Nyugdíjba menne a 63 éves mentődolgozó, de nem kap választ kérvényére és arra sem, hogy megadják-e neki a 90 napos felmentési időt. Történetét a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége írta meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának.
A szövetség alelnöke szerint nem egyedi esetről van szó, a munkaerőt szerinte ugyanis a maximálisan kihasználják létszámhiány miatt
- hangzott el az RTL híradójában. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondják, az időhúzás az egészségügy más területire is jellemző.
Nyugdíjba menne a 63 éves mentődolgozó, de nem kap választ kérvényére és arra sem, hogy megadják-e neki a 90 napos felmentési időt. Történetét a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége írta meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának.
A szövetség alelnöke szerint nem egyedi esetről van szó, a munkaerőt szerinte ugyanis a maximálisan kihasználják létszámhiány miatt
- hangzott el az RTL híradójában. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondják, az időhúzás az egészségügy más területire is jellemző.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez nettó hazaárulás” - Katonák lepték el Algyőt, a polgármester szerint a kormány megfélemlíti a lakosokat
Molnár Áron polgármester nem kapott előzetes értesítést a helyi gáztározóhoz kivezényelt katonákról. Az intézkedés félelmet keltett, a településvezető szerint volt aki zokogva omlott össze, mert annyira félt a háborútól.
„Nettó hazaárulásnak tartom ezt a fajta riogatást” – jelentette ki Molnár Áron, Algyő polgármestere, miután katonák jelentek meg a település határában lévő földgáztározónál. A kormány ezzel szemben a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére hivatkozik, miután március elején országszerte több stratégiai létesítményhez is katonákat vezényeltek.
Molnár Áron a Magyar Hangnak arról számolt be, hogy településvezetőként és a helyi védelmi bizottság elnökeként semmilyen előzetes tájékoztatást nem kapott a katonák kivezényléséről.
Elmondása szerint csaknem egy héttel a katonák érkezése után kapott egy e-mailt a jelenlétükről. A polgármester az intézkedést választási kamunak tartja, és arra kérte az algyőieket, hogy tekintsék is annak.
„Nagyon sajnálom a katonákat, akik parancsra itt bohóckodnak, úgy, hogy esélyük se mutatkozna, ha tényleg komoly veszélybe kerülnének ezek a létesítmények” – fogalmazott a polgármester, aki szerint a katonák biodíszletként való szerepeltetése megalázó.
Molnár Áron elárulta: akkor háborodott fel igazán, amikor a boltban egy idősebb, síró hölgyet több vásárlónak kellett megnyugtatnia, annyira félt a háborútól. Feladatának tekinti, hogy elmondja az igazat azoknak, akik szerinte csak kormánypropagandát hallanak.
Az algyői eset nem egyedi, a kormány március elején jelentette be, hogy országszerte megerősíti több kritikus létesítmény – köztük a Paksi Atomerőmű és más energetikai központok – védelmét. A hivatalos indoklás nemzetbiztonsági jelentésekre hivatkozik, melyek szerint Ukrajna a magyar energiarendszer megzavarására készülhet. A katonai jelenlét mellett több helyszínen, így Paks felett is rendkívüli légtérkorlátozást vezettek be.
Az algyő–szőregi biztonsági földgáztárolót a HEXUM Földgáz Zrt. üzemelteti, és a magyar ellátásbiztonság egyik kulcsfontosságú eleme; itt tárolják az ország biztonsági földgázkészletének jelentős részét. A polgármester és a kormányzó Fidesz között a viszony korábban is feszült volt: négy éve, a választások előtt egy Fidesz-közeli újság Putyin bábjaként ábrázolta Molnár Áront.
„Nettó hazaárulásnak tartom ezt a fajta riogatást” – jelentette ki Molnár Áron, Algyő polgármestere, miután katonák jelentek meg a település határában lévő földgáztározónál. A kormány ezzel szemben a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére hivatkozik, miután március elején országszerte több stratégiai létesítményhez is katonákat vezényeltek.
Molnár Áron a Magyar Hangnak arról számolt be, hogy településvezetőként és a helyi védelmi bizottság elnökeként semmilyen előzetes tájékoztatást nem kapott a katonák kivezényléséről.
Elmondása szerint csaknem egy héttel a katonák érkezése után kapott egy e-mailt a jelenlétükről. A polgármester az intézkedést választási kamunak tartja, és arra kérte az algyőieket, hogy tekintsék is annak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrán zászlós provokáció a Tisza-meneten: 16 és 17 éves fiúkat azonosítottak, egyikük a Fidelitas budapesti elnöke mellett tűnt fel
Két fiatal először egy Tisza-ellenes molinót lógatott ki egy Bajcsy-Zsilinszky úti lakásból, majd ukrán zászlót feszített ki a tömegben. Magyar Péter azt írta, „a Fidesznek és a propagandájuknak megint csak szánalmas hazudozásra futotta és ukrán zászlós provokációra”.
