13. havi nyugdíj mellett elindult a 14. havi fokozatos bevezetése is, amelynek első, 25%-os részét februárban folyósították.
A számok mögött pedig a mindennapi megélhetés áll, amire a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet korábbi jelentése is rávilágított.
Eszerint 2018 és 2023 között Magyarországon 6,3 százalékról 16,1 százalékra nőtt az idősek szegénységi kockázata.
Az érintettek számára a következő hónapokban is fontosak lesznek a pontos kifizetési dátumok és a jogosultsági szabályok. A Magyar Államkincstár közzétette a teljes 2026-os utalási naptárat, és a plusz juttatások esetében érdemes tisztában lenni a pontos jogosultsági feltételekkel is.
Akár 160 ezer forintos szakadék is lehet az átlagnyugdíjak között az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között. Friss KSH-területi adatok alapján, a HVG Buksza által kikért kerületi bontással kiegészítve rajzolódik ki, hogy pontosan hol kapják a legtöbbet és a legkevesebbet az idősek Magyarországon.
A legrészletesebb, kerületi és járási bontású adatokat a hvg.hu kérte ki és dolgozta fel. Ebből kiderül, hogy a legmagasabb átlagnyugdíj a budapesti XII. kerületben van, ahol 358 ezer forint jut egy időskorúnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
