„Önök megmentették az életemet” – a magyar mentőcsapatnak sikerült beszélnie egy általuk kiszabadított török nővel
Megrendítő pillanatokról számolt be az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a közösségi oldalán. A törökországi földrengés áldozatainak felkutatására kiutazott Alfa csapat többek között Szelmát is kimenekítette a romok alól. A történet azonban nem ért ezzel végett. A csapat tagjai most felhívták a hét órás munkával kiszabadított nőt.
A beszámoló szerint a magyarok videóchaten tudtak beszélni vele.
„A HUNOR legénysége olykor szó szerint a két kezével kaparta ki a nőt a törmelékből. Szelma három napig feküdt egy résnyi helyen, sokszor nem tudta eldönteni, hogy a túlvilágon van-e, vagy a valóságban. Erről ő maga beszélt a megmentőinek.
Szelma elmesélte, hogy a földrengés előtt pár perccel felébredt, és azt látta, hogy a csillár őrült himbálásba kezdett. Mikor rájött, hogy már nem tud kimenekülni a második emeleti lakásából, az ágy mellé vetette magát, és védte a fejét, ennyit tehetett.
„A szó szoros értelmében azt hittem, meghaltam, és az egész város elpusztult. Nekem azt mondták, a Rönesans Rezidans 9-es erősségű földrengést is kibír. Ha mégis összeomlott, az számomra azt jelentette, hogy Antakya a földdel vált egyenlővé.”
A beszélgetésbe Szelma fia is bekapcsolódott, aki elmondta, hogy a földrengés hírére azonnal elindult Isztambulból Antakyába, és megtalálta a magyarokat, akiknek a porba rajzolta le a szálloda alaprajzát, és azt, hogy szerinte hol van az édesanyja.
Mikor a szűk járatok egyikében, az épület belsejében Kormos Laci meghallotta, hogy a romok alól valaki kiabál, akkor a nő már három napja feküdt ott. Fázott, mínusz kilenc fok volt, rázta a hideg, fájt a lába, amelyre rázuhant egy bútor, tele volt a szája törmelékkel, de valahonnan mindig érkezett friss levegő, és néha hangokat is hallott. Ezekről nem tudta eldönteni, hogy hallucinál-e, vagy valóban hallja azokat.
Mikor végre a mentés eljutott addig, hogy a tolmáccsal is tudott beszélni (és ekkor még mindig hosszú órák voltak hátra!), akkor történt az a bizonyos félreértés, hogy a Szelma nevet Laci Szalmának értette, és a műveletirányításnál várakozó fiú, Szelma fia összeomlott, mert azt hitte, mégsem az anyját találták meg a kutató-mentők.
Mint kiderült, az alfák több oldalról is megpróbálták megközelíteni őt, végül valahogy áttörték a födémeket, és egy keskeny résen kiemelték a lábán súlyosan megsérült nőt. Mindeközben Szelma észlelte az utórengéseket, néha elaludt, és próbálta beazonosítani, hogy merről hallja a zajt.
A beszélgetés során többször is a könnyeivel küszködött.
„Önök megmentették az életemet, és most is megelőztek engem. Szerettem volna megkeresni önöket, és remélem, hogy ha Antakya újraépül, ott találkozunk…” – mondta a megrendült asszony.
A beszélgetésről készült megható fotókat is közreadták, melyen a Benjamin nevű cica is látható, amelyik Szelmával együtt került elő a romok alól, és amelynek gazdái nem élték túl a földrengést.