Alig néhány percig tartott az az akció, ami után a kormánypárti média azonnal arról kezdett cikkezni, hogy a Tisza Párt háborúpárti, miután egy hatalmas ukrán zászlót feszítettek ki a párt vasárnapi Nemzeti Menetén. A fotók és videók alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, provokáció történt. A Telex szerint ugyanaz a két fiatal lógatott ki egy Tisza-ellenes molinót egy házból, akik később a zászlót is tartották, a 444 pedig azonosított is két kiskorút, akiknek köze lehet a Fidelitashoz.
Az események vasárnap 13:41-kor kezdődtek, amikor egy olvasói fotó készült a Bajcsy-Zsilinszky úton, miközben a Deák Ferenc téren a Tisza Párt menetére gyülekeztek az emberek. A képen két fiatal egy molinót lógat ki egy lakásból a következő felirattal: „Üdvözlünk a háborús meneten!”. Nem sokkal később a gyülekező tömegben feltűnt egy hatalmas ukrán zászló, amelyet egy 8-9 fős csoport feszített ki. Szemtanúk szerint az akció alig pár percig tartott, majd egy füttyszóra a csoport tagjai összeszedték a zászlót, és gyorsan távoztak a tömegből.
A molinós képen és a zászlós akcióról készült későbbi videón látható két fiatalember ruházata és arcvonásai alapján szinte biztosan azonosítható. Az egyikük fekete baseballsapkát, fehér pólót és fekete karórát viselt, míg a másik, jellegzetes, göndör hajú fiatalember teljesen fekete felsőt hordott, amelynek a cipzárja is megegyezett a későbbi felvételen láthatóval.
A 444-nek sikerült azonosítania a két fiatalt, akikről kiderült, hogy kiskorúak, egy 16 és egy 17 éves fiúról van szó. A lap szerint egyikük vasárnap este hatkor egy 24 órán át elérhető Instagram-sztorit tett közzé, amelyen Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke mellett áll. A fotó a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épület ötödik emeletén készült, pont abban a lakásban, ahonnan korábban a Tisza-ellenes molinót kilógatták.
A kormánypárti lapok gyorsan lecsaptak az esetre, vezető fideszes politikusok, köztük Szijjártó Péter is megosztották a zászlóról készült fotókat. A Magyar Nemzetben hétfőn a kormányhoz közel álló Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója, Talabér Krisztián arról beszélt, hogy a Tisza Párt részéről „az esemény nem pusztán egy látványos gesztus volt, hanem politikai üzenet”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfőn reagált az ügyre, azt írta, „a Fidesznek és a propagandájuknak megint csak szánalmas hazudozásra futotta és ukrán zászlós provokációra”.
A zászlós incidens egy olyan kommunikációs térben történt, ahol a kormánypárti média rendszeresen hozza összefüggésbe a Tisza Pártot Ukrajnával. A március 15-i rendezvény előtt a kormány dróntilalmat rendelt el Budapesten, amit Magyar Péter a megjelenítés korlátozásaként értékelt. Az eseményt megelőző hetekben Szijjártó Péter „ukrán maffiát” emlegetett, és több dezinformációs kampány is igyekezett a Tiszát ukrán érdekekkel összekötni.
Alig néhány percig tartott az az akció, ami után a kormánypárti média azonnal arról kezdett cikkezni, hogy a Tisza Párt háborúpárti, miután egy hatalmas ukrán zászlót feszítettek ki a párt vasárnapi Nemzeti Menetén. A fotók és videók alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, provokáció történt. A Telex szerint ugyanaz a két fiatal lógatott ki egy Tisza-ellenes molinót egy házból, akik később a zászlót is tartották, a 444 pedig azonosított is két kiskorút, akiknek köze lehet a Fidelitashoz.
Az események vasárnap 13:41-kor kezdődtek, amikor egy olvasói fotó készült a Bajcsy-Zsilinszky úton, miközben a Deák Ferenc téren a Tisza Párt menetére gyülekeztek az emberek. A képen két fiatal egy molinót lógat ki egy lakásból a következő felirattal: „Üdvözlünk a háborús meneten!”. Nem sokkal később a gyülekező tömegben feltűnt egy hatalmas ukrán zászló, amelyet egy 8-9 fős csoport feszített ki. Szemtanúk szerint az akció alig pár percig tartott, majd egy füttyszóra a csoport tagjai összeszedték a zászlót, és gyorsan távoztak a tömegből.
A molinós képen és a zászlós akcióról készült későbbi videón látható két fiatalember ruházata és arcvonásai alapján szinte biztosan azonosítható. Az egyikük fekete baseballsapkát, fehér pólót és fekete karórát viselt, míg a másik, jellegzetes, göndör hajú fiatalember teljesen fekete felsőt hordott, amelynek a cipzárja is megegyezett a későbbi felvételen láthatóval.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A Békemeneten verték meg, majd 24 órára fogva tartották a miniszterelnököt bíráló Csőgör Pétert
A volt gazdasági főnyomozó a nem először ment ki tiltakozni. Hiába gyanúsították erőszakkal, végül bizonyítékok hiányában el kellett engedniük. „A békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak” – írta Hadházy.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.
A képviselő szerint az erőszakot előbb a „békepárti” demonstrálók követték el, majd a rendőrök is beszálltak, akik állítása szerint nem fedték fel hivatalos mivoltukat. „Ez egy ilyen ország: a békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak”
– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.
Csőgör Péter, aki korábban a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ) ellenőrző testületének elnöke volt, azután került a hatóságok látóterébe, hogy a szövetségen belüli visszaélésekről tett bejelentést. Az ügyben évek óta nyomozás folyik, a Szabad Európa 2024 végén azt írta, hogy még vádlott sem volt, miközben a Telex már 2021-ben 19, Csőgör ellen indított perről számolt be. A volt gazdasági nyomozót korábban is előállították már kormányzati rendezvényeken: 2024 októberében a TEK emberei emelték ki a tömegből, ami után vádat is emeltek ellene, 2023 májusában pedig a Karmelita kolostornál vették őrizetbe hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték.
A mostani eset a 2026. március 15-i állami ünnepség és a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet idején történt. A kormánypárti felvonulás mellett a Tisza is nagygyűlést tartott a fővárosban, a felfokozott politikai hangulatot pedig egy, a „bekemenet2026.hu” domaincím körüli vita is jelezte napokkal korábban. Csőgör egy 2025. október 23-i incidens után tett feljelentést, amelyben állítása szerint a Valton-Sec emberei és a rendőrök jártak el vele szemben durván.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.
A képviselő szerint az erőszakot előbb a „békepárti” demonstrálók követték el, majd a rendőrök is beszálltak, akik állítása szerint nem fedték fel hivatalos mivoltukat. „Ez egy ilyen ország: a békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak”
– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Sajnálom, de nem, basszátok meg” – válaszolta Putyin bizalmasa a tárgyalni akaró francia delegációnak
Putyin főtanácsadója trágár módon utasította el az európai részvételt a béketárgyalásokon. A gesztus jelzi, hogy Moszkva az olajár emelkedésével újra nyeregben érzi magát.
„Sajnálom, de nem. Basszátok meg” – ezzel a mondattal söpörte le az asztalról Vlagyimir Putyin bizalmasa az európai békeközvetítők kérését.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai főtanácsadója azután fogalmazott így, hogy a Moszkvába látogató francia tanácsadók azt kérték, Ukrajna európai szövetségesei is helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál
Az amerikai közvetítéssel zajló békefolyamat egyébként is megtorpant. Az utolsó háromoldalú tárgyalást február 17–18-án tartották Genfben, a március 5-re tervezett abu-dzabi fordulót pedig az amerikai–izraeli, Irán elleni csapások miatt elhalasztották, új időpontot azóta sem tűztek ki.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője maga is elismerte a helyzetet: „Valóban megjelent egy szünet a tárgyalásokban. Az amerikaiaknak más prioritásaik vannak”. Moszkva magabiztosan néz a jövő elé: Peszkov szerint „a frontvonal dinamikája kedvező”, és Oroszország közeledik céljaihoz.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Washington figyelmét szinte teljesen leköti a közel-keleti konfliktus, amit Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megerősített: „Amerika figyelme jelenleg a Közel-Keletre irányul”. Emmanuel Macron francia elnök március 13-án, pénteken Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkijt, hogy ellensúlyozza az iráni háború „árnyékba borító hatását”. Merz német kancellár eközben térképekkel és grafikonokkal felszerelkezve kereste fel Trumpot, aki azonban nem mutatott hajlandóságot a részletesebb egyeztetésre, és továbbra is úgy látja, Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge.
Az iráni háború ráadásul váratlan mentőövet dobott Moszkvának: az emelkedő energiaárak révén Oroszország akár napi 150 millió dolláros pluszbevételre tehet szert. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Washington felfüggesztette az orosz olajra vonatkozó szankciók egy részét is, ami ellen Zelenszkij nyíltan tiltakozott, mondván, ez „biztosan nem segíti a békét”.
A franciák moszkvai küldetése jól mutatja, milyen falba ütköznek az európai próbálkozások. Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz engedni Ukrajna szövetségeseit, és egyelőre semmiféle kompromisszumra nem mutat készséget. Egy háttércsatornákban részt vevő forrás szerint „az oroszok egyhamar nem akarnak újra tárgyalni, mert nincs miről”. Ukrán részről egy parlamenti képviselő úgy látja, Vlagyimir Putyin valójában nem is akar eredményt – a tárgyalások számára csupán eszközt jelentenek arra, hogy elkerülje Donald Trump szankcióit - írja a lap.
„Sajnálom, de nem. Basszátok meg” – ezzel a mondattal söpörte le az asztalról Vlagyimir Putyin bizalmasa az európai békeközvetítők kérését.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai főtanácsadója azután fogalmazott így, hogy a Moszkvába látogató francia tanácsadók azt kérték, Ukrajna európai szövetségesei is helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál
